A dicsőség ösvényei

Bakancslistához adom
Paths of Glory
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott amerikai háborús filmdráma, 84 perc, 1957

Értékelés:

82 szavazatból
Szerinted?

Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes (Kirk Douglas) először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre. A vezérkar cinikusan meghátrál és "csak" arra adnak parancsot, hogy egy-egy katonát jelöljenek ki, akiket másnap hadbíróság elé állítanak és kivégeztetnek. Az ezredes bejelenti, hogy ő lesz a védőügyvédjük.

A filmet Franciaországban betiltották.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Szereplők

Dax ezredes
Broulard tábornok
Mireau tábornok
Roget hadnagy

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
8/10
Nótárius 2022 aug. 14. - 10:41:59 8/10 Előzmény kisokka
Az I. világháború idején még az Egyesült Államokban letelepedetten élő németeket is "hun"-nak, bélyegezték. A "hun" szitokszóval személyükben is gyalázták az ott élő németeket.
A németek otthonait is számos támadás érte, az ablakaikat bezúzták, és a házaik falára is, a nekik tulajdonított barbárságukra utalva, a "HUN" szót festették fel nagybetűkkel.
《 Az amerikai film németségképét hosszú ideig a német katona I. világháborús ábrázolása határozta meg: a németeket kegyetlennek, kéjvágyónak, vandálnak és külsejükben is taszítónak ábrázolták a filmvásznon, sőt nem volt ritka a porosz sisakot viselő, nőrabló gorilla sem a plakátokon. Az amerikai és antantpropaganda valóságos „újbeszél” nyelvet alakított ki, amellyel egyébként példát mutatott a későbbi bolsevik, fasiszta és náci rendszerek propagandája számára: az ellenséget meg kell fosztani a saját nevétől. 

A filmeken éppúgy, mint a plakátokon vagy a szónoklatokban, az ellenséges katonát következetesen nem németnek, hanem „hun”-nak nevezték, építve az Attila kegyetlen hunjairól szóló mesékre. Hiszen Attila hunjai éppúgy a klasszikus nyugati civilizáció lerombolóiként voltak beállítva, ahogyan az angol, francia és amerikai közszereplők a vilmosi Németországot a civilizáció ellenségeként bélyegezték meg (a német propagandából sem hiányzott a karaktergyilkosság eszköze, ld. a dekadens francia kultúra és az angol kalmárszellem ostorozására, a francia hadsereg „elnégeresedéséről”, a nőrabló francia-afrikai katonákról szóló rémmesékre, ám a német propaganda messze nem volt olyan sikeres pl. az Egyesült Államokban, mint az angol vagy a francia). 》
10/10
fourdogs 2022 jún. 21. - 09:28:14 10/10 Előzmény moziMentor
2. kedves K. O.! Mert a Jöjj és lásd azért erősebb alkotás - szerintem.
De '85-ig minden bizonnyal, és nálam is, ha ez bármit is számít. És számomra K. legjobb filmje.
10/10
moziMentor 2021 ápr. 20. - 17:09:49 10/10
28 évesen Kubrick leforgatta minden idők legjobb háborúellenes filmjét. Ha már láttad, ajánlom hozzá a filmelemzésem: https://youtu.be/5UQtuA45uKI
10/10
Billy Walsh 2020 jan. 02. - 12:37:41 10/10
Kubrick elképesztően jól vitte vászonra ezt a témát (is). Száz és száz embert láthattunk már filmben meghalni, de ennyire még nem érintett meg egyik ábrázolás sem, mint annak a három szerencsétlennek a kivégzése. Akkor is, és a végén is potyogtak a könnyeim.
10/10
tarantella 2018 szept. 16. - 12:05:47 10/10
10/10
(apró érdekesség: a film végén a német dalt éneklő színésznő lesz egyébként Kubrick harmadik felesége, akivel aztán majd 40 évig, haláláig együtt élt. )
alien1976 2018 máj. 08. - 05:41:52
Az utolsó percig lekötött, sőt még tovább akartam nézni, így szinte rövidnek tűnt. Érdekes, feszűltséggel teli, jó párbeszédekkel színesített film. Végig lekötött, végig érdekes volt. Nagy mondanivalóval, csodálatos színészi játékkal volt tovább emelve ez a film.
10/10
Bodellger 2017 nov. 11. - 03:13:47 10/10
Minden elemében fantasztikus film, rám nagy hatással volt. 10/10
Nekem ez jobban ütött, mint a Strangelove.
8/10
Sadenal 2015 nov. 08. - 19:42:02 8/10
Nagyon jó háborús film, csak ajánlani tudom, az külön pont, hogy a fölkapottabb háborús filmekkel szemben itt a csata mellékes és inkább a színfalak mögé nyújt betekintést.


8/10
10/10
fourdogs 2015 okt. 21. - 11:24:47 10/10 Előzmény Jim Hacker
/"Patriotism is the last refuge of a scoundrel." /
"A hazaszeretet (patriotism) egy olyan tabu, amit csakis pozitív értelemben szabad használni. Az ettõl való jelentõs eltérést fontos helyeken nem díjazzák, sõt kiközösítést vagy más komoly büntetést is vonhat maga után."

K. filmje éppen ennek a szólamnak a becstelen alkalmazásáról szól.
(Számomra a patriotizmus hazafiasságot jelent, ami nem egyenlõ a hazaszeretettel.)
És a hazai közbeszédben éppen úgy visszaélnek vele, mint 100 évvel ezelõtt; ez a film a mának (is) szól.
gangapurna 2015 jan. 15. - 09:23:06
Érdemes megnézni, jó film.
Jim Hacker 2015 jan. 04. - 21:23:09
Nagyon jó a felvezetõ narráció (az I. vh. kirobbanásáról, a lövészárkokkal megerõsített esztelen és pusztító állóháborúról), aztán az indító jelenet Broulard és Mireau tábornokokkal. A témaválasztás eltökéltségre és határozottságra vall, állásfoglalása egyértelmûen háború ellenes.
Meglepõ volt hallani Dax ezredes (Kirk Douglas) szájából egy érdekes és bizonyára vitát gerjesztõ Samuel Johnson idézetet mindjárt az elején: "Patriotism is the last refuge of a scoundrel."
A film valóságos eseményeken alapul, a regény írója részt vett az I. vh-ban, és nem fon glóriát a hazájukat védõ francia katonák és tábornokaik köré. Az ilyen ábrázolás népszerûsége valószínûleg soha nem lesz olyan nagy, mint a háborúk hõsies és életüket is feláldozni kész résztvevõinek helytállását bemutató moziké. Az utóbbiak száma és azok pozitív fogadtatása eddig és a jövõben is jelentõsen meghaladja a háborúk teljes értelmetlenségét és abszurditását kiemelõ mûvészi alkotásokét.
Nem tudom mennyire igaz, miszerint Kirk Douglas jelentõs bírálatoknak lett kitéve amiért egy 'ilyen' filmben vállalt fõszerepet. Akármennyi is legyen az igazság ebben, a lényeget pontosan tükrözi. A hazaszeretet (patriotism) egy olyan tabu, amit csakis pozitív értelemben szabad használni. Az ettõl való jelentõs eltérést fontos helyeken nem díjazzák, sõt kiközösítést vagy más komoly büntetést is vonhat maga után.
A film megrázó eseményeinek tanulsága elévülhetetlen, mindenkinek ajánlom a megtekintését.
nestafari 2013 máj. 09. - 00:27:54
És ezek után ki mer még csodálkozni, hogy mi vagyunk európa keleti eleje? Ami nekik SZ....s,az nekünk dicsõség, és fordítva, de soha sem voltunk BENN, és manapság éreztetik is, hogy ez nem lesz könnyû menet, nem fog menni...Ébredjetek.
De inkább hagyjuk az aktuálpolitikát, bocsi, tényleg nem ide való.............
nestafari 2013 máj. 09. - 00:19:14 Előzmény stromfeld
Csak sajna emiatt meg mi cidázunk vagy százéve!!! Pöcsköszörû!
stromfeld 2013 febr. 18. - 16:23:41 Előzmény kisokka
A hun/barbár jelzõnek az volt az eredete, hogy Vilmos császár 1900-ban a boxer-lázadás ellen Kínába küldött német csapatokat azzal engedte útjukra, hogy ne ejtsenek foglyokat, ne irgalmazzanak, hogy a kíniak úgy emlékezzenek a németekre ezer év múlva is, mint Attilára és a hunokra (Nyugaton, mert nálunk nyilván akkor is más volt a megítélésük). Elég rossz visszhangja volt a beszédnek, de aztán 1914-ben a belgiumi bevonuláskor elkövetett atrocitások után az antant propaganda elõvette a hun jelzõt és a barbár németekre használta is végig.
