Film

Aczél

magyar dokumentumfilm, 108 perc, 2009

Értékelés:

25 szavazatból
Szerinted?

Aczél György 32 éven át, 1957-1989 között a magyar kultúrpolitika legmeghatározóbb és legellentmondásosabb személyisége volt. Neve és tevékenysége elválaszthatatlan Kádár Jánosétól és a kortól, amelyben éltek. A film kísérletet tesz arra, hogy érthetőbb legyen a még lezáratlan múlt Aczél György született Appel Henrik portréján keresztül, melyet - többek között - Heller Ágnes, Herskó János, Jancsó Miklós, Konrád György, Popper Péter, valamint barátok és családtagok rajzolnak meg.

Egyéb epizódok:

Stáblista:


Vélemény:

2016 nov. 02. - 10:42:29
2016 nov. 02. - 10:42:29

Na végre. Egy történésznek nagy kincset jelentenek az ilyen interjú alapú dokumentumfilmek, mert a 20. század szocialista politikusainak történetei nagyon hézagosan vannak feldolgozva, dokumentumfilmeket szinte nem is készítenek róluk. Ha igen, az is csak ilyen "wikipédia" tudást közvetít, az is meghintve az éppen adott kormány propagandisztikus retorikájával, és így az anyagot semmire sem lehet használni.

Persze azok a kritikák, miszerint Varga Ágota nem túl választékosan válogatta ki a riportalanyokat, igazak. Valószínûleg egyesek nem vállalkoztak, vagy egyeseket nem tartottak elég tárgyilagosnak ehhez... a film természetét látva nem az egyoldalúság volt a cél. Nem baj, így is van elég információ és nem csak, sõt, szinte egyáltalán nem dicsõítésrõl van szó, mert azért hallunk itt lecsukatásról, színjátékról, csalásról, tiltásról, minden a világon. Látszólag objektívak az alanyok többsége, persze a család nem, de tõlük ezt senki sem várja el természetesen. Sõt, talán azok a részek is tetszettek a legjobban, mikor a fiúunoka próbálja megalkotni a maga szemszögét a nagypapáról. Nagy kincs az ilyen, mert nagyon kevés olyan hozzátartozó meri manapság kinyitni a száját, aki valamilyen magas pártfunkcionárius rokonságában volt, fõként a 2010-es kormányváltás után, mikor is ilyen dokumentumfilmek már nem születhetnek.

Én ezt minden 20. századdal foglalkozó történész nevében azért megköszönöm. Jómagam Rákosi-korszak kutató vagyok és egy ilyet megnéztem volna Révai-verzióban is.

szavazat: 1/10 2015 dec. 12. - 16:19:42
2015 dec. 12. - 16:19:42

Sajnos a 10/3 értékelés kritika a filmnek szól, biztos vagyok benne. Elõször is nem dokumentum film, hanem egy dics-szimfónia akar lenni, a szereplõk nem mások, leginkább Aczél rendszerének hajdani haszonélvezõi, mint jancsó is..
Aczél "förtelmesen aljas és alattomos ember" Ugyan tény, hogy nem volt egy Kaganovics, nem éheztetett halálra 8 millió embert, másképpen rombolt.
Az is tény, hogy a kádári kultúrpolitika nagyon is „ravasz” irányítója Aczél volt. És azt is, hogy nem volt a népi kultúra nagy barátja. Ellenben Heller, Konrád György, és Popper Péter a filmbeli látszat ellenére csak látszatellenség volt, a felszín alatt a szemitákat mindig támogatta.

