Az aktuális rész ismertetője: A Magyar Filmiroda 1942. Július-Augusztusi híradóiból készült montázzsal indul a film. A bakák mellett a főszereplők: vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, a magyar 2. hadsereg parancsnoka, és egy egyszerű pilóta: Horthy István kormányzóhelyettes. Az emlékezők az 1942. Augusztus 19-20-án történteket mesélik el, azt a legendát foszlatják szét, mely a kormányzóhelyettes halálával kapcsolatban, azzal egyidőben keletkezett. Szeptember a véres urivi harcok ideje, a szovjet hídfő felszámolása azonban súlyos áldozatok árán sem sikerül. Felcserek, egészségügyiek, orvosok emberfeletti munkája - inkább a mészárszékre hasonlít - nem menti meg a súlyos sebesülteket, százakat temetnek el a munkaszolgálatosok éppen hogy a földbe kaparva - a bakákat, tiszteket egy szál ingben, még szemfödő sem jutott. A hátország még pusztulása előtt leírta a magyar 2. hadsereget - a szabadságos katonákat a frontélet szörnyűségei után mellbevágja az ebből mit sem érzékelő békebeli nagyváros élete.
A munkaszolgálatosok szenvedéseiről Zelk Zoltán, Fazekas György, Sallai Elemér és mások beszélnek, ők, akik megjárták ezt a poklot és szívükben megbocsátanak, vagy máig ható gyűlölettel emlékeznek a szörnyűség korára.

A műsor ismertetése: A háborút megelőző évtized híradóiból, a Magyar Film Iroda által készített dokumentumokból vett összeállítással a film mintegy bevezeti a nézőt a 30-as évek végének magyarországi hangulatába. Pontosabban abba a világba, amelyet a filmhíradó tükrözött. 1942 tavaszán német követelésre megindul a 2. magyar hadsereg szervezése és a keleti frontra irányítása. A katonavonatok útja a háborús Lengyelországon át vezet. Az első trauma itt éri a katonákat: a helyi lakosság sorsa, éhség, megaláztatás, koncentrációs tábor. Majd tovább, keresztül a partizánoktól támadott brjanszki erdőn át Kurszkig, innen gyalog az első vonalig - a Donhoz. A tyimi harcok, az első sebesültek, halottak százai kísérik az áttörési kísérleteket.