Film

Veri az ördög a feleségét

magyar filmszatíra, 95 perc, 1977

Értékelés:

150 szavazatból
Szerinted?

Augusztus 20., valahol a Balaton-felvidéken. A vasutascsalád hatalmas sürgés-forgás közepette készül a nagy napra: pesti rokonuk jön vendégségbe, nagyhatalmú funkcionárius főnökével, Vetró Gézával és annak családjával. Itt a soha vissza nem térő lehetőség, hogy bávatag gyermekeiket remek álláshoz juttassák. Kajtárné, a háziasszony lucullusi lakomát rendez, gőzölögnek a levesek, illatoznak a húsok, csurran a házipálinka, csakhogy mégis hiba csúszik a számításba: a magas vendég, Vetró elvtárs, a munkásmozgalom veteránja, mára gyomorbajos, aszkétikus funkcionárius, aki meglehetős idegenséggel tekint a terített asztalra.

Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Kapcsolódó cikkek:


Vélemény:

2018 aug. 20. - 12:45:22
2018 aug. 20. - 12:45:22
Unalmas?????
Kinek?
Nincs ebben egy unalmas pillanat.
szavazat: 10/10 2018 júl. 12. - 22:36:59
2018 júl. 12. - 22:36:59
A valaha volt egyik legjobb magyar film, zseniális korrajz a késői Kádár-korról.
szavazat: 10/10 2018 jan. 14. - 20:54:50
2018 jan. 14. - 20:54:50
imádom..a legnagyobb. ráadásul otthon játszódik..és tényleg így van-volt minden..
2017 okt. 30. - 10:50:13
2017 okt. 30. - 10:50:13
A kérdés jogos. A válasz viszont bonyolult.
A példákban, amiket hoztál, az látszik, hogy a példaként hozott külföldi színészek mind kelet-közép-európaiak. Véletlenül sem Belmondo, Bronson, E. Taylor és társaik.
Egy lehetséges magyarázat, hogy a KGST-n belül volt valamiféle megállapodás, hogy oda-vissza foglalkoztatják egymás színészeit, valamilyen kvóta szerint.
De az is lehet, hogy a rendezõ ragaszkodott az illetõ külföldi szerepléséhez.
2017 máj. 17. - 03:42:40
2017 máj. 17. - 03:42:40
Annyi jó színész élt és dolgozott abban a korban itthon is,
nem értem miért kellett külföldrõl \"importálni\" bizonyos szerepekre -
mert nem csak ebben a filmben érhetõ tetten ez a vonulat... (?)

(Lásd: pl. Jan Novicki rendszeres foglalkoztatása a \'70-es,\'80-as években.
Van amikor indokolt, de csak akkor, ha valóban nincs megfelelõ karakter idehaza az adott szerepre.
Pl.: a \"Kilenc hónap\" c. film kapcsán kapásból több név is eszembe jutott Novicki helyett, h. csak kettõt említsek, Cserhalmi György, v. esetleg az utolsó filmszerepét talán épp ebben az alkotásban játszhatta volna el Latinovits Zoltán...)