Appel - aczél - sztálin fordításáról magyarított a nevét. Jellemzõ is volt rá. A film egyik szemita szereplõje szerint „Hogy van Magyarországon egy genetikailag elkülönülõ csoport, amelynek tagjai átlagban magasabb intelligenciahányadossal rendelkeznek, mint a többiek. Hogy méltányos,
ha ezek az emberek vezetik a társadalmat.” És én ezzel az állításukkal nem érthetek egyet, ez a cionizmus, fajelmélet és a sztálinizmus keverékébõl alkotott elmélet úgy gondolom mindenki re, még talán a csoporttagokra is halálos kór.

szavazat: 9/10 2012 jan. 05. - 17:29:54
2012 jan. 05. - 17:29:54

Azt tippelem, hogy az a gyenge értékelés nem a dokumentumfilmnek szól (23/3,7), hanem a címszereplõnek. Sokan és sokat írtak már itt a Porton, a fórumban Aczélról, a koráról, stb., de magáról a filmrõl keveset. Megítélésem szerint azért nem lehetett ez a munka kielégítõen objektív, mert Varga Ágota (a rendezõ) mikrofonja csak azokat bírhatta szóra, akik hajlandóak voltak a korról és hírhedt kultúrpolitikusáról elmondani véleményüket. Tehát a riportalanyok köre behatárolt, ami a nézõben hiányérzetet kelthet. De aki jól akarja 'olvasni' Aczélt és korát, az simán tud boldogulni ebbõl a remek dokumentumfilmbõl. Én elsõsorban a zenészeket hiányoltam, aztán a színészeket és képzõmûvészeket, no meg a kortárs ideológiai 'harcostársakat', barátokat. 10/9

2010 febr. 27. - 13:24:31
2010 febr. 27. - 13:24:31 OFFTOPIC

Sajnos minden kétséget kizáró konkrétumot nem tudok mondani, de tény, hogy Aczél sokat változtatta a nevét és egy ízben a vallását is.

A pontos körülményeket nem ismerem, de annyit tudok, hogy anno dacumál 1942-ben vagy 43-ban megszökött a munkaszolgálatból és utána hamis iratokkal bujkált és bújtatott zsidókat.

2010 febr. 27. - 11:57:51
2010 febr. 27. - 11:57:51

Ne felejtsük el, hogy a második világháború alatt jópár zsidót mentett meg

Tudsz erõl valami konkrétumot írni nekem? Csak azért kérdem, mert úgy tudom Aczél is zsidó volt és így nem nagyon lehetett abban a helyzetben, hogy embereket mentsen.
Elõre is köszi.

2010 febr. 27. - 11:38:35
2010 febr. 27. - 11:38:35

"Jancsó is egy szereplõ a filmben, mint ahogyan leginkább Aczél rendszerének hajdani haszonélvezõi szerepelnek. Ha a baráti körre és családra célzol, akikkel ez a „hommage” célú film készült - remélem nem akarsz megcáfolni, hiszen te is ezt írtad."

Na, így már kicsit pontosabb!

Ami a család szerepeltetését illeti, arról már mindent leírtam - ami a többieket, azt is. Az nem igaz, hogy a film csak a rendszer haszonélvezõit szerepelteti, de az igen, hogy nagyon egyoldalúan ábrázolja a korszakot, portréfilmnek meg egyenesen übergyenge.



"förtelmesen aljas és alattomos ember" Ok, lehetne talán kicsit szebben is fogalmazni. Tény, hogy nem volt egy Kaganovics, nem éheztetett halálra 8 millió embert, másképpen rombolt."

Nem mintha csak úgy lehetne ilyen jellegû listát készíteni, de én most mégis megteszem.

Aczél erényei:

- Kitûnõ taktikus és jó társasági ember
- Bizonyos kultúrpolitikai irányelveket jól és helyesen fogalmazott meg (na nem túl sokat, de azért akadt jópár - pl. a magyar film legyen túlsúlyban a nemzetközivel szemben - 1959)
- Ne felejtsük el, hogy a második világháború alatt jópár zsidót mentett meg

Aczél hibái és bûnei:

