Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Magyarok

16 éven aluliak számára nem ajánlott magyar filmdráma, 105 perc, 1978

Értékelés:

82 szavazatból
Szerinted?
61 hozzászólás
+ 6 kép

Értékelés:

82 szavazatból
Szerinted?
61 hozzászólás
1943, dúl a II. világháború. Vendégmunkások kis csoportja megy ki Németországba, hogy a katonáskodó német parasztok helyett dolgozzon. A katonaságtól menekülő nincstelen emberek a meggazdagodás reményében robotolnak a német földeken, és nem akarnak tudomást venni a körülöttük történtekről. A birtokon fogolytábor üzemel, a földeken hullákba botlanak...
A filmet 1979-ben Oscar-díjra jelölték a legjobb külföldi film kategóriában.

Stáblista

Szereplők

Koncz Gábor profilképe Koncz Gábor
Fábián András
Pap Éva
Ilonka
Bihari József
Dani
Gera Zoltán
Brajner
Apor Noémi Szabó Sándor Solti Bertalan O. Szabó István Molnár Tibor Ambrus András

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Magyarok az Oscaron

Egy hosszabb szünetet leszámítva már évtizedek óta képviselik hazánkat jobbnál jobb alkotások a legjobb idegen...

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
9/10
Nótárius jún. 26. 23:25:34 9/10
József Attila - MAGYAROK

Ó jaj, mi igazán tiszták vagyunk,
Nyisson ajtót nekünk a reménység!

Űlünk, űlünk a mindenség szélén,
Tán arra várunk, hogy fölfaljon a bánat?
És várunk, csak várunk szomjasztó várásban,
Átalfolyik rajtunk a világosság,
De elhagytuk valahol kőedényeinket,
Elhagytunk valahol minden akarást
S most minden volt és jövendő szomjúság
Itt van, itt van, ó nagyon itt van bennünk,
Hogy friss kenyereink halomra száradnak!
A négylábúak, melyeket megettünk,
Most előjönnek és kinevetnek minket,
Ezer és harmincegynehány esztendő
Zuhog végtelen szomorú szemünkből
S nem birja elmosni buta bűneinket.

Most nagyon messze van tőlem a föld,
Mégis azt érzem, hogy magyar vagyok,
Keserű számnak ki mutatna cukrot?
Ki hinné még el, hogy élni akartok?

Jöttem, kölcsönkérjek még ezer kezet,
Mert hogy adhatnék eleget kettővel?
Két bárány volt én adó két kezem
S a farkasok elbántak mindkettővel.
Most minden kedvem holtan terül el,
Mert levegőtlen vihar a jajom:

Leszámitva az ostobaságot,
Multunkat, életünket és a gyomraink,
Ó jaj, mi igazán tiszták vagyunk,
Nyisson ajtót nekünk a reménység!

1924 első fele
Válasz
9/10
Nótárius jún. 24. 15:03:45 9/10
Mindazoknak akik nem látták, ugyanakkor főként azoknak, akik látták ugyan, de még nem olvasták az e film alapját képező Balázs József által írt kisregényt és Fábri Zoltán forgatókönyvét, valamint Balázs József sajátos szemszögűen érdekes forgatási naplóját; mindenképpen a figyelmébe ajánlom az Ötlettől a filmig sorozatban 1978-ban megjelent Magyarok című könyvet, amelyben mindhárom mű egyben elolvasható. ↓
https://www.antikvarium.hu/konyv/balazs-jozsef-fabri-zoltan-magyarok--504-0

Kedvcsinálónak néhány kiragadott részlet, Balázs József forgatási naplójából:
"Amikor megszülettem, másnap egy német katona kötötte be a lovát az udvarunkra, az eperfához. Anyám nem akarta beengedni a házba a németet, aki dühében káromkodni kezdett. Az ég szakadjon rád, mondta a német. Anyám németül válaszolt: »Szakadjon terád az ég!«  A katona annyira meglepődött, hogy eltűnt az udvarunkról."

"A múzeumigazgató rám néz, megkérdi tőlem, hogy tudom-e, melyik az a temető a megyében, ahonnan hazahordják a halottakat. Intek, nem tudom.
- Hát a vitkai - válaszol mosolyogva. - Vitkán a temetőben akasztják fel magukat az öngyilkosok, utána meg ugye, a temetési szertartás miatt haza kell vinni őket. Vitkán ez a szokás, másutt meg más a szokás..." * (?)

