Katonák voltunk

Bakancslistához adom

We Were Soldiers

amerikai-német akciófilm, 138 perc, 2002

Értékelés:

382 szavazatból

Szerinted?

148 hozzászólás

AjánlóMinek mentek oda?

Egy amerikai helikopteres elit desszantalakulat 400 katonája Hal Moore ezredes (Mel Gibson) vezetésével Észak-Vietnam Halálvölgyébe tart, ahol véres összecsapásra készülnek a vietkongokkal. Parancsnokuk csak annyit ígér nekik: ő fog először kilépni a helikopterből és ha megéri, ő lesz az utolsó, aki visszaszáll a gépbe. A körülzárt amerikaiak hamarosan hatalmas túlerővel találják szemben magukat, s rá kell döbbenniük, csak magukra számíthatnak. Néhányan közülük közelről ismerik a háborút, de többségük most esik át a tűzkeresztségen. Mindannyian a hazájukért harcolnak és mindannyiukat várja otthon valaki: feleség, gyermek, anya, testvér. Csakúgy, mint az ellenséget.

Bemutató dátuma: 2002. július 25. Forgalmazó: InterCom

Stáblista:

Szereplők

Mel Gibson profilképe

Hal Moore

Madeleine Stowe profilképe

Madeleine Stowe

Julie Moore

Greg Kinnear profilképe

Bruce

Sam Elliott profilképe

Basil Plumley

Chris Klein profilképe

Jack Geoghegan

Cecile

Henry Kinnard

Alkotók

rendező: Randall Wallace
forgatókönyvíró: Randall Wallace
operatőr: Dean Semler
díszlettervező: Gary Fettis
jelmeztervező: Michael T. Boyd
zene: Nick Glennie-Smith
producer: Bruce Davey Stephen McEveety Randall Wallace
executive producer: Arne Schmidt Jim Lemley
látványtervező: Thomas E. Sanders
vágó: William Hoy

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

7/10

offtopic

cinemad 2023 aug. 03. - 23:14:41 7/10 Előzmény Sz. Péter

Megvan (az mondjuk nincs hogy Oroszország vagy Kína százezres hadseregeket vetett volna ott be). Ettől függetlenül is az USA bevonult egy hadsereggel egy másik országba az érdekeit érvényesíteni. Semmilyen önvédelemről nincs szó. Lehet vitatkozni nézőpont kérdése hogy kinek volt igaza. Valószínűleg mindenkinek és senkinek. Nem kényszerítették őket arra hogy felaldozzanak 58e embert. De nem is szeretnék egy filmes fórumon ilyen vitába bocsátkozni. Egyszerűen a megallapitásom arra vonatkozik, hogy nem szeretem annyira azokat a propaganda filmeket, amelyek egy ilyen szituációban arról szólnak hogy van 80 amerikai hősi halott, igazi hazafi az egyik oldalon akiket név szerint kiemelnek, miközben ugyanitt megöltek több száz embert a másik oldalról ebben a csatában. Ami úgy van beallitva általában mint természetes dolog, értük nem kell könnycseppeket ejteni, mert vannak a jók és a rosszak miközben ugyanolyan emberi lények, akik személy szerint semmiről nem tehetnek. Hogy ki a jó és ki a rossz, azt pedig ezek a propaganda alkotások magyarázzák el a világ többi részének (persze az USA mindig jó, neki kell mindenhol igazságot tenni). Ez számomra visszás. Ettől függetlenül is ez a film ebből a szempontból még igyekezett korrektebb lenni.

Válasz

offtopic

Az megvan egyébként, hogy nem az USA támadta meg Vietnamot, hanem Vietnam területén kitört egy polgárháború, ahol az északi kommunisták megtámadták Dél-Vietnamot majd a délieket a USA támogatta a harcokban, az északiakat pedig Kína és Oroszország?!

Az már más kérdés, hogy megért-e ez a háború annyi halottat. Nyilván az lett volna a cél mint Koreában, csak éppen nem sikerült.

