Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

János vitéz

6 éven aluliak számára nem ajánlott magyar rajzfilm, 74 perc, 1973

Értékelés:

92 szavazatból
Szerinted?
17 hozzászólás
+ 1 kép
+ 1 kép

Értékelés:

92 szavazatból
Szerinted?
17 hozzászólás
Vetítések:
11:45, vasárnap (augusztus 18.)
Mozi Klub
Miközben Kukorica Jancsi kedvesét öleli a folyóparton, az őrzésére bízott nyáj szétszéled. Jancsinak ezért bujdosnia kell és sok nehéz kalandban, számtalan viszontagságban van része. Segít Franciaországból kiűzni a törököt, s mikor meggazdagodva hazatérhet, szép kedvesének, Iluskának csak sírhantját találja. Bánatában újra vándorlásra adja magát, s így jut el a mesék birodalmába, ahol megtalálja végre szerelmét... Petőfi Sándor remekművét Jankovics Marcell dolgozta fel. Az első magyar egészestés rajzfilmet 1973. május 1-én mutatták be a magyar mozik.
Teljes leírás
Forgalmazó: Mokép

Stáblista

Szereplők

Cserhalmi György profilképe Cserhalmi György
Jancsi hangja
Nagy Anikó profilképe Nagy Anikó
Iluska hangja
Kútvölgyi Erzsébet profilképe Kútvölgyi Erzsébet
Királylány hangja
Mádi Szabó Gábor profilképe Mádi Szabó Gábor
Haramiavezér hangja
Pártos Erzsi
Mostoha hangja
Farkas Antal
Gazda hangja
Bárdy György profilképe Bárdy György
Huszár kapitány hangja
Körmendi János profilképe Körmendi János
Francia király hangja

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

További cikkek mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
2/10
deadscott máj. 13. 20:29:22 2/10
Borzalmas figurák, fasiszta rendező. Kár volt rá a celluloid.
Válasz
5/10
lowercarb 2021 okt. 23. - 13:34:30 5/10
A János vitézből kihagyni magát a verset elég érdekes lépés, kár érte... a képi világ pedig nekem nyomasztó. Nekem nem tetszik :(
Válasz
bsand 2021 okt. 21. - 08:06:50
Jankovics nagyon jól levette és megélt a Sárga tengeralattjáró stílusából.
Válasz
tortura 2020 jún. 22. - 16:48:22 Előzmény Kozeluha
Tanítani is nagyon jó volt. A gyerekek is imádták.
Válasz
tortura 2020 jún. 22. - 16:46:48
De szerettem! Még Cserhalni hangjára is emlékszem. Kár, hogy ilyen későn adják.
Válasz
offtopic
Vinogradov 2012 nov. 02. - 08:59:26
A János vitéz c. költõi mû saját korában nagyon jelentõsnek számított - ma én sem félnék rávágni, hogy a maga nemében a rajzfilm lényegesen jobb, mint az "eredeti", pedig szeretem Petõfit, a magam teoretikus módján, minden évvel, ahogy egyre kevésbé leszek fiatal, egyre kisebb mértékben egyetértve politikai kiállásával és megfogalmazásaival, viszont egyre jobban megkedvelve költõi, emberi dimenzióit, egyszerûségét és tömörségét, és a "korláttalan természetbéli vadvirágság" keresetlen életprogramját, ami kora, úgymond, sztárjává tette õt.

Egyébként az Ember tragédiájára nézve megint nem értünk egyet (érdekes, mi más topicokban mindig egy követ szoktunk volt fújni :D ): szerintem már nagyon megérdemelte Jankovics filmje azt a vérátömlesztést, amit több, mint kemény 20 év után végre megkapott. Inkább más filmeket kellett volna támogatni, mint, hogy ezt ne támogassák.

Mondom ezt annak ellenére, hogy egyébként nekem az Ember tragédiája e formájában részben csalódás volt. Fantasztikus vizuális felkészültség, jelképi tudás jellemezte ugyan (ld. a görög, a konstantinápolyi, párizsi és egyéb szineket), s meglehetõsen jól használta ki a rajzfilm médiumában rejlõ lehetõségeket - szerintem ez a dráma adaptálásának és feldolgozásának eddigi legjobb kísérlete, pontosan e, más mûfajokhoz képest óriási lehetõségekbõl következõen.

Ugyanakkor, ha újra megnézném a filmet, sem mondanék mást: a hangsávban végig pornografikus kéjnyögések és halálhörgések, halálsikolyok váltogatták egymást. Több, mint két órán keresztül. Jankovics, ha a képi megvalósításban nem is annyira (bár erre is vannak példák, pl. a római vagy a konstantinápolyi szín), a hangok tekintetében mindenképpen egy szadista p*csnek mutatkozott, és ez nem tett jót a végeredménynek.

