Eper és vér

Bakancslistához adom
The Strawberry Statement
amerikai romantikus dráma, 105 perc, 1970

Értékelés:

67 szavazatból
Szerinted?

A konzervatív hagyományok és az értelmetlen vietnami háború ellen lázong az amerikai ifjúság a hatvanas évek második felében. Simon, a Columbia egyetem evezős csapatának tagja szinte akaratlanul sodródik az eseményekbe: nem tud szabadulni a szép Linda varázsa alól, aki egyszerre testesíti meg számára a szerelmet és az örök lázadást. A lányt követve a szerelmes ifjú is az események középpontjába kerül. A hatóságok nem nézik jó szemmel a lázongást, a fiatalok ellen bevetik a Nemzeti Gárdát. A megmozdulás véres erőszakba torkollik.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
hanguktaekwondoo 2019 aug. 28. - 18:29:55
Túlértékelt butaság. abszolút nem minőségi munka. plusz érzelmileg manipulálja a még tiszta hitűeket. pfuj
10/10
Éva Hatvani 2019 aug. 28. - 14:38:48 10/10 Előzmény pimpusek
Te meg filmszakértő vagy. :D Egyébként ha nem érted, miről szól, mi a lényege az egésznek és ha valaki újranézi, miért teszi, akkor kár is magyarázni.
sexykex 2018 máj. 08. - 18:51:05
Már sohasem fogom újra megnézni. Képtelenség, hogy ugyan azt a hatást érje el, mint amikor először láttam. Engem csak a hajam miatt zaklattak, nem voltak erőszakos afférjaim. Ezek a korszakos kultuszfilmek és a rockzene csak és kizárólag anyám miatt nem határozta meg végérvényesen az életemet – mondjuk nem is bocsátottam meg neki soha a jófiúságom.
szomory 2015 szept. 27. - 10:51:41 Előzmény fürmender
Ezt nagyon jól leírtad... szinte a gondolataimat közölted!
fürmender 2015 febr. 11. - 11:22:56 Előzmény pimpusek
A siker titka nem mindig a profizmus, sõt.. Néha megmagyarázhatatlan, hogy egy "amatõr" mûvészeti alkotás miért talál hamarabb utat a közönséghez, mint egy jól megcsinált, "vérprofi" alkotás. Vajon mi volt a titka a hatvanas években a Beatles "fésületlen" zenéjének, hogy sokkszerûen maga alá gyûrte a kor "profi" táncmuzsikáját. Talán a lázadás ? Talán a hitelesség ? Az õszinteség ? Vagy mindezek együtt ? Ki tudná megmondani. És igaz az is, hogy a piackonformmá válás, egyben az igazi mûvészet halála is. Persze én elfogult vagyok, mert ez a film az én generációm krédója ugyanúgy mint az "Easy rider" vagy a Beatles és a Stones zenéje. és a példákat még tudnám sorolni. De gustibus, non est disputandum.
6/10
Sadenal 2015 jan. 12. - 22:01:07 6/10
Az utolsó 10 perce üt igazán és durván megrázó.


7/10
pimpusek 2013 nov. 04. - 20:53:04 Előzmény gtothistvan
Talán azért nem, mert a könyv gyenge, az operatõri munka szörnyû, a rendezés meg amatõr. De azért én örülök, hogy van akinek tetszik. Nézze sokat. Én soha többet.
perry 2013 jan. 04. - 14:37:25
Az 1968. évi Francia Diáklázadás mintájára az amerikai egyetemeken is követelésekkel álltak elõ a diákok.
A miérrte nekem adott támpontot a film.:)
De hagy mondja tõlem okosabb.:
"Eper és vér

