Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A vihar kapujában

Rashomon
18 éven aluliak számára nem ajánlott japán filmdráma, 83 perc, 1950

Értékelés:

62 szavazatból
Szerinted?
22 hozzászólás
+ 3 kép
+ 9 kép

Értékelés:

62 szavazatból
Szerinted?
22 hozzászólás
Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista

Szereplők

Toshirô Mifune profilképe Toshirô Mifune
Tajomaru
Machiko Kyô profilképe Machiko Kyô
Masako, a feleség
Masayuki Mori
Takehiro, a férj
Takashi Shimura
a favágó
Minoru Chiaki
buddhista pap

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

További cikkek mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
10/10
Filmkocka febr. 28. 21:12:48 10/10
Az egyik legjobb japán film! Aki egyszer látta, sose felejti el. Érdekes, egyedi történet, remek színészek, szuper rendezés, plusz egy filmtörténeti érdekesség: először ebben a filmben fordították a kamerát bele a napba.
Válasz
10/10
kettyo 2020 nov. 23. - 20:41:02 10/10
Elképesztően jó film.

A legjobb benne, hogy

nem rágják a szádba mi az igazság, hisz minden szemtanú hazudik, szubjektíven, torzítva, önmagát fényezve, sajnáltatva, vagy védve meséli el a történetet. (ahogy az lenni szokott igazából is)

Azt, hogy mi történhetett valójában, neked magadnak kell összerakni.

Vannak benne elrejtve nyomok ehhez, pl. a fatörzsön átszúrt kard, aminek az élére nagy valószínűséggel a harc közben hátrálva felnyársalódik a szamuráj, ezért hiszi, hogy elárulta a felesége, és leszúrta. Stb. Ezek mint jelentéktelen részletek szerepelnek a filmben, pedig ezek a kulcsai a valóságos történetnek.



Szóval abszolút egyedi használata ez a filmes kereteknek.
Válasz
sexykex 2018 febr. 13. - 12:33:08
Valahogy már fáraszt a távol-keletiek hanghordozása, a felhorkanó mély hangok tivornyája. Pedig A hét szamuráj, A homok asszonya és az Onibaba évtizedekre nyújtott meghatározó élményt: a szocialista filmmûvészet tengerébõl kiemelkedõ ismeretlen, vadregényes szigetek voltak.
Az Onibabára úgy kellett belógni a Ságvári filmszínházba, mert még nem voltam 18 éves. Hiányoznak azok a régi szûk, kényelmetlen, levegõtlen kis mozik ahol pár forintért lehetett rácsodálkozni a világra. Ha nem éreztem a szomszédom dohánybûzös öltönyének és az olcsó pacsuliknak a szagát, ha nem hallottam a székek nyikorgását, ha nem zsibbadt el a lábam és a fenekem, akkor tudtam, hogy jó filmet látok. Ma már csak kóválygok a filmdzsungelben fától fáig és nem biztos, hogy észreveszem a kolibriket.
Válasz
zotya94 2013 aug. 01. - 18:14:27
Hát igen 18 évesen láttam elõször, hihetetlenül jó alkotás, az is látszik, hogy a színészek és a "stáb" együtt van általában Kuroszava és Ozu is adott színészekkel forgatta filmjei jelentõs részét, bár asszem Kobayashi,Suzuki,Nakashima,Koreeda,Mizoguchi,Oishi is hasonlóan filmezett.
Válasz
8/10
Sadenal 2012 júl. 21. - 12:14:38 8/10
Érdekesen hatott rám, annyi szent. Az utolsó 5 perc különösen erõs volt, leginkább az arckifejezések miatt. Hihetetlen mennyi érzelem tükrözõdött azon a 3 karakteren a végén, de úgy ám blokk a többi szereplõén is. Jó nosztalgia volt.....


8/10
Válasz
9/10
lunatic99 2011 szept. 07. - 12:30:33 9/10
A bandita szeretne k*rva félelmetesnek tûnni, ezért röhög olyan erõltetetten, és nem azért mert a színész túljátssza a szerepét. Valahogy hátborzongató, hogy a nevetésével hogy próbálja maga elõtt is takargatni a valóságot. És persze a többi szereplõre is igaz ez. Szóval a túljátszás ebben a filmben szerintem tudatos rendezõi eszköz.

Egyébként összetett, elgondolkodtató film szép képi világgal, aminek az egyetlen hibája, hogy a nõ, már bocsánat, de borzasztó csúnya azzal a pufók fejével és rondán vágott hajával. Így aztán nehéz elhinni, hogy érte vannak így oda a férfiak.
Válasz
filmbolond 2010 nov. 19. - 22:12:16 Előzmény feketevipera
Jajj, nem merem leírni, hogy szerintem ki a gyilkos. Annyit talán írhatok, hogy már elõzõleg arra tippeltem, aki az irodalmi forrás szerint egyértelmûen az.
A másik táppont, hogy valaki minél kevésbé érdekelt a történetben, annál objektívebben tudja elmondani...bár a hiúság még ilyenkor is befolyásolhatja az igazságot.
Én egyébként hiszek az objektív igazságban.
Válasz
10/10
Dudlicsek 2010 aug. 09. - 13:03:50 10/10 Előzmény feketevipera
"A történet jó volt, csak rám pl. zavaróan hatott az, hogy néhány ponton számomra eléggé túlzónak tûnt a színészi játék."

A hagyományos japán színjátszás amúgy is jóval vehemensebb és teátrálisabb, dühösebb mint az európai.
Az ilyen maszkok mindent elmondanak errõl:
http://www.noh-masks.com/noh_men_images/noh_mask_angry_man_2.jpg
Válasz
feketevipera 2010 jún. 25. - 18:43:47
A történet jó volt, csak rám pl. zavaróan hatott az, hogy néhány ponton számomra eléggé túlzónak tûnt a színészi játék. A mondanivaló annyira sokrétû, hogy nehéz pár szóban összefoglalni. Az egyik vonulat az, hogy az emberek vajon alapvetõen jók-e vagy rosszak. A szerzetes az utóbbi felé hajlik, elvesztette az emberekbe vetett hitét. Sajnos a kor nem kedvez a reménykedésnek, éppen harcok dúlnak, és elképzelhetjük a helyzet súlyosságát, ha még egy szerzetes is ekkora pesszimizmussal áll hozzá a dolgokhoz. De a favágó hazaviszi a talált csecsemõt, és a szerzetesben újra helyreállni látszik a pozitív hozzáállás. Ezzel a rendezõ hitet tesz az élet és a megújulás mellett, hiszen a halál mellett ott van párhuzamként az élet is egy gyerek személyében, s a kimondatlan remény, hogy egy felnövekvõ generáció egy új, jobb világot építhet.
A másik kérdéskör az igazság és a hazugság problémája. Ahány szereplõ meséli el a történteket, annyiféleképpen mondják el. A nézõ megpróbálja kideríteni, hogy mi is történhetett valójában, de csak egy vázat tud összetákolni, a valóságot nem tudjuk meg 100%-osan (ez egyben talán ismeretelméleti probléma is lehet, hiszen Kuroszava esetleg azt sugallhatja, hogy a teljes igazság megismerhetetlen - sõt talán nem is létezik). Csak nézõpontok vannak, viszont nincs egységes nézõpont. Mindenki a saját igazát próbálja bizonygatni, sõt mentegetni igyekszik magát. Valószínûleg gyilkosság történt (talán még nemi erõszak is), de szinte mindenki áldozatnak akarja beállítani magát, illetve azt próbálják hangoztatni, hogy õk ártatlanok, csak a körülmények kényszerítõ hatására tették azt, amit tettek (ez egyben a becsület, az erény kérdésére is rámutat, ami Japánban oly fontos szerepet töltött és tölt be). A filmbõl lassan kiderül, hogy egy eltorzult értékrendû, dekadens világban járunk, ahol látszólag nem is fog megváltozni egyhamar a helyzet. Ennek nagyszerû ellentételezése a befejezés, ami halvány reménysugár ugyan, de hangsúlyos szerephez jut.
Válasz
10/10
Singaporeflash 2010 ápr. 02. - 20:16:59 10/10
Micsoda film, micsoda film! Elajultam tole, nem szamitottam ennyire jora, meg ugy sem hogy tudtam hogy egyik kedvenc irom tortenetein alapszik. Megfogott a szineszi jatek, kulonosen a feleseget alakito no jateka, egyszeruen lenyugozo volt, de igazabol a favago es Toshiro Mifune is, nekem igazan csak szep es jo volt, es nagyon meghato is, egyszeruen nem talalok benne kivetnivalot, tenyleg csak magasztalni fogom mindenkinek, ha szoba kerul.
Válasz
Összes hozzászólás