Nem lehet ennyire levinni a zsigerekig ezt a drámát, ebben nem hiszek. Kell bizonyos misztérium, árnyalatnyi stilizálás, hogy megfelelõen feldolgozható legyen - a sok kéjelgés és gyilkolászás pontosan ezt öli meg és eltereli a figyelmet a lényegi dimenziókról. Ez volt a bajom anno a Passióval is egyébként - jó, mondjuk ott elõbbit a vallásos téma kizárta, utóbbi viszont két órán keresztül zajlott, premier plánban, és végig mérhetetlenül fölöslegesnek éreztem. Nem azért, mert álszent ember vagyok: egyszerûen nem illik a témához, mert eltereli a figyelmet a lényegrõl.

Ahol ezeknek megvan a maga helye és ideje, ott semmi bajom sincs velük. Ez a két alkotás és tematika - még több példát hozhatnék - viszont nem ezek közé tartozik.

Összességében nem véletlen, hogy nem emlegettem az Ember tragédiáját Jankovics fõ mûvei között: szerintem maga a koncepciója is monumentális bukás, hiszen annyi különbözõ idõszakban és élethelyzetben alkotott jelenetet tartalmaz, ráadásul ezek össze-vissza helyezkednek el a végleges mûben, hogy végig éreztem rajta, hogy igazán összefésülni sem sikerült. Egy újabb monumentális bukással gyarapította a magyar filmtörténetet. Sajnos.
Válasz
vino-et-veritas 2012 nov. 02. - 07:39:54 Előzmény Vinogradov
Nincs ezzel semmi baj. Ez egy fórum, ahol mindenkinek más lehet a véleménye és ez így helyes.
Nekem ezek, másnak mások Jankovics jelentõs mûvei.
Azért a János vitéz talán sokkal "komolyabb" rajzfilmnek, mint maga a Petõfi mû, ami inkább meseszerû.
De én nem mûelemzõ, hanem nézõ vagyok és számomra ezek a kedvesebbek, ennyi.


OFF
Más lapra tartozik, de nem tudom szó nélkül hagyni, hogy nem volt éppen szerencsés az, amikor Az ember tragédiájának befejezéséhez egy politikailag is ilyen aktív szereplõ akkor kapott jelentõsebb támogatást, amikor pont a saját területén csökkentik a kiadásokat. Érthetõ, hogy sok-sok évet várt rá, de azért egy regnáló kultúrpolitikusnak talán még türelmesebbnek kellett volna lennie.
Ez persze nem mûvészi kérdés, inkább emberi...
Válasz
Vinogradov 2012 nov. 02. - 00:30:49
Nem tudom: én meg úgy érzem, hogy a három rajzfilm teljesen más rendezõi világ.

A János vitéz harmadrészt a korszak pszichedelikus vizuális szemléletmódjában, harmadrészt a magyar népi kultúra gazdag jelképiségében, harmadrészt pedig Jankovics fantáziájában gyökerezik - ugyanakkor, minden erõssége és rendkívülisége ellenére még elsõsorban gyerekeknek szól.

Szemben mondjuk a Fehérlófiával, ami teljesen szuverén, külön világ - egyetemes szintre emelt magyar õskultúra. Sõt, magyar szintre emelt egyetemes õskultúra. Emellett elképesztõen gazdag történetfilozófiai és szakrális háttér és olyan szuverén vizuális univerzum, amihez hasonló sem azelõtt, sem azóta nem született. Szerintem, ha van, EZ Jankovics-fõmûve, és nem mellesleg EZT választották anno minden idõk legjobb rajzfilmjévé az animációs szakma történetének egyik legrangosabb szavazásán.

De csakúgy nagy fontosságú és a másik kettõtõl jelentõsen különbözõ alkotás a Mondák a magyar történelembõl c. sorozat, amely egy az egyben életrekeltése a középkori gesztáink, így elsõsorban a Képes Krónika, illetve a Thúróczy-krónika miniatúráinak. Már ez is bõven elég lenne a halhatatlansághoz, de emellett még belekerült Jankovics sajátos szemléletmódja, amely meglehetõsen érdekes és szórakoztató jeleneteket produkált.

Összességében tehát egyáltalán nem értek most ebben Veled egyet...
Válasz
vino-et-veritas 2012 nov. 01. - 17:32:31
Azért "felejtettem ki", mert ezek a János vitézhez képest nekem nem már hoztak többet...
Válasz
sofi 72 2012 nov. 01. - 17:01:30
Szerettem, szeretem.
Válasz
Összes hozzászólás