"Megérkeznek az orosz hadifoglyokat játszó statiszták. Nem elég elnyűttek, nem elég koszosak, egyszóval: nem igazi hadifoglyok. Fábri az öltöztetőkkel, a sminkesekkel, az operatőrrel együtt »öltöztetni« kezdi a statisztákat, lehúzatja róluk a csizmát, a bakancsot, elszakítja a nadrágot, bekeni az arcukat, összeborzolja a jólfésülteket.
Ott áll a gyártásvezető is. A statiszták között elég sok a mongolos vonású. Kérdem, hogyan sikerült keríteni őket. »Megvannak a csatornáink már évek óta, hogy csak egy példát említsek: külföldi egyetemi hallgatók szívesen eljönnek egy-egy órára, kisegítenek bennünket.« 

Végül, a film általam fellelt egyik stáblistáján sem feltüntetett, feledhetetlen természetességűen karakteres epizódistáról, Siménfalvy Sándorról:
"Akkora szeretetet, mint Siménfalvy Sándor, csak Bihari József kapott a rendezőtől és az operatőrtől. [...] Siménfalvy Sándor Kósa Menyhért a filmben. Ő megy át Fábiánékhoz az elutazás előtt azzal, hogy ő is szeretne utazni: »Mert hogy megöregedett, és egész életében a más házában lakott.« [...] Siménfalvy Sándor jelenete a másnap esti muszter vetítésén minden jelenlevőnek tetszik. Én azt az erőt keresem a játékában, amivel a saját képére tudta gyúrni a szöveget: hangjának kicsit komótosan lebegő szomorúsága megidéz egy sorsot. A színészet titkait körüljárni és - úgy tűnik - megcsodálni lehet, de mint éppen Siménfalvy Sándor »mutatványának« a titkát megismerni soha."
Válasz
LexH 2014 ápr. 25. - 03:13:34
Fábri értékeléséhez:
Annyiban valóban általános elismerés övezte a munkásságát, hogy nagy szakmai tekintélye volt és jelentõs nézõtábora. Ugyanakkor csúnyán belekötöttek egyik legjobb filmjébe, az Utószezonba - minden jel szerint Aczél hatására, aki félreértette a filmet. A kritika egybehangzóan két filmjét utasította el, a Bolond áprilist (a vígjátékot, amelyen nem lehet nevetni) és utolsó filmjét, a Gyertek el a névnapomra címût (ez utóbbi mai szemmel látlelet a szocializmus utolsó évtizedének súlyos erkölcsi válságáról).
Amibe szerintem valóban bele lehetne kötni, az a színészvezetése: nála minden színészben maga Fábri jelent meg a vásznon.
Válasz
8/10
efes 2013 dec. 06. - 16:44:05 8/10
Nagyon kemény és nagyon igaz film a magyarság lelkérõl. A Soli Bertalan által alakított figura szájába adott mondatok pedig pontosan ugyanarról szólnak, ami miatt kertész Ákosnak el kellett innen mennie. Az utolsó jelenet, amikor a kocsmából kidõlve, részegen a Szózatot ordítva mennek a magyarok a háborúba (Don-kanyar->halál), egyenesen vérfagyasztó. Ez a film is szerintem csak tévedésbõl kerülhetett a Duna tévé mûsorába.
Válasz
stenmore 2013 dec. 05. - 23:45:28
Úgy hittem pedig hogy õt általános elismerés övezte.Még az irigyek és a konkurrencia sem talált rajta fogást.
Válasz
perry 2013 dec. 05. - 18:30:17
Pedig ha tudnád , hogy a társadalmi átértékelõdés õt sem igazán kímélte.:)
Válasz
stenmore 2013 dec. 05. - 10:52:40
Ez a fránya Fábri má megint zseniális.
Válasz
black box 2013 júl. 23. - 08:27:26
Nekem sem jutott eszembe látványos dugóhúzókat hiányolni, hogy mi volt fent az kiderül az arcokból. A jelenet talán arról szól, ne gondolja senki, hogy szemlélõdõ és érdeklõdõ kívülálló lehet egy háborúban. A barakkokat a vonuló hadifoglyokat addig csak távolról nézték, de benne van ebben mindenki nyakig, függetlenül attól, hogy akkor és ott éppen nem halt meg senki
Válasz
drProktor 2013 júl. 18. - 20:39:55 Előzmény -greghouse-
Szerintem õ úgy érti, hogy utólag kellett volna a film kópiát "kezelni"
Valaki már korábban is írta, hogy jobb volt a képi minõség, mint annak idején a moziban.
Egyébként minden ilyen tuningolás merénylet lett volna a film ellen
(na, akkor aztán nenm gyõzném csepülni!)
Válasz
10/10
-greghouse- 2013 júl. 17. - 00:29:54 10/10
Ja, és igen... "számítógépes túningolás" ... te tényleg nagyon el vagy tévedve. 1977-ben szerinted a szobányi méretû kezdetleges, lyukkártyás, fortran programozásos orosz gépekkel, vagy a prototipusként létezõ Commodore 64-es zsebkütyükkel lehetett volna "feltúningolni"...?
Válasz
Összes hozzászólás