Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
2/10
The Last Mohican
2023 okt. 01. - 21:26:07
2/10
2 pont, nagy jóindulattal. Ügyes az operatőr, ez minden. Mégcsak nem is kimagasló képek, különleges beállítások, inkább olyan művészieskedő semmi. A történet olyan sovány, mint egy giliszta. Nem tudtam végignézni, de az első 30 perc alapján a többi sem lehet remekmű. Oscart? Erre??? Vicc...
Az eleje valóban unalmas, de ez szükséges, hogy a két nő Cleo és Sofia életét be tudja mutatni a rendező. Egy vidékről a fővárosba jött cselédlány és egy felső-középosztálybeli nő viszonylag laza érzelmi kapcsolata kiteljesedik a film végére. Mindkettőjüket becsapta a szerelme, ezt feldolgozni nehéz, és ahogy ezt a film megoldja, az csodálatos! Megpendíti a szív mély húrjait, katartikus élmény a nézőnek. (nekem legalábbis)
Nehéz megszólalni ennyi lelkes rajongó után, de ezúttal sem rejtem véka alá a saját véleményem.
Szerencsére nem befolyásolt az elnyert díjak száma, még a magas pontszám sem, mert csak véletlenül akadtam a filmre, mexikói témákat keresgélve. Az operatőri munka valóban parádés, (kivéve, hogy a tájképek monokrómban kevésbé élvezetesek). Az, hogy túlzottan lassú lesz a film, már az elején látszott, túltettem magam rajta, ez a művészfilmek sajátja. Az, hogy a rendre felbukkanó kutyaguminak végül semmi szerepe nem lesz a történetben, az egy apróság, de zavaró. Leginkább a jó sztori hiányzott. Bár írtak bele egy drámai fordulatot, nem lett felépítve rendesen, és a hatása a történet további alakulására sem jelentős. Aztán a vége felé úgy nézett ki, hogy na most!
A film hibája mint (szinte) minden 135 perces filmnek: 135 perces. Hosszú, ráérős snittek, kihagyható percek. A vágónak nem volt szíve vágni ... naná, saját magát vágta volna meg. Na de amit látunk, úgy száz percnyi a 135-ből, az remekmű. Nem tudom, miért helyezték a cselekményt 1970-71-be, ma is játszódhatna. Nekem kicsit hajaz Élősködőkre: valahol ott is, itt is összeér szegény ember(ek), gazdag ember(ek) sorsa, ha más-más módon is. A fényképezésre ritkán csodálkozom rá, most rácsodálkoztam. És van egy jelenete, amihez foghatóan megrendítőt keveset láttam valaha is. Három "nagy" Oscar -legjobb idegennyelvű film, rendezés, fényképezés- teljesen megérdemelten lett a Romáé. Csak azért nem sajnálom, hogy a legjobb angol nyelvű film kategóriában nem ez nyert, mert a Zöld könyv (is) megérdemelte. Restellem magam port pontátlaga miatt... mások helyett.
én is azok táborát gyarapítom akiket lenyűgözött a film. azért az ritkaság amikor a rendező is fényképezi a filmet , így lehet igazán tökéletest alkotni. ritka szép operatőri munka. de mint művészfilm szerintem nem lehetett kis költségvetésű a film de megéri a pénzét. Mangólia soraival értek egyet , plusz nem lennék azok agyában akik igencsak lehuzták a filmet meg a netflixet. pont hogy ki kell szolgálni az igényesebbre vágyódókat is . engem inkább az szomorít amikor a top 10 netflixes mind 1 semmitmondó silány alkotások, igen szomoru hogy ma ilyenekkel butitják a népet akik mint láhatjuk el is butultak, de ez legyen az ő bajuk....
Már meg sem lepődöm, hogy itt ilyen kevés pontot kapott ez a gyönyörű alkotás. Rég rájöttem, hogy nem szabad a port látogatóinak ízlésére adni, mert nagy százalékban az igénytelen, mondanivalót nem tartalmazó, semmilyen filmeket szokták az egekig magasztalni, míg egy ilyen mozit, mint ez is, a földbe döngölnek. Minden erre járónak üzenem, ne híggyen az alacsony pontszámoknak. Ez egy gyönyörűen fényképezett, csodaszép film. Lassú, ez igaz, de aki akcióra, poénokra vágyik, az talán úgysem ennél fog kikötni, vagy ha mégis, akkor nem értem. Akik ezt megnézték, vajon mire számítottak? Cuaron ragyogó, önéletrajzi munkája minden díjat megérdemel, amit csak megnyert.
Aki hagyományos történetmesélést vár, az csalódni fog, inkább a költészethez áll közel. Számomra álomszerű, lírai tablók sora a film, egy érzéki kaland, az idő és az emlékezés természetének megismerésére tett kísérlet. Ez persze valakinek unalmas lehet, engem elkápráztatott.
Minden szavaddal egyetértek, magam sem fogalmazhattam volna meg pontosabban. A Netflix már sikeresen belerondított az akciófilmek, thrillerek, sorozatok műfajába, szükségük volt most kreditre a művészfilmek világában is. Hát megvásárolták maguknak. Ezzel a sz#rral.
Attól még nem születik művészfilm, hogy szépen fotózzák a semmit. Azt látom, hogy a Netflix sikeresen bevásárolta magát az Akadémia és a közönség sznob felének figyelmébe, de ez a tény nem menti fel ezt a silányságot.
A nyomort különféleképpen be lehet mutatni, mesteri filmes eszközökkel, ahogy tették ezt a Rocco és fivéreiben (Visconti), az Egy asszony meg a lányában (De Sica), az Isten városában (Meirelles) vagy éppen a kiváló Valahol Európában (Radványi) képkockáin.
Itt azonban öncélú művészkedésbe fullad minden egyes jelenet; a komoly drámai hatást elérni képtelen karakterek, a semmitmondó, álszent, koncepció nélküli alaptörténet, a hamiskás puritánság egytől egyig a néző alábecsülését jelzik.
Az Oscar-díjtól függetlenül, értékelhetetlen fércműnek és komoly időpazarlásnak tartom a filmet.
Művészfilm. Fekete-fehér. Egy egyszerű, mexikói szolgálólány mindennapjainak és egy középosztálybeli család életének egy pár hónapnyi része... Lassú, egyszerű. De szépen megrendezték, nagyon jók a képek.
Idegesítően minden médium Romának mondja be a címét, bár inkább Róma lenne! ;) Ha tévedek bocs!
"Csakúgy, mint Fellini azonos című filmje, ez is a rendező gyermekkori emlékeiből építkezik, ez a Róma azonban nem Olaszország fővárosa, hanem egy mexikóvárosbeli kerület."
Úgy végignézhető, ha az ember folyamatosan nyomja a 10másodperces előre tekerő gombot. Egyszerűen hihetetlen, hogy mennyire semmiről nem szól a film. Inkább akkor Tarr Béla valamelyik filmje.
Ne kezdjétek el nézni
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások