Szeretnél gazdag lenni? Otthagyni a dögunalmas állásod? Elköltözni mondjuk Barcelonába? Ahol végre egész álló nap napozhatsz a tengerparton, miközben egy jéghideg cuba libret szürcsölgetsz? Nos, Császár András pontosan ezt tervezi tenni azok után, hogy véletlenül talál kétmillió eurót a hármas metrón. Kár, hogy a rendőrök, a maffiózók, a barátai, és a felesége nem osztoznak András kitörő örömében. Hang: Kühne Dániel, Oliver W. HorvathSzcenikus: Harmati IstvánSzínpadmester: Steiner GáborRendezőasszisztens: Stelczer TímeaProducer: HCs, Oliver W. Horvath
Egy Nő és egy Férfi. A Férfi gyereket szeretne. A Nő nem. A gyerekvállalással kapcsolatos dilemmák egész sora vetődik fel.
Ferdinánd és Luise szerelmesek. De szüleik származása, a rangkülönbségek, a hatalmasok ügyeskedése, valójában minden külső körülmény ellenük dolgozik. Néha kegyetlenül és tevékenyen, máskor csak lassan, bizalmukat és reményeiket apránként emésztve fel. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. A lüktető, költői nyelvezetű szöveg sodrásában magasból mélybe, együttérzésből megvetésbe, reményből kétségbeesésbe, majd vissza – így sodor magával minket a fordulatokkal teli történet. Továbbá: Bálint Barna, Biczó Anna, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Fehér Laura, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Mezei Ábel, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Szabó András, Tóth Brigitta, Vati Luca, Viola Péter, Vitárius Orsolya
A Látókép Ensemble előadása. Az Egy százalék indián a nagy sikereket elért Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap című előadásokfolytatása. Az egymással csak a formanyelv és témameghatározás szintjén rokonítható sorozat következő darabja újabb továbblépés a jelenkori középosztály aktuális problémáit feldolgozó univerzumban. A történetek nem kapcsolódnak szorosan össze, de a karakterek és a témák szintjén nagyon sok áthallás van, tulajdonképpen az előadások egymásra mutatnak, egymást egészítik ki. A történetek főhősei középkorú párok, akik a lehető leghétköznapibb, de az adott életszakaszban mégis megoldhatatlannak tűnő problémákkal küzdenek. Ez a tehetetlenség ingerültséget, kétségbeesést szül, és a színdarabok során rendszerint párkapcsolati válságot idéz elő.Az Ernelláék Farkasénkál esetében a gyerekneveléssel kapcsolatos viták, a Kálmán-napban az intimitás, a szexualitás hiányából fakadó feszültségek és az ezzel kapcsolatos morális kérdések okozzák a párkapcsolati válságot. Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál.“Tudod, milyen kurva nehéz egyáltalán felismerni, hogy ez nem természetes. Mire felismered, mireösszerakod, eltelik tíz év. És akkor még csak ezután jön, hogy lebontsd magadban a beidegződéseket és kitalálj a helyükre valami mást. És nincs senki, aki megmutassa. Tudod milyen kibaszott nehéz? Nincs modell! Magadnak kell megtalálnod valamit! Mire helyrebillensz, kész. Eltelt az élet. És már nem lehet semmit helyrehozni... Elbasztál egy csomó mindent. Egy tyúklépést lehet tenni, erre elég az egész.”Valóságos és finomra rajzolt karakterekből indulunk ki, amelyek valóságos helyzeteket generálnak maguk körül, és a finomrajzolatú helyzetek organikus egymásba kapcsolódásából lesz a történet. Jellemző módon megpróbáljuk kizárni az extrém fordulatokat, és szándékosan a hétköznapi mikro szituációkat keressük, mert meggyőződésünk, hogy ezekben a helyzetekben kiaknázhatatlan tartalmi gazdagság és dialektika van, egyetemes jelentésrétegek.