Karcsai Kulcsár István

A film címének elsõ szava egy nagy amerikai egyetem dékánjának kijelentésére utal, aki a hatvanas évek vége felé ezt mondta: „Hogy a diákok igennel vagy nemmel szavaznak-e valamirõl, csak annyit számít nekem, mintha azt közölnék, hogy szeretik-e az epret.” A derék egyetemi elöljáró igencsak rosszkor nyilatkozott meg ilyen módon, hiszen az 1968-as európai diáklázadások hatása ekkor már az amerikai egyetemek területén belül, a campusokon is érzõdött, sõt a hivatalos politikával elégedetlen fiatal lázongok tüntetései a városok utcáira is átcsaptak. A címben szereplõ vér talán nem is szorul magyarázatra, ha a tüntetések elleni rendõri brutalitásra gondolunk. A hatvanas évek végének ezt a lázas hangulatát idézi fel Stuart Hagmann filmje. A rendezõ, több feltûnést keltõ reklámfilm után, huszonnyolc éves korában forgatta ezt az elsõ játékfilmjét. 1970-ben Cannes-ban Gaál István Magasiskola címû filmjével megosztva a zsûri díját nyerte vele. Nyugtalanító, érdekes alkotás, bár nem mentes attól a szokványcsillogástól, felületesebb hatáskeltéstõl sem, mely sajátja az ilyenfajta új-hollywoodi filmeknek, melyekben a lázadás és az ellene fellépõ brutalitás ábrázolása, jól átgondolt számítások után, hirtelen szalonképessé vált.
perry 2013 jan. 04. - 14:25:06
Egyáltalán nem veszem kötekedésnek, inkább együtt gondolkodásnak. Persze, a diák " forradalmak" miden korban elindítottak olyan mozgásokat melyek gyökerei voltak a felnõtt megmozdulásoknak. Jogos, hogy mivel mi Európában élünk ez a kitekintés is fontos. A francia diáklázadás a meglevõ társadalmi kereteket feszegette és természetesen -bár ezt annyira nem szokták publikálni- a szexualitás forradalmát is. Elég ha megnézzük Bertolucci Álmodozókját.
Persze voltak radikális diákok és már már kissé nevetségesen hangzik, hogy a kiváltó ok a nantere-i diákok szabad bejárást követeltek a lányok szobáiba.
Innen már a forgatókönyv azonos minden ilyen megmozdulással: barikádok , rendõrség, összecsapások, követelések, megosztottság. Május 13.-ra már 750.000 ember mozdult meg, a média is csatlakozott De Gaulle féle világ szétesni látszott és új politikai kultúrát teremtett.
Gilles Lipotevsky mondta: "Az egész egy közös álom volt, közös siker és közös kudarc. Diáklázadásként nem volt jövõje, de megteremtette a kulturális liberalizmus alapjait", megjegyzem ez a mostani állapotban nem túlzok ha szitokszónak számít.
Kevesen tudják azt is , hogy az 1956. évi Forradalom eszmei magját is a diákság, egyetemi fiatalok képezték, koránt sem közismert az a 16 pont amit szegedi egyetemisták fogalmaztak majd az MEFESZ hagyta jóvá 1956 október 20. a BME falai között.

A 16 pont a következõ volt (több szövegváltozat is elterjedt):