Válasz

7/10

Egész jó háborús film. Persze ugyanúgy giccses mint minden Mel Gibson film, teljesen mindegy, hogy éppen skót szabadságharcost, vagy az amerikai függetlenségi háborúban viaskodó hazafit, vagy éppen vietnámi hőst alakít, a pátosz, a nagy harci monológok és könnyes szemmel véres arccal történő kamerábanézés, valami szívszorító zene kíséretében sosem hiányozhat. Emellett az is tény, hogy nem tudok már lelkesedni azokért a filmekért, amikben az öntelt hős világurai amerikaiak (elég csak ennek a filmnek a 4. percére pillantani, hogy nyilatkoznak benne a franciákról a világ legzseniálisabb országának katonai vezetői), odamennek a világ másik felére háborúzni és előadják mekkora hazafiak. Közben a nép meg zabálja a popcornt, folyik a szája széléről a nachos szósz a moziban és elégedetten csettintgetnek, ahogy Bradley Cooper újra kioszt egy headshot-ot valami sivatagi aljanéphez tartozó egyénnek, vagy Jeremy Renner tépi ki puszta kézzel egy másiknak a gigáját... Manapság ha ezt más csinálja, akkor úgy mondják, hogy ők az "agresszorok", mert megtámadnak egy másik országot (nyilván az USA esetében meg van magyarázva, hogy a világ már nem is létezne, ha ők nem mennek oda rendet tenni, nekik mindig joguk van erre). A hazafiság az lenne, ha éppen Los Angeles vagy New York utcáin küzdenének az USA-t lerohanó vietnami hadsereggel szemben az épületeiket, családjukat, stb. védve. Így ma már nem hatnak meg ezek a Vietnamban, Irakban vagy más országban végrehajtott heroikusan lefestett események. Na de a film ha ezt félreteszem, nagyon látványos, az első fél óra után gyakorlatilag az egész egy nagy csatajelenet, ami egy harctér minden kegyetlenségét megmutatja. Talán a legnagyobb pozitívuma, hogy legalább kísérletet tesz, hogy picit objektív legyen és emberként mutassa be a másik oldalt is, nem valami rossz, pusztítandó díszletként, mint más filmek.

Válasz

7/10

sexykex 2022 jún. 07. - 13:03:57 7/10 Előzmény Sz. Péter

Azzal kezdtem, hogy: „Egy kis pátosz, egy kevés történelemhamisítás mellett is jelentős számomra ez a film.” Erre te megkérdezted: „Mi volt benne történelemhamisítás?”
Szerintem elég részletesen válaszoltam. Most azzal jössz, hogy ez egy játékfilm. Nos, ez a játékfilm így kezdődik: „1965 novemberében történt, a vietnami la Drang-völgyben. Egy elfelejtett háború érthetetlen ütközetében.” Ez a játékfilm, a nemzeti öntudat ápolása és a hazafias nevelés szellemében meséli el a vietnami háború egyik csatájának történéseit. Igen, emléket állít és maszatol itt-ott, de még így is sokkal objektívebb, mint az amerikai film általában. Ezért is tartom egyértelműen jelentős alkotásnak.
(Választhattak volna egy névtelen csatát, kitalált nevű tisztekkel, de ők a háború első jelentős ütközetét akarták filmre vinni. Itt találkoztak először az amerikaiak az északiakkal és ezt a csatát az USA nyerte.)

Válasz

Az egyébként megvan, hogy ez egy játékfilm (nem dokumentum) ami ennyit akart a szórakoztatáson kívül: emléket állít az elesett amerikaiaknak és tiszteleg a vietnami harcosok (oldaltól függetlenül) előtt?!
Sehol nem állít semmit és nem mondja, hogy ezek vagy azok volt a rosszak, vagy a jók.

Válasz

:-DD Há´ Vídia, ha érdekel, ritkajót méltóztattam röhögni hozzászólásodon.

Válasz

"A hazájukért harcolnak".
Aha... Hát persze. 20000 km tàvol.

Válasz

abból a háromból amit eddig láttál..

Válasz

10/10

Az egyik legjobb film

Válasz

Az amik Vietnamban harcoltak a hazájukért?! Hülye...

Válasz

9/10

Az AMC 22:00-kor adja, és miután vége, 00:50-kor a Paramount újból adja. F&sza. Éjszaka is meg kell néznem, mert biztos ki fogok hagyni valamelyik jelenetét, a 22:00-kor kezdődő filmben. :D

