Jut eszembe, a kis kezében bomba távirányítót tartó kisfiú honnan tudta, hogy a két amerikai melyik városba megy ? Mert ezt lejelenti a motoros ügynöknek. Viszont az úti célt Harris sms-ben küldi el, ők pedig nem a főúton voltak, hanem lehúzódtak kereket cserélni.

A film tetszett, bár szerintem az alapötlet nem hihető.Az Iráni Iszlám Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között az iszlám forradalom győzelme óta nincs diplomáciai kapcsolat, ezért elképzelhetetlen, hogy amerikai állampolgár - a filmbéli híradásban ugyanis amerikai állampolgárok után nyomoznak - dolgozhatna Iránban, különösen ilyen bizalmi állásban, mint a filmbéli szereplők.

Nem életem filmje, de egy 7 pontot adtam rá.

Az oké, hogy én nem értem ki kivel van, de ők tudják.😆😆
Ezért nem lesz változás azon a környéken. 😕
De a motorok és az autók nagyon jók benne. Mennek több száz km-t és még mindig van benne benzin.

7 / 10 érdemes megnézni

Egész jó film ez, ha valaki érdeklődik a régió iránt.

Elveszel a részletekben. Kontextusából emelsz ki neked nem tetsző elemeket, a lényeget viszont nem érted de segítek. A hsz. a magát mindenhatónak gondoló usa pofátlan és gátlástalan beavatkozára utalt, amelyet bárhol és bármikor elkövet, ennek egyik állomása volt Irak is. (Nem keverek semmit ugyanis iráni atomprojekt létezik.) A telefonszerelős észrevétel bravúr kategória, itt is rátapintottál a lényegre...

Írod, "Az iráni atomprojekt természetesen nem maradhatott ki. Habár a valóságban nem találtak, most láthattuk hogy mégis van illetve volt, mert az ügyes fehér svájcinak álcázott telefonszerelők megoldották a kérdést."
Kevered Irakkal. OTT nem találtak 2001 után tömegpusztító fegyver, már amennyiben megtalálandó "atomprojekt" alatt atomfegyvert értesz. Iránban sosem kerestek, hisz róla mindig is pontosan tudható volt, hogy nincs neki, ahogy az is, hogy viszont gőzerővel dolgozik sajáton, most is. Az Obama alatt aláírt és Trump alatt felbontott amerikai-iráni megállapodás ideje alatt is amennyire tudta, csinálta tovább, és mindehhez az alapok többek közt atomerőművek formájában régóta megvannak neki - azokat tehát szintén nem kell senkinek "megtalálnia", legitim módon ott vannak... Irán rejtett, a CIA által mégis többnyire pontosan ismert helyen lévő föld alatti létesítményekben centrifugákkal és egyebekkel ezerrel dolgozik atomfegyveren, amely egyébként a tényleg hatékony nemzetközi szankciók és az USA célzott támadásai ellenére is pár éven belül sajnos nagy eséllyel meglesz neki.
(És még mielőtt felhorgadnál, hogy miért "sajnos", mert hiszen bezzeg Amerika, meg Izrael, meg stb: így is már túl sok állam rendelkezik túl sok atomfegyverrel, nem hiányzik ehhez egy olyan expanzív, egyúttal iszlamista középhatalom is, melynek legfőbb célja Izrael megsemmisítése és általában a nyugati értékek nagyjából teljes elutasítása).

(És csak hogy ontopic legyek, természetesen nem svájcinak álcázott telefonszerelők robbantották a létesítményt, hanem svájci telefonszerelőnek álcázott titkosügynökök).

Újabb amerikai propaganda film, elmaradott közel-kelet kontra mindenható USA a golyóálló ügynökkel, jóságos kormány vs. gonosz CIA . Aki erre érzékeny ne álljon neki a filmnézésnek, mert sugárban fog hányni tőle. Az iráni atomprojekt természetesen nem maradhatott ki. Habár a valóságban nem találtak, most láthattuk hogy mégis van illetve volt, mert az ügyes fehér svájcinak álcázott telefonszerelők megoldották a kérdést. Tiszta vicc. Egyszer Amerikára is ráférne egy laza háború végre házon belül, a saját bőrükön tapasztalják meg ne csak Rambo filmekből hogy megy az ilyesmi. Mindig 10000 km-re Amerikától védik a hazájukat és ahogy a főhős mondta, " mi mindig meg akarjuk mondani nektek hogyan éljetek". (Ahogy egyébként mindenki másnak is.) Nem lenne baj ha mindenhonnan elhajtanák őket mint a strandpapucsos tálibok Afganisztánból. A közepestől azért valamivel jobb a film. A rendezés, a szereplők és az akciójelentek rendben voltak, utóbbi kimondottan látványosra sikeredett.

Amikor a propaganda találkozik az unalommal.

Történet átlagos akció jó helyszín szép

Az korábbiakhoz képest jobb filmre számítottam még rendes hangot is kapcsoltam hozzá, bár kár volt NÉGY/TÍZ

Azért ez a film jobb a 6,5-ös értékelésnél. A zenéje meg, fantasztikus...

A film remekül ábrázolja az Afganisztán-Pakisztán-Irán határain évtizedek óta fennálló viszonyokat. A helyi kormányok, a hadurak és nagyhatalmak mexikói felállását. Persze a történet mese habbal, de ha nem erre vágynék, megnéztem volna egy dokumentum filmet. (Bár akkor lehet, hogy propagandát kapnék hab nélkül.)

El van írva, 119 perc a film, nem 90!

a film a keménycsávós műfaj minden unalomig lestrapált közhelyes paneljét kimerítő hosszúságban előadja (a leghervasztóbb, hogy az apuka lelkiismeretfudalást érez a tönkrement házassága és a lassan felnőtt gyereke miatt). Ezeket ha nehezen is, de kibírja az ember, ha a film amúgy rendben van, de sajnos ez egy elég szar, átélhető tét nélküli történet volt, darabos, akadozó, unalmas, és a 2 óra nagyobbik fele picsogás és bűnközhelyes moralizálgatás. És "nagyszerű" volt az éjszakai lövöldözés a sivatagban, hosszú és körömrágós (hogy mikor lesz már vége).
Klasszikusan az a darab, aminél az ember csak hüledezik, hogy miért is gondolták ezt leforgatásra érdemesnek.

58 ország adta be a csatlakozási kérelmét a BRICS országok csoportjához. Amúgy nem azt mondtam, hogy jogi értelemben a világ 2/3 a csatlakozik a BRICS hez hanem, hogy hátat fordít a nyugatnak és inkább a BRiCS országokkal erősíti a gazdasági és politikai kapcsolatait. Egyre szorosabb kereskedelmi, beruházási kapcsolatok vannak közöttük és ami a fő, hogy a dollárt kihagyják az egymás közti kereskedelemnél. Ez Amerika Legérzékenyebb pontja, mivel az Egyesült Államok úgy tudja kifosztani a világot és finanszírozni önmagát, hogy a dollár a vilgpénz és a semmiből nyomtatott papírért, ami mögött semmi fedezet nincsen, Amerika valós áru és szolgáltatás értéket kap a vilag többi részétől. Ha ez a fajta előnye Amerikának elveszik, akkor a nagyhatalmi státuszának is annyi.

A valóságban az országok kétharmada a BRICS országokhoz csatlakozik és nem Amerika mögött sorakozik fel. A viszonylagos jólét, ami persze csak kizárólag anyagi értelemben igaz még talán, -mert erkölcsileg és szellemileg egyáltalán nem- csak azért van, mert a nyugati világ több száz éve kíméletlenül rabolja ki a világ többi részét.