zotya94 2013 febr. 16. - 13:03:12 Előzmény kisokka
Jó jó, én csak azt mondom hogy beszéltem rengeteg angollal életemben és náluk divatolt, meg még most is elõ-elõfordul, de már inkább "kedves"-nek használják.
10/10
kisokka 2013 jan. 10. - 19:52:59 10/10 Előzmény zotya94
Érzésem szerint nem csoda, hogy a "hun" kifejezés alulmaradt a többi becenévtõl, mert iszonyú nagy hülyeség. Hogy mennyire lenne közismert, abba belekötnék, max. azokban az idõkben használhatták. Se dokumentumfilmben, se moziban, se semmilyen könyvben nem találkoztam még vele, csak itt. Nyilván a fordítások is tehetnek errõl, mert szerintem nincs az a magyar fordító, aki "hun"-nak becézne egy németet(mint említettem, a filmben már barbároknak nevezi õket a fogadós). Persze egy ellenséget úgy hívnak, ahogy akarnak, de ha bosszantó nagy baromság az a bizonyos gúnynév, akkor az már csak szálka a szemben :D
zotya94 2013 jan. 01. - 22:29:36 Előzmény kisokka
pedig a "hun" az közismert kifejezés a németekre a világháborúkból , csak a tom&jerry és társai már minden más gúnynév felé emelkedtek népszerûség szempontjából , a film persze jó hisz Kurbrick meg egyébként is hossza is tökéletes egy 4-5 fejezetben megírható rövidkönyv filmben még jó hogy 80 perc , mármint könyv nem írodott csak kb annyi lenne , szerencsére nem háborús film a szó klasszikus értelmében , most jön a spartacus és akkor minden mûvét láttam
10/10
kisokka 2012 nov. 02. - 00:31:19 10/10 Előzmény grod
Érdekes, ezt így még sosem hallottam. A németek voltak már boche-ok(ha jól írom), Fritzek, meg egy rakat gúnynevük volt még, de hunokat még sehol sem olvastam, pedig járt már a kezemben pár I. vh-s könyv is.
Nincs kizárva, hogy akkor a fordításnak köszönhetõen nem találkoztam még vele, mert ki hívná a németeket hunoknak? A 13-ban meg csak viccbõl írtam oda, hogy ügyesen titkolták eddig elõlem, akkor mégsem volt vicc :D
Ezek szerint az angol és francia propaganda lõtt mellé anno.
grod 2012 okt. 30. - 22:43:37 Előzmény kisokka
Az I. világháborúban az angol és francia propaganda a németeket "hunoknak" gúnyolta. Ezzel a barbárságukat akarták hangsúlyozni. Bár nekünk, magyaroknak ez furcsán hangzik, de ez nem tévedés a filmben.
10/10
kisokka 2012 szept. 06. - 01:54:22 10/10
Nagyon jó film, azóta tudom ki az a Kirk Douglas, mióta gyerekkoromban láttam ezt a filmet.
Viszont van benne egy bitang nagy baki. Az eredeti nyelven, amikor a végén a kocsmai jelenet van, a kocsmáros bejelenti, hogy ellenséges területrõl hozott ajándékot...stb. És az eredeti szöveg: "From Germany, the land of the Hun"/Németországból, a hunok földjérõl/.
Most vagy én értek félre valamit, vagy az alkotók keverték össze a barbár népeket és a germánokat a hunokkal. Vagy pedig Németországot titokban(vagy elõttem eddig ügyesen titkolva) a hunok földjének is szokták hívni. Mindenesetre a magyar szinkronban a hun már barbárra van fordítva, ezt azért megköszönhetjük a fordítóknak. Nem olyan egetverõ hiba talán, de ez azért feketepont. Ettõl függetlenül nálam 10/10.
Összes hozzászólás