Válasz

7/10

offtopic

sexykex 2020 aug. 22. - 14:04:09 7/10 Előzmény Sz. Péter

Vízer Balázs írásában - Minek mentek oda? – amit több internetes cikkben is megerősítenek, a lényeg benne van. Hal Moore ezredes a filmben nagyon bölcsen megjegyzi: nem vonhatnak ki bennünket, mert akkor rajtunk ütnek és lemészárolnak. A valóságban „a csata utolsó napján az új kivonási zónához menetelő, kimerült deszantosok egyik egységén rajtaütöttek, és jelentős részüket leölték”.
Más forrásból: „A film, amellett, hogy több szempontból jól működik, két ponton egyértelmű csalódást okozott. Az egyik, hogy mivel az ütközet első három napjára összpontosít, jótékonyan elfeledkezik a rákövetkező napok tragikus eseményeiről, melynek során az Albany leszállóhely felé tartó amerikaiakon rajtaütöttek és megtizedelték őket. A csata ezen szakasza már láthatóan nem volt annyira fontos a készítőknek, pedig szerves része a csata krónikájának.
A másik, hogy nem bírták ki hollywoodi lezárás nélkül, és itt most nem a hazatérés szívfacsaró képsoraira gondolok, hanem a csata lezárására, mely itt egy hősies szuronyrohamban kulminálódik. Két beszámolót is olvastam az ütközetről. […] Az egyik a film alapjául is szolgáló: Moore altábornagy és az ütközetben részt vett fotós, Joe Galloway által írt, 1992-ben megjelent We Were Soldiers Once… And Young című kötet. […] A másik Rick Rescorla életrajza, a Heart of a Soldier és egyikben sem említettek ilyet: az utolsó reggelen az amerikaiak körbelőtték a környező bozótot, s mivel választűz nem érkezett, átfésülték a környéket, majd megkezdték a halottak és sebesültek összeszedését. A következő reggelen még folytak elszórt tűzharcok, de ekkorra a csata első szakasza lényegében véget ért. Nem volt itt szükség semmiféle szuronyrohamra... Hát ennyit a hiteles vietnami háborús film buktatóiról.”

Válasz

Mi volt benne történelemhamisítás?

Válasz

7/10

Egy kis pátosz, egy kevés történelemhamisítás mellett is jelentős számomra ez a film. Bárki megértheti ebből is, hogy a háború többnyire értelmetlen és embertelen összecsapás, ami egyes-egyedül olyanok gazdagodását szolgálja, akik soha semmilyen csatában nem vettek részt. A fegyver és hadianyag gyártók olyan távoli országokba küldik meghalni, vagy megnyomorodni a fiatalokat, ahol nem hazájuk érdekei kerülnek veszélybe, hanem tőkéscsoportok gazdasági érdekei sérülnek elsősorban.

Válasz

1/10

Ez a film annyira gyatra, hogy még az Apám beájulna is egy filmremek ehhez képest.

Válasz

8/10

A filmben 45 percig szinte semmi nem történik, utána elszabadul a pokol.. Láthatunk itt mindent összevegyítve, amit a témában már többször bemutattak különböző rendezők, helyenként déja vu érzésem volt.. Ettől függetlenül kategóriájában nem rossz, a megvalósítás elég igényes. Többször azért nem fogom megnézni.:(

Válasz

9/10

Nézhető fajta, egyoldalúnak nem mondanám, de a rohamozó vietkongok ritkán lőnek. Még 5 méterről se, csak rohannak, rohannak, bele egyenesen a pergőtűzbe. De az amcsik se ésszel hadakoznak, mikor egy felállított kelepcére válaszul egy szakasz rohan egyetlen vietkong után. Biztos a rögbi meccsen képzelték magukat, a film fele ezeknek a szerencsétleneknek a kimentéséről szól. De van itt minden, amitől háború a háború: szuronyroham, baráti tűz, napalm bombázás, géppuskázás, gatlinggal sorozás, foszfor gránát és agy kiloccsantás. A vallásos pátoszmítoszt már megszokhattuk, majd az Isten meghallgat, ha erősen imádkozunk, de ha rossz a hallása, marad a hullazsák. Minden háborús özvegy bombanő, ezért is érdemes otthon maradni. Összességében jó film, az "odamennek a fiaink rendet tenni" egyszerű igazságát árnyalja pár hullával.

Válasz

1/10

Ez a legiszonyatosabb amerikai moslék, amit valaha láttam.

Válasz

OFF

Ja, így tényleg mindenki a hazájáért harcolt...
Egy ideológiai alapú polgárháborúból sikerült nemzetközi - de szerencsére "csak" regionális - konfliktust csinálni.
De benne volt Laosz és Kambodzsa is , meg pár "szövetséges" az USA oldalán is (pl. Ausztrália, stb.)

Válasz

Igazából úgy kezdődött, hogy az Észak-Vietnam-i kommunisták meg akarták szállni Dél-Vietnam-ot.
Az amerikaiak a délieket segítették a kommunisták ellenében, a szovjetek és kínaiak pedig az északiakat.

Válasz

Összes hozzászólás

Értékelés:

382 szavazatból

Szerinted?

148 hozzászólás

AjánlóMinek mentek oda?

Vetítések:

22:40, kedd (március 05.)

Filmcafe

PORT.hu a Facebookon