Az Aranyember

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar kalandfilm, 97 perc, 1936

Értékelés:

35 szavazatból
Szerinted?

A szultáni kincstárnok árváját cselédsorban tartják a gazdag komáromi gabonakereskedő, Brazovics Athanáz házában. A milliomos Tímár házasságot köt Tímeával, de nincsen áldás rajta. A gyászos, szomorú, hideg asszony továbbra is a nyalka huszártisztet, Kadisát szereti. Tímár a Senki szigetén, a boldogságot árasztó Noémi mellett ismeri meg az igazi szerelmet. Évekig kettős életet él.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Szereplők

Tímár Mihály
Brazovics Athanáz
Brazovics Athanáz felesége
Athália, Brazovics Athanáz lánya
Ali Csorbadzsi
Kadisa főhadnagy
Tereza mama
Krisztyán
Galambos, halászmester
a török naszád parancsnoka
kasszírnő
falusi jegyző
vezető segéd
Sajkás tiszt

Hozzászólások

Szerinted?
olahmiki1959 júl. 25. 13:29:37 Előzmény Pünkösdi Kató
Oké, adtál egy ötletet. Lehet, hogy megpróbálom. Köszi!
Pünkösdi Kató júl. 25. 12:37:51 Előzmény olahmiki1959
Ezt a port.hu-tól kérdezd meg! Fognak válaszolni, én is szoktam ezt-azt kérdezni.
olahmiki1959 júl. 23. 02:27:45
Azt meg tudja mondani valaki, hogy a képek mindegyike miért az 1962-es, Gertler-féle változatból van mellékelve?
borzi84 júl. 03. 06:06:56 Előzmény napraforgó
Én nemrég olvastam újra - a karanténnak köszönhetően volt egy kis időm az olvasásra. :-)
Én is szeretem a Jókai - regényeket, s a belőlük készült adaptációkat.
Az 1962-es változat is nagy kedvencem!
Valahol érthető, hogy egy feldolgozásból kimaradnak bizonyos részletek!
"Éberen figyelek"? :-)) Ugyan!
Ennél nagyobb tévedésed soha ne legyen! :-)
napraforgó júl. 02. 04:01:57 Előzmény borzi84
Igazad van, tényleg el kéne újra olvasni a könyvet. Én 13 évesen olvastam, több, mint 50 éve, igy talán érthető, hogy nem emlékszem mindenre. Akkoriban Jókai-fan voltam, a legtöbb hires regényét olvastam. Romantikus regényei pont egy érzékeny kamaszlány lelkének valók voltak.
Engem lenyűgözött az 1962-es film, amit már többször is láttam és ez nyilván elfedett néhány részletet, amit nem vett át a Jókai regényből.
Jó, hogy van valaki, aki éberen figyel és kiigazitja a tévedéseket.
borzi84 júl. 01. 22:54:41 Előzmény dorog
Nagyon szívesen! :-)
Nem szégyen, ha az ember valamire nem emlékszik.
Ahogyan korábban is említettem, ez az egyik kedvenc Jókai - regényem, s többször is olvastam már.
Elég jól ismerem, s ez nagy előnyt jelent azokkal szemben, akik már régen olvasták. :-)
(Vagy el sem olvasták, mert bizony sokan még büszkélkednek is ezzel, pedig szerintem nincs mivel!)
borzi84 júl. 01. 21:39:34 Előzmény napraforgó
"Lehet, hogy a regényből kiderül."
Ki, ugyanis a regény alapján írtam a korábbi hozzászólásomat.
Talán Neked sem ártana újraolvasni! :-)
Korábban is írtam már, hogy nem szoktam dobálózni a szavakkal, csak akkor írok le valamit, ha abban biztos vagyok.

Adjuk át a szót Jókainak, jöjjön néhány idézet:

"A nők egy nevet adtak neki: Adeodat (Istenadta), több neve nincs."

