Feketevígjáték és sötét utazás Sigmund Freud tudatalattijában.Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?Ebben a sötét komédiában a féllábbal a sírban álló Freud tehát egy meztelen nőt rejteget a szekrényében, miközben beállít hozzá az őrült festőzseni, Salvador Dalí, illetve jelen van Freud mélyen vallásos orvosa és bizalmasa, Yahuda… Ahhoz, hogy Freud az élete végén képes legyen elrendezni a jóhírét fenyegető botrányos félreértéseket, nem csak a rejtegetett nőre, de egész életművére is megfelelő magyarázatokat kell találnia…
A Carmina Burana megkerülhetetlen téma, nagy feladat, mégis vonzó kihívás egy koreográfusi pályán, mely előbb-utóbb bevonzza az alkotót. Orff kompozíciója egy magasabb régióba emeli a középkori diákdalokat. A zene magasztossága ihletet ad egy koreográfusi vallomásra. Az alkotó motiváló ereje az önsorsrontó és elgépiesedett világunk miatt érzett aggodalma az emberiségért, az emberségünkért, az erkölcsi megmaradásunkért, a lelki üdvünkért. Egyben az élet szentségét ünnepli, megcsillantva a reményt egy jobb jövőre. Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a pécsi közönség, ill. a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát. Vincze koreográfiáit mindig a társulat inspirálja, rendszerint a karakterekből indul ki. A Pécsi Balett táncművészeinek karakterábrázoló képessége és előadóművészi tehetsége teszi egyedivé és sajátossá a társulat minden produkcióját. Ez a siker kulcsa, melynek eredményeként Vincze koreográfiáit folyamatos telt házakkal játsszák a Pécsi Nemzeti Színházban és a Nemzeti Táncszínház által szervezett budapesti helyszíneken, országszerte és külföldön egyaránt. Közreműködik:: Bozsányi Liliána, Frank Edina, Kis Jana Luca, Kócsy Mónika, Nagy Írisz Harangozó-díjas, Rónaki Nina, Szécsi Theodóra, Balogh Csongor, Erdélyi Zsombor, Molnár Zsolt Harangozó-díjas,José Blasco Pastor, Rayco Lecuona Suárez, Szabó Márton, Szendrői Bence, Varga Máté
Hogyan varázsoljuk el a félelmeinket, és hogyan kerüljünk közelebb egymáshoz? Hogyan alakíthatjuk át a testünket képpé, tánccá és tájjá?Az Encantado csendből, színekből és formákból alkotja meg a folyton változó szabadság karneválját; és az emberekét… emberekét, akik elvarázsolódnak a végtelen táncban és kijózanodnak. Az Encantado a Rio de Janeiróban élő koreográfus, aktivista és tanár Lia Rodrigues koreográfiája, aki 40 éves pályafutása során fáradhatatlanul dolgozott a művészet, az aktivizmus és a társadalmi folyamatok közötti szinergiák kiépítésén és akit a Brazíliában tapasztalt nagyon is valós környezeti és spirituális küzdelmek inspirálnak. Lia Rodrigues neve mára fogalommá nőtte ki magát a kortárstánc kedvelők és a szakma körében: a párizsi őszi fesztivál a jubiláló (30 éves) társulat valamint Rodriguez munkásságának tiszteletére 2021-ben felkérte portréja bemutatására: így rengeteg korábbi darabjának bemutatása mellett az Encantado premierjére is itt került sor. Az előadás akár egy (ön)gyógyító rituálé: Rodrigues és társulata a gyógyulás szellemeit - az encantadosokat - idézik meg. A címválasztás oka sokrétű: a munkafolyamat a covid-19 okozta egészségügyi válsággal összefüggésben indult és abból a vágyból született, hogy az encantadosok erői által varázsolják el a világot, és állítsák helyre annak törvényes rendjét. 11 táncos 140 színes takarót hív segítségül állandó alakváltáshoz. Az "encantado" szó a latin incantatus szóból származik, és olyan dologra utal, amely varázslat tárgya vagy bűbáj hatása alatt áll. Az "encantado" a csoda, a káprázat vagy a lenyűgözés szinonimája is. Ám Brazíliában az "encantado" szónak más jelentése is van. A kifejezés olyan entitásokra utal, amelyek az afroamerikai világfelfogáshoz tartoznak. Az "encantados" ismeretlen erők által mozgatva létezik ég és a föld között, a dzsungelekben, a sziklákon, az édes és sós vízben, a dűnékben, a növényekben, szent helyekké varázsolva ezeket. Olyan lény, aki átlépi az időt, nem ismeri a halál fogalmát, és mágikus védelmi és gyógyító erőre tett szert. A földi életet fenyegető ragadozó tevékenységek, az erdők, a folyók és a tengerek szisztematikus pusztítása az "encantados" létezésére is hatással van. Koreográfus: Lia RodriguesTáncolják és résztvettek a létrehozás folyamatában: Leonardo Nunes, Valentina Fittipaldi, Andrey da Silva, Larissa Lima, David Abreu, Raquel AlexandreTáncosok: Alice Alves, Daline Ribeiro, Sanguessuga, Cayo Almeida, Vitor de AbreuAz alkotói csapat további tagjai: Carolina Repetto, Joana Castro, Matheus Macena, Ricardo Xavier, Tiago Oliveira. Koreográfiai asszisztens : Amalia LimaDramaturg: Silvia SoterMűvészeti és vizuális közreműködő: Sammi LandweerFénytervező: Nicolas BoudierSzínpadmester: Magali Foubert és Baptistine Méral Zene: (a GUARANI MBYA PEOPLE / Kalipety do T.I. őslakos terület / Tenondé Porã falu dalainak részleteiből, amelyeket a 2021 augusztusában Brazíliában a veszélyeztetett ősi földjeik elismeréséért tartott őslakos tüntetésen énekeltek és játszottak).Hang: Alexandre SeabraNemzetközi terjesztés: Colette de TurvilleProdukciós koordinátor : Astrid Toledo