Vonják ki a szovjet csapatokat! (Ezt kiáltozták hozzá:"Ruszkik haza!")
Új, alulról kiinduló választások legyenek az MDP-ben (Magyar Dolgozók Pártja)! Válasszanak új KV-t (Központi Vezetõséget), hívják össze a pártkongresszust!
Nagy Imre alakítson kormányt, a sztálinista-rákosista bûnösöket váltsák le!
Nyilvános tárgyalást Farkas Mihály és társai ügyében! Vonják felelõsségre Rákosit!
Általános, egyenlõ, titkos választásokat, több pártot, új nemzetgyûlést, sztrájkjogot!
Vizsgálják fölül a magyar–szovjet, illetve a magyar-jugoszláv kapcsolatokat a kölcsönös be nem avatkozás jegyében!
Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdasági életet, a hazai adottságok és a nép létérdekei alapján!
Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerzõdéseket (a magyar közvélemény nem tud semmirõl), a jóvátétel tényleges adatait, adjanak tájékoztatást a magyar uránról! (az 1947. április 10-ei párizsi békében foglalt jóvátétel tízszeresét rabolták el!)
Vegyék teljes revízió alá az ipari normákat, vizsgálják ki a bérköveteléseket, állapítsák meg a munkás létminimumot!
Fektessék új alapokra a beszolgáltatás rendszerét, az egyénileg vállalkozók kapjanak a TSZCS-kkel egyenrangú támogatást!
Független bíróság vizsgálja felül az összes politikai gazdasági pert, bocsássák szabadon az ártatlanul elítélteket, szállítsák haza a SZU-ba (Szovjetunió) hurcolt foglyokat!
Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ újságot! Ismerhesse meg mindenki saját káderadatát!
Távolítsák el a Sztálin-szobrot! Helyére 1848–49-es emlékmû kerüljön!
Új, nemzeti jellegû címert! A katonáknak új, a magyar hagyományoknak megfelelõ egyenruhát! Március 15. legyen nemzeti ünnep, október 6. nemzeti gyászünnep és tanítási szünet!
Szolidaritást a lengyel néppel!
Október 27-én üljön össze egy országos diákkonferencia, ahol megvitatják a követeléseket!
Innen már gyorsan peregnek az események tüntetések okt. 23. A többi meg már történelem.....
A bûnös ás bûnkeresés pedig elvileg a politika "csinálóinak feladata lenne, lett volna az, hogy ez 1990- tõl nem valósult meg az hosszú sorban felvonultatható politikai elit bûne.
RoyTucker 2013 jan. 04. - 11:49:00 Előzmény perry
Semmiképpen sem szeretnék kötekedni (úgy gondolom annak nem ez a megfelelõ hely), viszont elgondolkodtatásképpen szeretném bedobni a köztudatba 1956-ot, ha már Magyarországot emlegetjük, utána mellé tehetjük a filmben és a világ más tájain (1968-ban) történteket. Ki mit tett, hogyan és mennyire volt bátor. Kik áldozták fel az életüket a hazájukért, és a nemzet szabadságáért, és ma ki tenné ezt meg közölünk...ki lenne képes a halállal farkasszemet nézni az elveiért. mindenképpen érdemes ezen elgondolkodni, és egy pillanatra magunkba nézni. Köszönöm a figyelmet.
10/10
gtothistvan 2012 jún. 28. - 14:47:42 10/10
Csodálom, hogy ez a kultfilm nem söpört be díjakat??
10/10
gtothistvan 2012 jún. 28. - 14:33:45 10/10 Előzmény lszl139
30 éve hajtom e filmet. Tudnál segíteni ebben?
8/10
fredi60 2011 jún. 27. - 17:37:05 8/10 Előzmény perry
Csak kiegészítésként:
Martin Luther Kinget is 1968 tavaszán lõtték le egy memphis-i szálloda erkélyén.
Torino74 2011 jún. 27. - 15:18:15 Előzmény lszl139
Szia,
Le tudod nekem másolni ezt a filmet, ha meg van még neked?
Torino74 2011 jún. 27. - 15:17:36
Sziasztok,
Meg van valakinek ez a film, le tudnátok másolni nekem?
lszl139 2011 márc. 20. - 16:43:56
Nekem megvan a filmgyûjteményemben.
perry 2010 nov. 20. - 16:51:15
1968. írunk.
Mi itt kicsiny Magyarországunkon elõbûvészkedtünk egy új gazdasági mechanizmust.
A szomszédban Svobodát választják államfõnek.
Los Angelesben merénylet áldozata lett Robert F. Kennedy elnökjelölt, az egykori elnök öccse.
A Varsói Szerzõdés csapatai szovjet vezetéssel 200 000 katonával, 5000 harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a (prágai tavasz néven emlegetett) demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentõsebb lengyel, magyar, és inkább jelképesen bolgár erõk vettek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerzõdés fõparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadmûveletbõl.
Diáklázadás Belgrádban és más egyetemi városokban, már közelítünk is az Eper és vérhez.
Mi meg itt ülünk a moziban szép konszolidált csendben és bámuljuk s filmet, lehet ilyen is?
Lehet szervezõdni, diákok összefoghatnak közös cél érdekében, mi meg vagy KISZ tagok vagyunk, Május 1. felvonulunk és szeretjük a sört meg a virslit mustárral.
Persze Egyetemekre is járunk, jóféle klubokban beszéljük meg az élet nagy dolgait, de ezen kívül kösz jól megvagyunk.
Kockáról kockára próbáljuk elsajátítani a lázadás tudományát, álmodozunk , hogy nekünk is lesz majd Lindánk aki a szabadságot vagy a lázadást testesíti meg, és öntudatlanul is általa részesévé válunk a lázadás mámorának.
Vászonról tanulmányozzuk a lehetõ viselkedési formákat: az elsõ "suhintásra" elfutó magatartását, a cselszövõjét vagy akár az életét is feláldozó fiatal típusát.
Bámuljuk azt, hogy ezek a srácok mertek egyéniségek lenni, vállalva döntéseiket, vagy akár azt, hogy ez nekik osztályrészül jutott.
Nekem kb. ennyi jutott anno eszembe errõl a filmrõl.
adamnagysweetmovie 2010 nov. 20. - 14:47:19
Tök jó lenne a filmek tartalmáról írni. Most én sem teszem meg.
rumci 2009 okt. 17. - 22:48:12
A Cinemaxon finom régi szinkronnal adják:

Magyar hangok: Felföldi László, Kovács Nóra, Mikó István, Korcsmáros György, Tahi József, Jani Ildikó, Kristóf Tibor, Melis Gábor, Markaly Gábor, Hegedûs D. Géza, Mátrai Márta, Miklósy György, Láng József, Szécsi Vilma, Végvári Tamás, Balázsi Gyula
Magyar szöveg: Sipos Áron
Hangmérnök: Morassi László
Rendezõasszisztens: Csáki Vera
Vágó: Szabó Mária
Gyártásvezetõ: Stollár Mária
Szinkronrendezõ: Mohácsi Emil
A szinkron a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdióban készült.
chingachguck 2009 szept. 23. - 13:49:40 Előzmény a nézõ
CINEMAX 10.9 20h
szerintem lesz majd a az MGM -en is, mert övék a film!
http://www.cinemax-tv.hu/PageTheme.aspx?CountryId=HUN&programType=AtMax&titleId=25879
Összes hozzászólás
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu