Az aktuális rész ismertetője: Jósvafő környékének negyedik legnagyobb barlangja - a Baradla-, Béke- és a Vass Imre-barlangot követően - a Tohonya-forrás felszín alatti vizes járata, az egy kilométer hosszúságú Kossuth- barlang. Vizének hőmérséklete melegebb, mint a környező karsztforrásoké. 1933-ban a barlangkutatók behatoltak a gőzölgő lyukba, ahol némi sziklamászás után cseppköves terembe jutottak. A barlang igazi feltárására azonban csak 1953-ban kerülhetett sor. Az újonnan felfedezett barlangot Kossuth Lajosról nevezték el. Sokan nem tudják, hogy Kossuth nemcsak politikus volt, hanem igen széles körű természettudományi ismeretekkel is rendelkezett. Így írt az olaszországi Monsumano-barlang gyógyhatásáról, s részletesen hozzászólt a Nyáry Jenő által végzett baradlai régészeti ásatásokhoz is.

A műsor ismertetése: Az aggteleki - karszt hazánk legjellegzetesebb s talán legnevezetesebb karsztvidéke. Tájvédelmi körzet, az ország legnagyobb barlangjának, a Baradla- Domica barlangrendszernek hordozója. A karsztos terület leginkább triász homokkő, agyagpala és mészkősorozatból épül fel. Az Aggteleki- karsztvidék s egyben Magyarország második legnagyobb cseppkőbarlangja az 1952 nyarán felfedezett Béke-barlang. A Béke-barlang teljesen különálló vízrajzi rendszerű, felszín alatti boltozott völgyhálózat, amely a Baradlához hasonlóan az aggteleki mészkőfensíktól délre agyagos kavicsos üledékkel fedett vízgyűjtő felszín áradmányvizeit vezeti le a mély fekvésű jósvafői Forrás-völgybe. A Béke-barlang felmért járatrendszerének összes hossza 8743 méter. Az első filmünkben a barlangok kialakulását, keletkezését a barlangkutatás magyar történetét mutatjuk be. Második kisfilmünk a földalatti tavak birodalmát az Aggteleki Béke-barlangot annak gyönyörű földalatti világát, felfedezésének történetét, kialakulását mutatja be. Harmadik kisfilm a szervezet barlangkutatás történetével foglalkozik.