- Elõször is: mindig világhatalmakat szolgált ki. Ne szépítsük: gyáva ember volt - konkrétan tudok olyan esetrõl, amikor nem mert támadást indítani egy kulturális szereplõ direkt odamondásával szemben, hanem egyszerûen elterelte a szót, majd másnap az illetõt leváltották, és mûveit tûrt kategóriába helyezték, ami azt jelenti, hogy bár megjelenhettek, ma sem ismerik - pedig nagyon jelentõs költõrõl van szó!
- Kidolgozta a három T rendszerét, ami, ha persze más diktatúrákhoz viszonyítjuk, kifejezetten liberálisnak számított, ám, ha józan emberi ésszel gondolkozunk és a demokratikus viszonyokhoz mérjük, semmivel sem jobb, mint a kapitalista rendszerek a kultúrába bevitt, a mûvek projektté való avanzsálásában és szabad versenyes rendszerbe bocsátásában megnyilvánuló kultúrpolitikája (errõl a rendszerrõl leginkább Fourier Falansztere jut eszembe: senki nem volt a helyén és sokan nem csinálhatták azt, amit értettek)
- Részt vett a Kádár-rendszer ideológiai alapjainak megalkotásában és az ellenforradalommal kapcsolatos nyílt, mondhatni "reakciós" támadás fõ teoretikusa, az ezzel kapcsolatos hazugsághadjárat egyik irányítója volt
- Részt vett a népi irodalom módszeres felszámolásában, a népi írók táborának szétbombázásában (a párt, akkor még Benke Valéria és Kállai Ferenc fémjelezte Kulturális Munkaközösségének 1958-as ezzel kapcsolatos dokumentumával kezdõdõen), jobboldali (Sinka István, Erdélyi József), egyházi vonulatainak bomlasztásában, elhallgatásában
- A liberális és demokrata irodalmi hagyomány egy jelentõs részét egyszerûen agyonhallgatta (pl. Márait)
- Egyik fõ szorgalmazója és teoretikusa volt az egyház elleni nyílt támadásnak, az 1959 és 1962 között lezajlott egyházi pereknek, a Fekete Holló akciónak és a ún. Regnumi pereknek - ugyanis komoly befolyást gyakorolt az ÁEH munkájára
- Elhallgattatója és szinte elsüllyesztõje volt a Kádár-rendszer baloldali ellenzékének, amit jómagam elsõsorban nem azért tekintek bûnnek, mert nagyon szeretném védeni ezeket az embereket - sokkal inkább azért, mert ez a mással gondolkodással szemben elkövetett szintén diktatórikus módszerek egyik szép példája
- Aczélnak része volt a színházzal kapcsolatos destruktív eseményekben is. A teljhatalmat továbbra is Major Tamás számára biztosította ezen a téren, akinek többek között bizonyítottan része volt abban a mindmáig érthetetlen gaztettben is, amelyet a Nemzeti Színház felrobbantása jelentett a hatvanas évek közepén.
- Közvetetten, de része volt a másként gondolkodás, a rendszerellenes, liberális, avantgarde vagy épp ellenkultúrát propagáló elemek negligálásában, a "másként zenélõk" (Kontroll csoport, Európa Kiadó, Bizottság stb.) elhallgattatásában, a békemozgalom minden megnyilvánulásának megtorlásában, az 1971 és 1972. március 15-i "atrocitásokkal" kapcsolatos perekben
- Szintén közvetetten, de egyértelmûen komoly szerepe volt az 1960-as évek történeti deheroizáló "kapmányában", amely, bár sok tekintetben hitelesebb historiográfiai diskurzus megindítására biztosított lehetõséget, más szempontból a nemzet életére nézve rendkívül kártékony, a nemzettudatra nézve pedig több, mint pusztító következményekkel járt
- Része volt kinevezésükben, így felelõssége sokszorosan bár, de megállapítható "familliárisainak" esetében - pl. Kardos György révén elsõsorban a huszadrangú, ám kommunista érzelmû szerzõk propagálásában (Szilvási, Berkesi, Dobozi Imre, néha egy kis Illés Béla, Mág Bertalan stb.),de pl. jóval közvetettebb az MHV és a Hungaroton tevékenységében (pl. Neményi Béla futtatása, a Syrius elhallgatása stb.)
- Végül, de nem utolsósorban: fõ teoretikusa és egyik irányítója volt az értelmiséggel kapcsolatos megfigyeléseknek és, bár ebben a tekintetben szerepe még tisztázatlan, valószínûleg része volt az értelmiséggel kapcsolatos 1956 és 1961 közötti letartóztatásokban, bûntetõeljárásokban, annak ellenére, hogy kezdetektõl fogva a kevésbé radikális irányzatok összefogására törekedett a rendszer berkein belül


Szóval megállapíthatjuk, hogy enyhén szólva ellentmondásos, erõsebben szólva nem sok tekintetben pozitív történeti személyiséggel állunk szemben az õ esetében, felelõssége több szempontból nagyon is áttételesen állapítható csak meg, ám lényegében az õ kezében futottak össze a szálak, tehát õ is maximálisan felelõssé tehetõ a korszak kultúrpolitikai bûneiért és hibáiért - legalábbis a 80-as évek elejéig.

Utána ugyanis, részben Pozsgay révén, aki ezerszer tehetségesebb kultúrpolitikus volt nála, a szálak egyre inkább a Hazafias Népfront kezébe kerültek, az igazán progresszív közízlést pedig már egy ettõl is független, sokkal inkább egy underground vagy underground módon megnyilvánuló, spontán kulturális forradalom kezdte el formálni.



"Ellenben Heller, Konrád György, és Popper Péter a filmbeli látszat ellenére csak látszatellenség volt, a felszín alatt inkább a TTT ellenére támogatták."

Az általam csak "tiltottan támogatott", azaz "negyedik T" címen emlegetett jelenség kétségtelenül létezett a Kádár-korszakban.

A negyedik T prominensei két dologra voltak jók:

1. A szelep kiengedésére
2. A rendszer abszolútumának és megkérdõjelezhetetlenségének idõnkénti érzékeltetésére.

Az elsõre kitûnõ példa a humoros, ám furtonfurt agyafúrt Hofi és a tudatlan néptömegek által oly igen felmagasztalt, eleinte tehetséges író, majd késõbb magát szélsõbalosként nevetségessé tevõ Moldova György.

A másodikra pedig, a ravasz és rendkívül mûvelt "újmarxista" csapat szent tehenei, amelynek olyan képviselõi voltak, mint az irodalomban éppen Konrád György, a filmben Jancsó Miklós, a filozófiában, a politikai és esztétikai közgondolkodásban pedig (legalábbis eleinte) Hankiss Elemér vagy az általad is említett Heller Ágnes.

Poppernek viszont speciel egyik társasághoz sincs köze. Õ egy manapság igencsak futtatott, jó intellektuális képességekkel rendelkezõ, habár sok mindenben csak a féligazságokat felismerõ filozófus, aki mellesleg az Aczéllal szemben állók népes táborát is gyarapította, a mûvelõdéspolitika irányításában pedig soha nem vett részt.



"A hébert nyilván árnyaló szóként alkalmaztam, hiszen Appel a származása ellenére nem beszélt héberül, sõt , szerintem Heller, Konrád, és Popper sem beszél (jó, Popper beszél). Sõt , még talán zsinagógába sem járnak."

Pontosan tudtam, hogy mirõl beszélsz - nem vagyok analfabéta.

Éppenséggel én meg arról beszéltem, hogy nagyon leegyszerûsíti a kérdést az, aki ilyen fekete-fehérnek látja a világot.

A világon volt és lesz is a hatalmat olyan agyafúrt intellektussal és szürke emninenciás "elánnal" szolgáló értelmiségi élcsapat, amely bizony nem feltétlenül az államrezont, s pláne nem a mögötte álló nép érdekeit szolgálja.

De ezeket az embereket egy néppel (!) azonosítani, pláne egy az éppen azon nép ellen elkövetett, olyan világot rengetõ, példátlan gaztett után, mint a holokauszt...



"Mégis úgy gondolják, hogy „Hogy van Magyarországon egy genetikailag elkülönülõ csoport, amelynek tagjai átlagban magasabb intelligenciahányadossal rendelkeznek, mint a többiek. Hogy méltányos,
ha ezek az emberek vezetik a társadalmat.” És én ezzel az állításukkal nem értek egyet."

Ezt ki mondta?

Soha nem hallottam még, és eléggé hihetetlennek tûnik, hogy így fogalmazott volna bármelyikük is.



"Ha jól látom neked sem tetszett a film. Engem viszont felháborított."

Engem is felháborított, hiszen eléggé nyilvánvaló a Kádár-korszak mûvelõdéstörténeti kategóriáira irányuló összemosó törekvés mûködése napjainkban.

De aki egy kicsit is képes tágabb horizontokban gondolkozni, az ennek nem dõl be...

Ennyi.

szavazat: 1/10 2010 febr. 25. - 19:46:35
2010 febr. 25. - 19:46:35

Jó, kedves Vinogradov, beadom a derekam, és nem és nem vitatkozok veled. Fogalmazzunk higgadtan. Jancsó is egy szereplõ a filmben, mint ahogyan leginkább Aczél rendszerének hajdani haszonélvezõi szerepelnek. Ha a baráti körre és családra célzol, akikkel ez a „hommage” célú film készült - remélem nem akarsz megcáfolni, hiszen te is ezt írtad.

"förtelmesen aljas és alattomos ember" Ok, lehetne talán kicsit szebben is fogalmazni. Tény, hogy nem volt egy Kaganovics, nem éheztetett halálra 8 millió embert, másképpen rombolt.

Ha kutatod a Kádár rendszert, akkor gondolom te is tudod, hogy a kádári kultúrpolitika nagyon is „ravasz” irányítója Aczél volt. És azt is, hogy nem volt a népi kultúra nagy barátja. Ellenben Heller, Konrád György, és Popper Péter a filmbeli látszat ellenére csak látszatellenség volt, a felszín alatt inkább a TTT ellenére támogatták.

A hébert nyilván árnyaló szóként alkalmaztam, hiszen Appel a származása ellenére nem beszélt héberül, sõt , szerintem Heller, Konrád, és Popper sem beszél (jó, Popper beszél). Sõt , még talán zsinagógába sem járnak. Mégis úgy gondolják, hogy „Hogy van Magyarországon egy genetikailag elkülönülõ csoport, amelynek tagjai átlagban magasabb intelligenciahányadossal rendelkeznek, mint a többiek. Hogy méltányos,
ha ezek az emberek vezetik a társadalmat.” És én ezzel az állításukkal nem értek egyet.

Ha jól látom neked sem tetszett a film. Engem viszont felháborított.

2010 febr. 25. - 16:17:44
2010 febr. 25. - 16:17:44 OFFTOPIC

"Jancsó és Aczél baráti köre az SZDSZ pénzelésével gyakorlatilag egy dicsõítõ filmet forgatott errõl a förtelmesen aljas, és alattomos emberrõl."

1. Jancsónak mi köze ehhez a filmhez?
2. Mi az a Jancsó és Aczél "baráti köre" - LOL?
3. Aczélt sok mindenért joggal átkozhatja minden gondolkodni valamennyire is tudó magyar ember (sõt!), de azért a "förtelmesen aljas és alattomos ember" meghatározással még egy Himler vagy egy Szamuely esetében sem elégedhet meg a higgadt gondolkodású, józan elme, arról nem is beszélve, hogy Aczél meg aztán nagyon nem ez a súlycsoport - ebbõl is látszik, hogy te milyen forrófejû vagy.



"A magát Aczélnak ( Sztálin magyar fordítása – acél) nevezõ Appel Györgyrõl, aki ugyanakkora tisztogatást hajtott végre a magyar értelmiségben, mint annak idején Sztálin a Szu.ban."

1. Aczél tisztogatása a magyar kultúrában - végül is a Kádár-rendszert kutatom behatóbban már egy-két éve, de jó, gyere, magyarázd el a frankót, és tudod mit, beszélj az õsmagyar õstudásról is, mert abban is bizonyára ennyire járatos vagy, ahogy én ismerem a fajtádat...
2. Nagyképûségednél csak a tudatlanságod a nagyobb.



"Nem is nagyon maradt magyar értelmiségi a sok héber között."

1. A héber egy nyelv, mint tudjuk. Akkor tehát, kérdem én, sorolj fel tíz héber nyelvû munkásságot kifejtõ magyar értelmiségit. Na látod, hogy nem tudsz!
2. Akkor meg kikrõl beszélsz, te nagyon okos?