Vetró elvtárs szerepére - visszatérve ehhez a \"témához\" - kiváló lett volna
(és ebben egészen biztos vagyok) : Õze Lajos!
2016 aug. 21. - 15:59:25
2016 aug. 21. - 15:59:25
Lehet hogy unalmas, de ötletes filmformanyelvi elemek bõven vannak benne, már csak ezért is tanulságos és érdekes.
*** SPOILER ***
A családfõ szó szerint kirugdalja a macskát a tornácról, mivel az gusztustalanul eszik. Igen ám, de a családtagok is gusztustalanul esznek: kétpofára zabálnak, teli szájjal beszélnek.
Vetró elvtárs még az ünnepnapon is tollbamond Jolánnak. Csakhogy kibeszél a szokványos keretekbõl: "...az ünnep ne csak a kitüntetésekrõl szóljon..."
Este van, a TV-ben Vetró elvtársat látjuk fekete-fehérben, amint átvág egy nemzetiszín szalagot. Mármint mi nézõk látjuk, hiszen a helyiség, ahol TV szól, teljesen üres. A film szereplõi már nem. Kajtárné a templomban imádkozik. A többiek vidáman borozgatnak a kertben. Minden visszazökkent a hétköznapok kerékvágásába. Vetró elvtárs meg senkit sem érdekel többé.
*** SPOILER ***
2016 aug. 21. - 15:27:38
2016 aug. 21. - 15:27:38
Valóban remek korrajz! Így éltünk akkor. Ha jól emlékszem, az akkori kritikák nagyon magasztalták az operatõri munkát is. Hát ez nem az a vario rángatós korszak.
Gyerekeimnek sajnos már nem mond semmit. Leesnek a székrõl az unalomtól.
szavazat: 10/10 2016 aug. 20. - 18:37:26
2016 aug. 20. - 18:37:26
Hú nagyon nagy kedvencem a film, sokszor láttam, de nem lehet megunni; hiteles korrajz, hiteles alakításokkal - Pásztor Erzsi megérdemelt volna egy Oscart ezért, döbbenetesen jó volt benne; és Pécsi Ildikó is hozta az elvárt szintet, õk ketten kiemelkedõek voltak, de a többiekre se lehet panasz - kivéve a rettenetes szinkront a két kamaszlány esetében, nah, azok rettentõ zavaróan hatottak, de ez legyen a film legnagyobb hibája; no és a fíling... nagyon átjött, szumma szummárum: zseniális filmszatíra ez, kérdés nélkül a legjobbak közt a helye.
szavazat: 10/10 2016 aug. 20. - 00:36:50
2016 aug. 20. - 00:36:50
De jó hangulata van ennek a filmnek! :) Badacsonyi szõlõhegy, panoráma kilátás a Balatonra, zamatos borok, ínycsiklandó házias ételek, stb. Ezt a vidéki hangulatot szeretem! :) Az ebédelõs résznél konkrétan megéheztem: D!
A filmben a hangulatot tovább fokozza a színészek remek játéka!
2015 máj. 17. - 16:31:34
2015 máj. 17. - 16:31:34
Hm, "A téma nem eget rengetõ..."

Persze, önmagában talán nem lenne az, de akkoriban kb. mindenki így élt (vasárnapi rántott hústól a háztájin át, az elõre megváltott sírhelyig és felállított síremlékig, stb.). Amivel élesen szemben áll Vetro et., a puritán és elkötelezett funkcionárius alakja, akinek ezért nincsenek anyagi ambíciói sem.

Csoda, hogy ez éles szatíra a 70-es évek közepén átment az agitprop szûrõjén.
2014 aug. 22. - 17:21:22
2014 aug. 22. - 17:21:22 OFFTOPIC
Te csak hidd azt kabóca, hogy önmagadnak legjobb hívõje vagy és már meg is van oldva a helyzet.
szavazat: 2/10 2014 aug. 22. - 17:14:49
2014 aug. 22. - 17:14:49
Ja! Miért is hiszek én naívan a hozzászólásoknak:-(
Sokkal több történésre számítottam.
2014 aug. 21. - 07:30:54
2014 aug. 21. - 07:30:54
Igen, megtudlak erõsíteni a tiéd.
2014 aug. 21. - 00:55:27
2014 aug. 21. - 00:55:27
Az a világ nem volt jó, nem szerettem, de a szegény nem éhezett, mint manapság, a gazdag (mert volt akkor is) pedig rejtõzködött, nem úgy mint ma, amikor õk csicskáztatják a népet.
szavazat: 2/10 2014 aug. 20. - 00:45:17
2014 aug. 20. - 00:45:17
Ezen a filmen is csak azok nonsztalgiáznak, akik akkor éltek, és örömmel ismerik fel az akkor is hamis világot. Ezen kívül a nem sok minden történik csak ebédelnek. Hány pontot adna rá valaki az imperialista ellenség világából, vagy hány percig nézné egy fiatal, aki akkor nem élt?
Többet vártam, de az én hibám:-(
szavazat: 10/10 2014 aug. 19. - 20:17:32
2014 aug. 19. - 20:17:32
Igen, mestermû, a legjobb magyar filmszatírák egyike, ha nem a legjobb :)
szavazat: 10/10 2013 nov. 17. - 16:25:59
2013 nov. 17. - 16:25:59
Mester mû.
szavazat: 9/10 2013 aug. 22. - 10:16:26
2013 aug. 22. - 10:16:26
Az Index Videón néztem meg a filmet, láttam már vagy 10 évvel ezelõtt is, és most is ugyanúgy nyomasztott az egész film. Nem tudom, hogy miért, valószínûleg szerepe van benne, hogy Kajtár felesége egy az egyben hozza a nagynénémet és az egész hangulat ismerõs a régi feszengõs rokonlátogatásokról. Szóval én valamilyen szinten Vetróékat sajnáltam.
Egyébként amikor elõször láttam a filmet, akkor "Retrónak" értettem a neveket. Nem is értettem egészen. A Vetró viszont poénos, - nem tudom, hogy ez mennyire esett le sokaknak - mert Vetró Géza a Bereményi Géza születéskori neve.
2013 jan. 27. - 14:19:55
2013 jan. 27. - 14:19:55
Kedves Perry!

Talán én sem foglalhattam volna össze szebben és tökéletesebben a film lényegét. Valóban van valami mágikus az atmoszférájában - és nem is csak az, hogy a bennsõségesség nagyon kellemes érzetét kelti, és a fõszereplõk egyszerre bájosan gyalóak és jellegzetesen kisszerûek.

Másrészt nem is csak magyaros, vagy csehes, még csak nem is államszocialista vagy ká-európai. Azt hiszem, szinte általánosan ábrázolja a családi happeningek jellegzetes infernóját, megfejelve persze a "befolyásos barát" látogatásával, akinek mindenben a kedvében kell járni. Ez olyan téma, amit mindenki megért - ami pedig nem tartozik ehhez a "geniushoz", hanem éppenséggel a "species" része, azt a mozi egyszerû és jó humora tökéletesen befogadhatóvá teszi.

Úgy közvetíti a Kádár-korszak hangulatvilágát, hogy az bárki számára érthetõ és értelmezhetõ. Vannak persze benne általános magyar sajátosságok, de ezek is univerzálissá válnak András Ferenc keze alatt. Általában az õ dolgai azért is olyan jók, mert képesek erre. Tessék csak megnézni a Dögkeselyût vagy a Nagy generációt.

Sok mai filmnél is jobban "élnek"...

Fõleg ilyenkor, vasárnapi ebéd idején... :)
2013 jan. 27. - 10:13:44
2013 jan. 27. - 10:13:44
András Ferenc filmjei közül kettõ az amely igazán nagy közönségsikert ért meg a Veri az ördög a feleségét és a Dögkeselyû, természetesen nem szabad ezekkel azonosítani az életmûvet , hiszen olyan alkotásokat lehetne sorolni mint: A nagy generáció , a Vadon, Az utolsó nyáron, a Törvénytelen a Kánon vagy a Szent Lõrinc folyó lazacai címû film az utóbbi a legfrissebb és sokak által csak "kiszolgáló" filmnek titulált alkotás rengeteg negatív kritikát kapott, sokan országimázs bemutatónak vagy rosszabb esetben olasz turistafilmnek "becézik", de végül is nem errõl a filmrõl tisztem véleményt alkotni.
A Veri az ördög a feleségét talán nem véletlen András Ferenc saját "gyermeke" õ nyilatkozott így róla "Ez egy családi téma, szinte minden mozzanata megtörtént eseményeken alapul. Az is, hogy egyszer meglátogatott bennünket egy miniszter, az apát meg az anyát a saját szüleimrõl mintáztam, az öreg nagyapát, meg a szomszédokat szintén a valóságból merítettem, szóval a történet mozaikszerûen abszolút összeállt bennem.
Az, aztán, hogy olyan irodalom tudók is bábáskodtak a film forgatókönyvén mint Bereményi Géza és Kertész Ákos tovább növelte a közönség részére a befogadás lehetõségét, és egyben adott a korról kitûnõ szatirikus ábrázolást.
Aki egy kicsit is tud valamit a filmkészítésrõl az igen csak elkomorodik ha azt mondják neki, hogy itt van 24 nap és 15.000 m film nyersanyag és egy cm se több, akkor sem kapsz többet ha nem tudod befejezni. De talán egy közmondással élve "teher alatt nõ a pálma" a Veri az ördög a feleségének ez is jót tett.
András Ferenc nagyszerû színészválasztásai, az, hogy nem ismert de kitûnõ színészek vagy, hogy a történés egy parasztházban játszódik ami megadta az eredeti világ érzetét, talán az a munka ami ott és akkor közöttük folyt abszolút hiteles világot jelenített meg.
Ne feledjük még mindig 1977 írunk és még koránt sem annyira puha diktatúráról beszélünk a mai történelmi felfogás szerint. Mi aki benne éltünk csak azt tudtuk, hogy roppant komikus élethelyzetek vannak iskolai , egyetemi hepajok,
rendszer szolga tanerõk vagy lázadó fiatalok, és tessék akkor meg itt van valami új mert én innen a városból nem is tudtam, hogy ott is létezik humor, szervilis lét, irónia.
Megint csak Kovács Andrástól idéznék :

"A film nem volt kimusterolva, de már elterjedt róla, hogy valószínûleg nem lesz belõle film. "Az se baj, ha leírjuk, leselejtezzük, volt már ilyen, hogy nem lett film a leforgatott anyagból." Amikor visszajöttünk, ilyen hangulat fogadott a stúdióban, mindenki furcsán nézett rám, egészen addig a pillanatig, amíg össze nem lett vágva a film. A zeneteremben, ahol az elsõ vetítést tartottuk, ott volt Köllõ Miklós, a stúdióvezetõ, Vásárhelyi, a Sutyi, Kertész Ákos, a Misi bácsi, meg Kovács Gyuri hangmérnök, szóval a belsõ stáb. Emlékszem, hogy amikor a vetítés után fölgyulladt a villany, Kertész Ákos dadogva megszólalt: "de-de-de-de kurva jó! Köllõ és Vásárhelyi odajöttek, megcsókoltak és azt mondták, hogy "Az lett belõle, amit szerettünk volna. Gratulálunk."

És akkor, mint a futótûz, úgy terjedt a film híre. Az elfogadáson annyian voltak a vetítõben, hogy még a földön sem maradt hely. Én még ilyet nem láttam. Még a csilláron is lógtak az emberek. Amikor vége lett a filmnek, kitört a vastaps. És ahogy jöttem ki a vetítõbõl, nem tudtam végigmenni a folyosón, mert mindenki csókolt, gratulált. Aztán fölmentem a stúdióba és azt mondja a Köllõ, az a helyzet, hogy nem lesz róla értékelés, majd csak a jövõ szerdán. Úgy álltunk ott a Koltai Sutyival meg a Bereményi Gézával, mint akit leforráztak. Késõbb tudtam meg, hogy megijedtek attól, mit szólnak majd a politikusok a miniszter figurájához. Valamelyik vezetõnek, valószínûleg a Gombárnak, az az ötlete támadt, hogy vigyék le a filmet úgy, ahogy van a balatoni pártnyaralóba a hétvégére, ahol is...

Letesztelték az elvtársakkal....

Így van, szó szerint. A pártüdülõben nyaralt Kádár a feleségével, meg az elvtársak és feleségeik. Megnézték a filmet. Kiderült, hogy az elsõ három vagy négy percet döbbent csend fogadta, majd egyszercsak kitört a röhögés és végigröhögték a filmet. És fura, hogy mindegyik a másikra mutogatott, hogy a filmbéli miniszter pont olyan, mint xy. Szóval ráismertek, de nem magukra, hanem a másikra. Majd azt mondták, hogy ilyen jó kis filmet már régen láttak, ezek után persze elfogadták a filmet..."
Persze lehetett volna ebbõl a filmbõl öt év alkotói szünet is, vagy olyan rendezõrõl is tudhatunk akit egész életében utol ért a hallgatás.
Nekem András Ferenc filmje a cseh új hullám legjobb alkotásait idézi, mint forgatókönyvében , mint megvalósításában, figurákat akikeket úgy érezzük húsból-vérbõl vannak nem klisék annyira élõek, hogy lépten-nyomon azonosíthatjuk õket ismerõseinkkel nota bene rokonainkkal családtagjainkkal. Kis magyar történelem alulnézetbõl.
Arról nem is beszélve, hogy a komikus képek, helyzetek mögött egy társadalom véresen komoly szatírája érhetõ nyomon.
Mindannyian vagyunk úgy , hogy szeretnénk fogást találni egy filmen, bele-bele piszkálni, az én jobban tudom és nekem azért mert.., arról nem is beszélve, hogy és itt a szokott portos kipontozott káromkodásokat említeném.....
Ez a film nem hagyja magát, és nem is tesz mást mint kocáról kockára nevettet mint azt a jó öreg mozi aminek az a dolga, hogy nézzél bele egy görbe tükörbe mert nem bizonyos az, hogy az élet photoshop, arról nem is beszélve, hogy talán nem is polgári fáklyásmenet.
Ebben a filmben " Tûz van babám " és kurázsi is, mi csak üldögélünk, míg jobb nincs egy kiherélt filmkészítés romjain, addig búfelejtõként kapcsoljuk be tévéinkét, mert úgy néz ki egyenlõre jobbat nem tehetünk.
Összes hozzászólás