A végén pedig, amikor Tímár és családjának életéről ír:

"A szigetre jövő idegeneket a család jelenlegi feje szokta fogadni, kit a többiek mind „apá”-nak neveznek; a jövevények Deodát néven ismerik. Erőteljes testalkatú, szép, nemes arcvonású férfi, a negyvenes években. Ez szokta a cserealkukat megkötni s az idegeneknek a telepet megmutogatni." - Ő a "második" Dódi. :-)

Jókai az idő múlását is ecseteli, s ezt alátámasztandó: felsorolja a szereplők életkorát.

"Nyolc éve múlt már annak, hogy Timár legelőször a kis szigetre vetődött. Noémi és Timéa még akkor gyermekek voltak; most Noémi huszonkét, Timéa huszonegy esztendős; Athalie huszonötben jár; Teréza negyvenöt évet haladt meg; Timár maga negyvenkettő, a kis Dódi az ötödikbe lépett."

Ez a felsorolás közvetlenül Teréza halála előtt íródott le.
Utána Tímár hosszabb időt töltött a Senki szigetén, mint általában.

"Timár ott várta meg a szigeten, amíg a zöld mezőt belepte a dér, azután még azt is, amíg lehullottak a falevelek, amíg fülemülék, rigók mind elköltöztek fészkeikről.
Akkor határozta el rá magát, hogy visszatérjen a világba. Az igazi világba.
És Noémit itt hagyja egyedül a senki szigetén. Egyedül egy kisgyermekkel.

„De visszatérek még a télen.”

E szóval vált meg tőle."

Ezután hazatért, Athalie ekkor közölte vele a Szent György kép titkát, Tímár kihallgatta Tímea és Kacsuka beszélgetését, s megbizonyosodhatott Tímea iránta való feltétlen hűségéről.
Ugyanakkor szégyellte is magát, amiért hallgatott Athalie-ra, s ilyen eszközökhöz folyamodott.
A Balatonra ment, ahol sor került az emlékezetes fogashalászatra, s itt érte Krisztyán Tódor "látogatása" is...

S valóban "visszatért még a télen", s el sem ment többé a szigetről. :-)
napraforgó júl. 01. 17:20:15 Előzmény borzi84
Ahogyan fentebb is írtam, nem Józsika, hanem Dódi a gyermek neve, azaz Adeodát (avagy Deodát). ------>
Ne felejtsd el, hogy a Dodi, vagy Dódi, ahogy itt mondták, a József egyik becéző formája! Szerintem bizony József az a kisfiú és nem Deodát.

Lehet, hogy a regényből kiderül.
És igen, az első Dódi meghalt csecsemőkorában, de hamar megszületett a második.

Sokszor gondolkodtam rajta, hogy hány évet is ölel fel a regény, az biztos, hogy több, mint tizet, hisz a legelején, amikor Timea a Brazovics házba kerül, még csak 13 éves. Noémi is kb ennyi lehetett és belefért az életébe két gyerek megszülése is. És a végén, amikor Mihály azt a levelet iratja Timeának a Szent György kép titkáról, meg a rejtekajtóról, a második Dódi már kb. 6 éves.
dorog júl. 01. 15:39:36 Előzmény borzi84
Köszönöm. Mi ebből a tanulság? El kellene (újból) olvasni a regényt.
borzi84 júl. 01. 14:59:28 Előzmény dorog
Ezt - mármint a név megváltoztatását - én sem értettem.
Azzal sem lehet vitatkozni, hogy a Gertler Vikor - féle feldolgozásban Kacsuka főhadnagy, majd őrnagy hangsúlyosabb szerepet kap.

Na igen, a "szegény csempésznő árvája"... Maradjunk annyiban, hogy Dódi - és nem Józsika - Tímár és Noémi gyermeke.
Ahogyan fentebb is írtam, nem Józsika, hanem Dódi a gyermek neve, azaz Adeodát (avagy Deodát).
A név jelentése: Istentől adott.
Az is kimarad a feldolgozásokból, hogy a "kis Dódi" meghal torokgyíkban, miközben Tímár maga is súlyos betegen fekszik a "Senki szigetén".
Viszont: Amikor Tímár legközelebb a "Senki szigetére" látogat, ismét ott talál egy gyermeket, egy "újabb szegény elhunyt csempésznő árváját..."
Őt is Dódinak keresztelik el, de ő életben marad, ő lesz Noémi és Tímár legidősebb gyermeke.
(Később születik majd még több gyermekük is.)

A felirat pedig - bár tényleg zavaró - annak köszönhető, hogy a filmet csak nagy nehezen sikerült restaurálni, többek között azt a kópiát is felhasználva, amit annak idején külföldre adtunk el.
Egyébként több régi magyar film fennmaradását is annak köszönhetjük, hogy anno eladtunk külföldre 1-1 kópiát.
Jó néhány filmből csak az az egy került elő - ugyan felirattal ellátva, de legalább megmaradt.
(Egyébként annak idején minden filmből 8 kópia készült.)
borzi84 júl. 01. 14:41:04 Előzmény napraforgó
Lehet, hogy nekünk - akik ismerjük a regényt - egyértelmű, de másokért nem tenném tűzbe a kezem. :-)

A Korda Sándor által rendezett némafilm megnézésének nincs akadálya, elérhető! :-)

A v.dea oldalon keresd, ide inkább nem linkelem be. :-)
dorog júl. 01. 14:17:07
Nekem rejtély, miért lett Kacsuka Imréből Kadisa (a Gertler-féle változatban sokkal több szerep jutott az őt alakító Bárány Frigyesnek, mint Básti Lajosnak). Aztán itt van ez a Józsika gyerek. Teréza mama szerint a szigetre vetődött egy asszony, megszülte, majd meghalt, így maradt rájuk a poronty. Egy utcai könyvárusnál kezembe vettem a regényt, de annyi időm nem volt, hogy megkeressem az idevágó részt. Mégsem tudom elképzelni, hogy Jókai ezt így írta volna meg. Sokkal valószínűbb, hogy a korabeli uralkodó (vallásos) felfogás nem engedte meg, hogy Noémi zabigyereket szüljön Timár Mihálynak (Gertlernél ez már nem volt akadály). És végül kissé zavaró volt a film elején a kópia alján olvasható szláv (szerb-horvát?) szöveg.
napraforgó júl. 01. 07:52:21 Előzmény borzi84
Igen, hisz irtam is, hogy Timeával ellentétben Timár Mihály boldogan élt Noémival - a Senki szigetén, habár ezt nem tettem hozzá, annyira evidens volt.

Ezek után jó lenne megnézni az 1918-as filmváltozatot is.
https://port.hu/adatlap/film/tv/az-aranyember-az-aranyember/movie-22001
borzi84 júl. 01. 06:25:22 Előzmény napraforgó
Igazán nincs mit!
Nem csoda, ha nem emlékeztél, hisz régen olvastad! :-)
Próbát tettem egy ismerősömmel is, ő szintén nem jól emlékezett. :-)

Ez az egyik kedvenc Jókai - regényem, többször is olvastam már, legutóbb nem is olyan régen.
Különösen tetszik benne, hogy Jókai szépen elvarrja a szálakat, a végén dióhéjban leírja a későbbi történéseket.
Gondolom, arra emlékszel, hogy Tímár további sorsáról is ír, amely sokkal szerencsésebben alakult, mint Tímeáé, hisz ő boldogan élt a családja körében a "Senki szigetén".
napraforgó jún. 30. 16:55:53
Köszi a kiigazitást, akkor rosszul emlékeztem. Timea halálára emlékeztem, arra, hogy a Duna parton, Levetincen temettettte el magát, de sem a házasságára, sem arra, hogy született egy fia már nem emlékeztem.
borzi84 jún. 30. 16:15:40 Előzmény napraforgó
Sajnos rosszul emlékszel a regényre!
Timea - Athalie vallomása ellenére - férjhez ment Kacsuka Imre őrnagyhoz.
Athalie perében, már "Kacsuka Imréné asszonyságként" tanúskodott.

Idézet:
"Amint Timéa annyira felüdül, végbemegy az esküvő, egész csendben ott a háznál, minden énekszó, pompa, vendégsereg, lakmározás nélkül. Csak a pap meg a két násznagy van jelen. Egyik az alispán, másik a háziorvos. Más még nem is látogathatja Timéát."