Tantermi előadás. Kertész Imre tizenöt éves budapesti gyerekként koncentrációs táborba kerül, s különböző csodák folytán, vagy talán azért, hogy a magyar holokauszttúlélők egyik legfontosabb filozófusa legyen - visszatér onnan. Saját magyarázata szerint a világba vetett hite, a gyereklét rendíthetetlen bizalma segítette. Önéletrajzi regényében főhőse a ráismerés stációin keresztül meséli el egy sötét, gyűlölködő rendszer végső eszkalálódását, s az őt körülvevő világot. Ma, mikor a populizmus ismét virágzik, s egyre kevesebb túlélővel találkozhatunk, kiemelten fontos művészeti és edukációs kihívásnak találtuk a Sorstalanság színrevitelét.
Párizs a szerelem, a művészet és az őrületig fokozott családi tragikomédiák otthona – főleg ha a lázálmok specialistája, Jean Cocteau fejéből pattan ki az alábbi történet. Yvonne egy öngyilkos hajlamokkal küzdő anya, aki megszállottan imádja egyszem fiát. Michel a felnőni képtelen fiú, aki pechére egy ilyen anya mellett bele mer szeretni egy fiatal lányba – és ott áll köztük Georges, az apa, akinek nagy magányában sikerült belezúgnia pont ugyanebbe a titokzatos szeretőbe. Ebben a fájdalmas titkokkal telepakolt őrületben igyekszik rendet vágni a nett és poroszos nagynéni, Léonie – aki valaha, úgy huszonhárom évvel ezelőtt, még az apa menyasszonya volt. Az ötszereplős, végletekig feszített színmű felér egy mesterkurzussal, ha érzelmi zsarolást, házassági titkolózást és szerelmen belüli hidegháborús taktikát tanulnánk. Persze az ilyen családi összecsapások tőlünk sem idegenek. Kelemen József, társulatunk főrendezőjének rendezésében megnézhetjük, hogyan csinálják ezt világszínvonalon a franciák.
"Majdnem hatvan éve figyelem a popzenét és elég régóta külön úton ugyan, de kapcsolatban vagyok vele. Sok éve foglalkoztat a gondolat, hogy valamilyen formában megírjam azt a rengeteg mindent, amit a szakmáról, kollégákról tudok. A könnyűzene történetével foglalkozó újseggírók legtöbbje hazug és a mindmáig jelenlévő, sőt egyre szaporodó klikkek valamelyikét szolgálják, gazdáik érdekeit szolgálva átírják azt, ami történt. Mára kiderült, hogy szinte mindenkit üldöztek, hogy már a Táncdalfesztivál is az ellenállás, vagy a lázadás egyik színtere volt. Ám az szóba sem kerül, hogy mindmáig milyen kísértések és kihívások érték-érik a zenészeket, mit kellett-kell megtenniük, vagy kikerülniük, hogy a pályán tudjanak maradni. A történet, amit megírtam és előadok, nem rólam szól, én csak továbbadom, amit tudok. Elsősorban azért, hogy ez a nézet is fennmaradjon, ne csak a kiherélt, vagy átfényezett múlt és a szánalmas jelen. Szeretettel várok mindenkit. Hobo"
Vacsoraszínházi előadás két részben. Az évek óta nagy sikernek örvendő vacsoraszínházi előadások látogatóinak idén egy igazi különlegességgel kedveskedik az ország egyetlen orfeuma. Időutazásra invitáljuk vendégeinket a krimi világába, nagyszerű színészekkel, fantasztikus korabeli jelmezekkel és egy belga ihletésű vacsorával… Ezen a hátborzongató és talányos estén a nagy belga detektív, Hercule Poirot egy különleges helyszínen, az Orfeumban keres kikapcsolódást. Természetesen itt sem kerüli el azonban a megoldásra váró bűntény. Agatha Christie, a zseniális angol krimi-királynő két egyfelvonásosában egyszer a vendégekkel teli, egyszer pedig az üres mulatóban kell az agyafúrt nyomozónak csatasorba állítania kis szürke agysejtjeit. A gyilkos ugyanis az Orfeumban van… A Poirot az Orfeumban című darab Agatha Christie Darázsfészek és Sárga írisz művei alapján készült.
Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett Dömdödöm kedves versmondásán, vagy Bruckner Szigfrid hencegő oroszlán nagyzolásain. A bájos történet akárhol játszódhat, ahogy a cím is jelzi egy megfoghatatlan, vagy fogalmazhatnánk úgy is, hogy meghatározatlan helyen. Szereplői, Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, vagy Vacskamati, a nemtörődöm macska, Mikkamakka a "bandavezér", vagy Nagy Zoárd a lépkedő fenyőfa, esetleg Ló Szerafin, a kéksürényű csoda, csupa kedélyes lények, akik együtt töltik idejüket, barátok, a szó legnemesebb értelmében. Hiszen ez a történet nem szól másról, mint a szeretetről, a barátságról, a segítőkészségről, azaz csupa közhelyről, amit azonban mégsem lelünk hétköznapjainkban. Teli humorral, bájos jelenettel és zenével, mely odavarázsol minket a nem létező birodalomba, a Négyszögletű Kerek Erdőbe?. Ami reméljük nemcsak a színpadon létezik!
Ha tehetném, körbeutaznám az egész világot. Végiglátogatnám a különböző országokat az Egyenlítőn innen és túl, megismerném a sokszínű kultúrák varázslatos lakóit, a változatos épületeket, a színes tájakat és az illatokat, ízeket, mosolyokat. Hallgatnám a tenger hangjait, mert biztosan más a Vörös-tengeré, mint a Feketéé, nem beszélve a Csendes-óceánról. Játszanék a különböző hangszereken a bőrdoboktól az indiai szitáron át, a kínai húros erhuig, és táncolnék az óceán partján a naplementében.Kipróbálnám az összes lehetséges régi utazási eszközt: gőzhajóval utaznék Hongkongba, az Orient expresszről bivalycsordát néznék, elefántháton barangolnék az indiai őserdőben, lóháton pipázgatnék a sziú indiánokkal, és végül léghajóval repülnék vissza Londonba.Útitársnak csakis Phileas Foggot választanám, akitől sokat tanulnék a világ kultúrái iránti odaadó tiszteletről, a felelősségvállalásról és a becsületszó erejéről.Fogad velem valaki? 80 nap alatt a Föld körül? Kuthy Ágnes rendező
Boribon szamócát keres a réten. Szamóca helyett furcsa dolgokat talál: cipőket, inget, kalapot, és egy igazi jóbarátot. Marék Veronika Boribon és Annipanni, valamint Boribon kirándul könyvei alapján készült vidám, zenés bábelőadás.
Gyermekopera magyar nyelven. A hazai zeneszerzés és zenepedagógia legendás alakjának, Szőnyi Erzsébetnek (1924–2019) a meseoperáját mutatja be a Magyar Állami Operaház Gyermekkara. A makrancos királylány címszereplője szigorú rend szerint éli életét a királyi udvarban, míg egy szép napon úgy nem dönt, hogy fellázad. A királyi atya és az udvaroncok mindennel próbálkoznak, a valódi gyógymódot azonban képtelenek megtalálni. Koreográfus: Kozlova PolínaA Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Hét kis kecske él, nagy vidámságba és még nagyobb békességben. Tehetik ezt boldogan, hisz anyjuk vigyáz rájuk. Ha néha egyedül kell lenniük, nagy veszélyben vannak. Mi más foroghatna ilyenkor a farkas fejében? Természetesen egy kiadós kecskevacsora! A kérdés csak az: mi forog végül a farkas hasában? Szereplők: farkas, kecskegidák és a gyerekek
A televízióból jól ismert vajszívű egyfejű sárkány, a jóságos Süsü kel új életre a színpadon, hogy alkalmi barátjával, a királyfival járja végig kalandos útját. "Útitársuk" a sok nagyszerű sláger és - remélhetően - a gyerekek szüntelen nevetése.
Amikor János, a kanászlegény furulyázásba fog, malacai úgy táncolnak, hogy kacag, aki látja. Megtetszik ez a királylánynak is. Kéri Jánost, adna neki egyet. Ad is a legény jó szívvel, de nem ám pénzért. Hogy mi a malac ára, a néző csak sejtheti, látni azonban nem látja. Majd kiderül a mese végén. Addig hősünk még túlad a többi két malacon is, elindul, hogy feleségül vegye a királylányt.Találkozik egy rátarti gróffal, aki ugyanerre pályázik. Szabadtűzön elégetik egymás kabátját, majd a király előtt jól felelnek a kérdések kérdésére.De melyiküké lesz a királylány keze?
Hajnóczy Soma, kétszeres bűvész világbajnok több, mint 40 ország közönségét bűvölte el. Számtalan TV showban jelent meg Amerikától kezdve, Franciaországon és Anglián keresztül, egészen Koreáig és Japánig. YouTube videóit több, mint 50 milliószor nézték meg, de a magyar közönség a Showder Klubból is ismerheti. Egész estés műsorában a humort és az illúziót egész egyedi módon ötvözi. Elképesztő kézügyességi számok és döbbenetes gondolatolvasó mutatványok mellett interaktív trükkök és szórakoztató történetek is színesítik az előadást. A bűvészet történeténetének egyik legfiatalabb világbajnoka Las Vegas, New York, Peking, Dubai, Párizs és Monte Carlo színpadai után Budapesten bemutatásra kerülő, első egész estés műsorában bebizonyítja, hogy semmi sem LEHETETLEN.
A vígszínházi változatot készítette: Hársing Hilda és Rudolf Péter Bécs városa az erkölcsi romlás útjára lépett. Virágzik az alvilág, szaporodnak a bordélyházak, terjed a korrupció és a prostitúció... Vannak ugyan szigorú törvények, de se nem alkalmazzák, se nem tartják be őket. Az uralkodó tehetetlen, úgy dönt, egy időre átengedi a hatalmat egy tiszta erkölcsű, nemes lelkű férfiúnak, hogy állítsa ő helyre a morális rendet. Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátéka nagy politikai játszmával, őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok szerelemmel. Továbbá: Birta Márton, Harangozó Boglárka, Miskolczi Renátó.
(Shall We Dance?) A színdarab alapjául szolgáló filmforgatókönyv szerzője: Masayuki SuoAz Altamira Picture „Shall We Dance?" című filmje alapjánEredeti ötlet, forgatókönyv és rendezés: Masayuki Suo Szerető feleség, sikeres karrier, anyagi biztonság. Richardnak tökéletes az élete... csaknem. És mégis –vagy épp ezért – valami hiányzik a munkahelyre való a mindennapi ingázáson és a családi életen túl.Mígnem egy szép napon, hazafelé tartva a vonatablakból észrevesz egy titokzatosan vonzó, fiatal nőt,aki a „Miss Betsy tánciskolája” neon fölötti ablakból néz el valahová a messziségbe... A pillantás rabul ejti a férfit. Legyőzve félénkségét, beiratkozik a tánciskolába...A filmtörténet kultikus darabja a világon először a Játékszínben kerül színpadra. Társastánc koreográfus: Molnár Andrea Továbbá: könyvelők, táncosok, utasok
Egy különös reptéren várakozik Jerome Angust, mivel járatának indulását későbbre halasztották. Megszólítja őt egy titokzatos, provokatívan viselkedő idegen, aki Textor Texelként mutatkozik be - és a két férfi között abszurd beszélgetés bontakozik ki. A kezdetben felszínes, értelmetlen párbeszéd egyre váratlanabb fordulatokat vesz, míg végül kegyetlen végkifejletbe torkollik. A fekete humorral átitatott, metafizikai kérdéseket is boncolgató dialógus detektívtörténetként hozza felszínre a sötét múltat… Az előadást Amélie Nothomb belga írónő azonos című regénye nyomán Ilja Bocsarnyikovsz állította színpadra.