2010 febr. 25. - 15:52:32
2010 febr. 25. - 15:52:32 OFFTOPIC

Nem fáj a sok ostobaság?

szavazat: 1/10 2010 febr. 25. - 09:15:06
2010 febr. 25. - 09:15:06

Jancsó és Aczél baráti köre az SZDSZ pénzelésével gyakorlatilag egy dicsõítõ filmet forgatott errõl a förtelmesen aljas, és alattomos emberrõl. A magát Aczélnak ( Sztálin magyar fordítása – acél) nevezõ Appel Györgyrõl, aki ugyanakkora tisztogatást hajtott végre a magyar értelmiségben, mint annak idején Sztálin a Szu.ban. Nem is nagyon maradt magyar értelmiségi a sok héber között.

2010 jan. 16. - 23:49:52
2010 jan. 16. - 23:49:52

Akkor tehát mit szerettél volna pontosan mondani?

Én azt állítottam, hogy a családja jelenléte a filmben irreleváns - s te erre nézvést állítottad azt, hogyha én ezt mondom, akkor, kérded te, Ormos Máriáé is az-e, pedig neki köszönheti létét a pécsi történlem szak? Mert akkor talán nem irrelevánst, hanem épenséggel relevánst akartál írni.

Ha jól emlékszem egyébként, Ormos Mária nem szerepelt a filmben - csak mintha enmlítés szintjén került volna elõ ez a történet. Ha viszont szerepelt, akkor éppen erre a körülményre szeretted volna felhívni a figyelmet?

Vagy most akkor hogyan is vagyon ez?

2010 jan. 16. - 16:17:26
2010 jan. 16. - 16:17:26

Egy személyes észrevételt engedjetek meg: aki Pécsett tanult és részt vett az egyetem történész-szakkollégiumában, esetleg volt szerencséje Ormos Máriához (szakdolgozati konzulens és oktató), az tudja,hogy nagy tudású, kedves asszony, aki él-hal a történelemért.Ugyanakkor azt is tudja, hogy Pécs Ormos Máriának köszönheti a történelem, szakként való létezését és oktatását az egyetem keretein belül, tudniillik Õ volt az aki igen közeli, meleg viszonyt ápolt Aczél elvtárssal.Éppen ezért egy Aczélról szóló dokumentumfilmben az Õ véleménye irreleváns.

2009 márc. 28. - 20:34:12
2009 márc. 28. - 20:34:12

Nehéz lesz érzelmek nélkül szólnom errõl a portréfilmnek sem nevezhetõ látleletrõl, de mégis megpróbálom...


Elõször:

Magyarországon az értelmes diskurzust Aczél Györgyrõl nem ez az alkotás fogja megindítani.

Nem ez, hiszen, ha alkotói valóban komolyan gondolták volna, amit mûvelnek, akkor:

1. Történész és mûvelõdéstörténész szakértõk bevonásával, és hathatós közremûködésével lépnek a publikum elé. Nem, hogy a korszak olyan nagy szakértõit nem látjuk megszólalni a filmben, mint Valluch Tibor, Baráth Magdolna vagy teszem azt Rajner M. Jancsi kollégám, de még a mind a mai napig egyetlen, sok izgalmas gondolatot felvetõ, ám nyilvánvalóan hiányos és cseppet sem hiánypótló Aczél-monográfia szerzõjét, Révész Sándort sem ültették mikrofon elé.

2. Aczél a politikai palettának egyértelmûen bal oldalán elhelyezkedõ elvbarátai és ellenségei mellett (Konrád, Heller, Popper) mellett megkérdezik a jobbosokat (Fekete, Sára, Dárday) is, sõt, akár archív felvételek vagy fotók segítségével megidézik Aczél "familliárisainak" alakját is (Dobozi Imre, Kardos György, Bors Jenõ, Erdõs Péter stb.), hogy Déry-rõl vagy Németh Lászlóról már ne is beszéljek - természetesen objektív, árnyalt megvilágításban - már amennyire ez a mûfaj szûkre szabott keretein belül lehetséges.