A tárgyaláson - az elnök mondja:
"– Hívják be Kacsuka Imréné asszonyságot!"

Abban viszont igazad van, hogy a házassága - Athalie emlékezetes vallomása - miatt soha nem volt igazán boldog.
Ismét csak idézetek következnek:

"Pedig az az asszony régen porrá lett már, miután sok évig szenvedett az utolsó tőrdöfés miatt, szegény beteg szívével.

Nem tudott igazán boldog lenni soha ettől a szótól: „Timár most is él!” Mint hideg kísértet állt ez mindig örömei mögött. Meg volt vele mérgezve örökre a hitvesi csók. S mikor halálát közelegni érzé, leviteté magát Levetincre, nehogy ha meghal, ama sírboltba temessék, ahol ki tudja, ki porladozik Timár címere alatt. Ott keresett ki magának egy csendes fűzfás partot a Duna mellett, azon a tájon, ahol atyját elveszté, ahol Ali Csorbadzsi a Duna fenekén nyugszik; olyan közel a „senki szigetéhez”, mintha vonzotta volna őt oda valami titkos sejtés… Az ő sírköve s a sziget téveteg sziklája láthatják egymást szemközt.

És a kincseken, miket Timár neki hagyott, nem volt áldás. Egyetlen fia volt Timéának második férjétől, az nagy tékozló lett; a roppant birtok épp olyan mesésen elpusztult a keze alatt, mint ahogy előtámadt. Timéa unokája már abból a kegyadományból él, amit Timár alapítványul hagyott elszegényült rokonok számára. Ez az egy maradt meg utána.
A komáromi palota helyén is más épület van már; a Levetinczy sírbolt helyén erődítvényeket hánytak fel. Semmi nyoma a hajdani fénynek, gazdagságnak."

Való igaz, Kiss Ferenc akkor már túl idős volt ehhez a szerephez, de abban a korban ez nem volt egyedi eset.

A végére még egy kis helyesbítés: Tímea szerepét "Kormos Márta" alakította.
(Sajnos a port.hu adatbázisban is helytelenül van feltüntetve a neve.)

Egyébként én is örülök, hogy újra leadták a filmet, nagyon szeretem a régi magyar filmeket! :-)
napraforgó jún. 30. 15:48:51 Előzmény borzi84
Nem vagyok meglepve, hogy nem követi egészen hűen Jókai regényét.
De igazából az 1962-es, immár klasszikussá vált film sem. Kamaszlányként olvastam a regényt, de jól emlékszem, hogy Timea esküvője Kacsuka Tódorral meghiúsult Athalie vallomása után. Timea nem ment férjhez, hisz megtudta, hogy a férje valószinűleg életben van. Timár Mihály viszont boldog lett Noémi oldalán.

Kormos Mária Timeáját kissé modorosnak találtam, Kiss Ferenc Timár Mihálya meg túl idős volt a szerephez. Amúgy tetszett, hogy sok neves szinész szerepelt benne.

Remélem, hogy időnként leadják majd ezt a filmet is, mint sok más régi magyar filmet.

borzi84 jún. 30. 15:07:56 Előzmény napraforgó
Szia!
Mindenképpen érdemes megnézni, mert ahogyan évekkel ezelőtt írtam, igazi "filmtörténeti csemege"!
Az is nagy öröm, hogy sikerült "megmenteni" a kópiát!
Viszont: Kíváncsi leszek a véleményedre!
Nem akarom lelőni a poént, de azt hiszem, a film vége alapos meglepetés lesz számodra, s nem feltétlenül kellemes...
napraforgó jún. 30. 07:32:40
Ezt még nem láttam, szeretném megnézni.
Sajnos a főcim alatt az 1962-es film képei vannak!
10/10
Sanci2 jún. 28. 22:30:00 10/10
Pedig ilyen is van, hogy;
Az aranyember 1918 némafilm rendező: Korda Sándor
Összes hozzászólás
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu