feminista propagandafilm (avagy le a férfiakkal!)

A filmet egyszer meg lehet nézni (nem thriller; dráma). Anna K-nek jól állt a szerep és jól játszott, ahogy a barátnőit alakító színésznők is. Tetszett a helyszín, a berendezés, a filmzene, az operatőri munka is. A barátot alakító színész unszimpatikus, idegesítő, nem helyes volt, nem is illett az Anna K. által alakított Alice-hez.

A tömény férfigyűlölet filmje ez, a nők felsőbbrendűségének hirdetése másfél órában.
A film mintegy háromnegyede arról szól, hogy a nők mennyire jófejek, aranyosak, érzékenyek, megértők, energikusak, kreatívak, okosak, rátermettek stb. stb.., lényegében bármilyen pozitív jelzőt ide lehetne tenni, arról is szól..
És persze, tökéletesen megvannak férfiak nélkül. Buliznak, röhögnek, főznek, pletykálkodnak, fát is tudnak hasogatni, szóval nem kell ide férfi.
Amúgy történik utalás a férfiakra az első háromnegyed órában is. Az egyik csajnak ugyanis van egy gonosz (miért, mit gondoltál, talán jó??) férfibarátja, aki jelenleg nincs ott a 3 lány társaságában, de viszont nagyon gonosz. Egy igazi manipulatív zsarnok, egy "tipikusférfi".
Namármost az utolsó negyedben aztán feltűnik a férfi is a képkockákon.
Hát ennél szánalmasabb egy lényt aztán nem látott a világ!
Ott kezdődik, hogy még egy papírzacskót is elejt, amiből kihullik az összes megvásárolt élelmiszer, szóval hihetetlenül béna! (A nők nem ejtenek el étellel teli papírzacskót a filmben, mert ők nem bénák.)
És ahogy ez a férfi néz, kinéz, grimaszol, teszi magát, egyszerűen szánalmas, unszimpatikus.
A film jól bemutatja az igazságot, hogy amikor egy férfi van jelen egy társaságban, akkor az egész társalgás kínos lesz, senki (semelyik nő) nem érzi jól magát, olyan fura, olyan elviselhetetlen az egész. (Jobb lenne, ha nem lenne ott az a férfi.)
A férfi leuralja, irányítja a nőt, egy diktátor, engedelmességet követel a nőtől, meg ilyenek. A kedves hölgyszereplők úgy néznek a fertelmes férfira, mint a véres rongyra és joggal, mert olyan.
Aztán persze győznek a nők, hiszen ők erősebbek is a férfinál. Végül nem lesz ott a férfi, és végre felszabadultan, boldogan lehet már létezni a férfi nélküli, nem kínos világban, jaj, de jó ez már, olyan jó így már!
Gratulálok a rendezőnek, meg aki kitalálta ezt az életidegen baromságot, jót lehetett kacagni az ócska, szájbarágós, átlátszó feminista ostobaságokon.
Akik thrillert várnak, azok csalódni fognak.
Férfiutáló feministák számára kellemes dráma lesz, ami megerősíti majd világképüket.
Akik pedig átlátnak a szitán, egy szórakoztató vígjátékot kapnak.