3. És ez a legfontosabb: az Aczél-család leszármazottait - és itt most meglehetõsen durva, de indokoltan durva leszek - NEM DÖRGÖLIK AZ ORRUNK ALÁ...

Elsõsorban azért nem, mert Aczél, az ember, van annyira ellentmondásos személyisége históriánknak, hogy mindenképpen legalább a szubjektivitás kerülésének látszatával akarjuk megrajzolni árnyalt portréját.
Másodsorban pedig azért, mert nincs meg a kellõ történelmi távlat alakjának megítéléséhez, s éppen ezért nem szabadna megszólaltani az ántihõsünket csak "apócának" nevezõ késõ utódokat.
Mert álláspontjuk szûkségképpen szubjektív, mert hiteltelen, mert egy olyan ember esetében, mint Aczél, aki semmit sokat mutatott meg a nyilvánosságnak élete során tenmagából, nem elsõdlegesen az õt, szubjektivitásuknál fogva, még nálunk is kevésbé ismerõ családjának meglehetõsen pozitívan elfogult véleményének tükrében kell látnunk...


Másodszor:

A fentiekbõl kiviláglik, hogy az alkotók nem komoly portréfilmet akartak prezentírozni.

Nem...

De akkor micsodát?

A felületességnek tudjuk be, hogy csak néhány, s még csak nem is a legjelentõsebb (Popper pl. kifejezetten jelentéktelen, Herskó pedig az "ancien régime" idõszaka tündöklésének kezdetén elhagyta a Kádári-államszocializmus díszleteit, és a vasfüggöny mögött, csöndben távozott (Svédországba, mint ismeretes) - bár kétségtelen: õt, akit szinte soha nem hallani manapság, érdemes volt megszólaltatni) alakját vallatnák a nagy centralizált rendszernek, az idõ elõrehaladtával mind differenciáltabban mûködõ Aczéli kultúrpolitikának?

Nem, mindez nem a véletlen mûve: tudatos koncepció rejlik mögötte. Egyesek ugyanis nagyon szeretnék elmosni az elmúlt negyven év történéseit, s az így elkent homályos ábrákra szegezve csontos újukat rekedten felkiáltani: "Na, ugye, hogy nem is volt olyan rossz az a Kádár-rendszer?!"

Igen, nem véletlen, hogy éppen a Kádár-rendszer egyik emblematikus alakjához nyúlnak: Aczélhoz, a magyar Zsdánovhoz, aki bár nem feltétlenül élt zsdánovi módszerekkel, de rendszere a zsdánovihoz hasonlóan sok kárt okozott.

Mérhetetlen mennyiségû kárt - mondom ezt azzal együtt, hogy elismerem - és ezt manapság valamiért nem szokták hangsúlyozni - hogy egy bizonyos idõszakban, kb. valahol a hetvenes évek elejének-közepének környékén, egy pillanatra megvalósult az, ami sem azelõtt, sem azután nem: a nép soha nem látott tömegei rendelkeztek az alapmûveltség, a tudás vértezetével kis hazánkban.

S ez, kétségtelen, a mai miliõben lehetetlenség lett volna, viszont az Aczéli miliõben megtörténhetett...

Igaz, ez csak annyiban volt az õ érdeme, hogy ezen utolsó magyar kulturális reneszánsz megszületéséhez az éppen szükséges minimumot biztosította.

Semmi több...

S mi jött ezután a kései ragyogás után - gyors mûveltségbeli hanyatlás, egészen addig, ahol ma tartunk - na, ezt már inkább köszönhetjük Gyugyu bátyánknak.


Végül, harmadszor:

Visszatérve a film alapkoncepciójához: miért fontos egyeseknek az, hogy a Kádár-korszak valamiféle idillikus, már-már német barokkszerû cikornyás, aranyos-fehér pompában tündököljön - akár a hetvenes évek megbarnult felvételei?

Hát természetesen azoknak, akik akkor is azon fáradoztak, hogy a múltat össze-vissza elmossák, elkenjék, elmázolják, elmismásolják...

De: ébresztõ gyerekek, ne dõljetek ám be!

Mert akinek nincsen múltja, az ne várjon semmit a jövõtõl sem...

Szóval nehogy már be tessék dõlni ennek a filmnek!

2009 márc. 28. - 20:07:41
2009 márc. 28. - 20:07:41

Megnéztem, jó volt.Olyan ember képe rajzolódik ki belõle, aki mérhetetlenül élvezte a hatalmát, játszott is vele, ahogy Herskó és Konrád is többször utalt rá.

Természetesen a családtagok szemüvegén keresztül egy meglehetõsen joviális Apóka tûnik elénk, de a kisebb lánya nem teljesen reménytelen, az idõsebb érezhetõen a mozgalom arája.Érdekes lehet még Máté unoka, õ már képes megfelelõ távolságból szemlélni, bár a kisgyermekkori nagypapa-kisunoka viszony õt is befolyásolja.

A kuratórium hozzáállása elég vegyes képet mutat, a pécsi dékán a legszebb személyi kultuszos korszakot idézi.

"Hol rontottuk el?Sokat akasztottatok." Konrád téved, helyesen - sokat vettetek fel - lett volna válasz, hitelt persze. Még pontosabban, a moszkvai dominót Reagan pöccintette meg a hidegháborús fegyverkezési költségek égbe srófolásával, mondjuk ehhez kellett az is, hogy a kommunisták ne értsenek a gazdasághoz, se akkor, se most sem, de Konrádtól ennek átlátását nem várja el senki.

2009 márc. 21. - 22:25:08
2009 márc. 21. - 22:25:08 OFFTOPIC

Szerintem Z erre gondolt:

Hajh, de bûneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgõ fellegedben,...

Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,...

S ah, szabadság nem virúl
A holtnak vérébõl,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hõ szemébõl!...

Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendõt,
Megbûnhõdte már e nép
A múltat s jövendõt!

Ez a gondolat: egy nemzet balsorsáért a nemzet kollektíven felelõs - végsõ soron az Ószövetségbõl való.

2009 márc. 21. - 21:03:11
2009 márc. 21. - 21:03:11 OFFTOPIC

Üdv
Kedves z Biztos vagy te abban,hogy a mostani helyzetért az egész ország felelõs?? Felhívnám a figyelmed,hogy azok közül akik éltek választói jogukkal,nem mindenki erre a garnitúrára szavazott! Így õk nem felelõsek a mostanra kialakult állapotokért.Ellenben,õk is megszenvedik e elvakult kis(?) csoport ténykedését!

2009 márc. 20. - 13:17:09
2009 márc. 20. - 13:17:09 OFFTOPIC

Nem akarok, csak teljesen belezavarodtam. Van ilyen. :p

2009 márc. 20. - 13:11:33
2009 márc. 20. - 13:11:33 OFFTOPIC

"Egyébként, amiért a TV nem közvetíti (...), azért vannak nagyon jó színházi elõadások..."

Az 'amiért' szó ebben a mondatodban mire utal? Szerintem a második tagmondatod abban a tekintetben "hiányos", hogy egy 'attól' szócska odakívánkozik az 'azért' szó elé.

De most már kezdek én is belezavarodni, lehet, hogy ennyire rosszul értelmeztem? Meglehet. De akkor valaki magyarázza el.

2009 márc. 20. - 13:08:13
2009 márc. 20. - 13:08:13 OFFTOPIC

Te tényleg nem érted, amit írok?
Valaki! Figyelem! Segítsetek már neki, hogy megértse!

2009 márc. 20. - 13:03:25
2009 márc. 20. - 13:03:25 OFFTOPIC

Nem akarok rugózni az egészen, de pl. nehéz szó nélkül hagyni az olyan mondatokat, mint hogy "kicsit jártasabb vagyok ebben, mint te", és az ehhez hasonlók. Mi alapján?

Összes hozzászólás
Angyalok és pásztorok
Angyalok és pásztorok

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit adventi koncertje

Jegyvásárlás