Isten kezében / Édes örömök - Ildikó és István története

korhatárra való tekintet nélkül megtekinthető magyar vallási műsor, 26 perc

Értékelés:

74 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

74 szavazatból
Szerinted?
Vetítések:
21:04, csütörtök (november 21.)
Duna World

8:30, vasárnap (november 24.)
DUNA Televízió

10:18, kedd (november 26.)
Duna World

Az aktuális rész ismertetője: Ildikó és István története mesébe illő módon kezdődött. Fiatalon ismerkedtek meg és néhány hónap jegyesség után össze is házasodtak. Mindketten hívő családban nőttek fel, baptista és református gyökerekkel. Külföldre mentek dolgozni, hogy jövőjüket megalapozzák. Itt kezdődtek Ildikó rosszullétei, ami miatt haza is kellett jönnie. Kivizsgálások hosszú sora egy autoimmun betegséget állapított meg nála, amivel már nyolc éve küzd. Bár mindketten nagy családról álmodtak, betegsége miatt Ildikó nem mert gyereket vállalni, így az örökbefogadás mellett döntöttek. Idősebbik gyermekük tejérzékenysége és saját betegsége folytán egy speciális tej-, tojás- és gluténmentes diétát tartott, ami segített mindkettőjük állapotán. Elkezdett az édességekkel kísérletezni, hogy maga készíthesse lányának a tejmentes szülinapi tortát. Hamarosan cukrásszá lett, férje is követte és elkezdett a cukrászműhelyükben dolgozni, ahonnan most már több helyre is szállítanak mentes cukrászkölteményeket. Hamarosan saját üzletet is nyitnak. Mindeközben mára egy boldog háromgyerekes családdá váltak. Filmünkben az ide vezető utat mesélik el.

A műsor ismertetése: Nem csak azért érdemes valakiről portrét készíteni, mert híres, sok díjat nyert, okos vagy szép. Sokszor sokkal érdekesebb az olyan történet, ami azokról szól, akik nem mindig vannak a reflektorfényben, de életük példamutató. Az Isten kezében című sorozat csaknem két évtizede arra törekszik, hogy bemutassa a Mindenhatót legkülönbözőbb emberi sorsokon keresztül.

Egyéb epizódok:

Stáblista

Játszási időpontok

Hozzászólások

Szerinted?
indiszkáj 2019 okt. 06. - 19:34:30
Hol tudnám vissza nézni?
Turbina 2019 jún. 09. - 09:20:44
Sajnos folyamatosan fogyatkozik a magyarok létszáma, a történelmi Magyar Királyság „ma határon túlinak nevezett” területein... Azok az igazi magyarok és Ők HŐSÖK, - akik az utóbbi évtizedekben óriási kitartással, valamint erős és tudatos lélekkel -, reményt adnak és a szülőföldjükön maradva segítik a magyarság, valamint az általános magyar ÖRÖKSÉG és a kegyeleti emlékek/kötelezettségek megmaradását!
Kuttyánszki 2016 nov. 01. - 10:43:39 Előzmény Tibag05
Magánügy.
Tibag05 2015 ápr. 01. - 16:05:40 Előzmény makailaci25
"Nem hiszek Isten kezében,..."
részemrõl magában benne sem!
adamnagysweetmovie 2013 máj. 29. - 12:33:58
Van egyébként a Börzsönyben egy festõi környezetben lévõ erdei fogadó, ezen a néven, azt mindenkinek ajánlom.
adamnagysweetmovie 2013 máj. 29. - 12:31:54
adamnagysweetmovie 2012 okt. 14. - 16:09:20 Előzmény Vinogradov
:) Színigaz.

A Búzamezõnt mind a Horthy-, mind a kommunista rendszer "túlzott pacifizmusa, humanizmusa" miatt nem tartotta moziforgalmazásra alkalmasnak.
Mind2 rdsz elutasította, ráadásul ugyanazon okkal:)
Vinogradov 2012 okt. 13. - 09:47:13
Nem hiszek benne, hogy a mai keresztényésgnek joga lenne vindikálnia magának a Szõts István életmûve feletti rendelkezhetés jogát. Ahogyan egyébként semmilyen eszmerendszer nem teheti ezt meg.

Õ annyira szuverén és egyéni léezõ volt, amilyennel csak kevéssel találkozni még az egyébként rengeteg nagyhatású és nagyerejû individuummal zsúfolt huszadik században is. És egyben az egyik legnagyobb magyar rendezõ, akinek ehhez képest történõ hazai mellõzése, különösen az 1971-es hazatérése és halála közti idõszakban, számomra megdöbbentõ.

Egyébként, ha nem is egyértelmûen a legjelentõsebb, de mindenképpen a legnagyobb hatású hazai filmdirektort kell látnunk benne, hiszen az "Emberek a havason"-nal a neorealista filmforma születését határozta meg, és egyetlen magyar rendezõ sem mondhatja el magáról, hogy hasonlóképpen filmiskola-teremtõ lett volna.

Egyébként alkotásait inkább mágikus realistának nevezném, mint neorealistának. Ezekben ugyanis nagy szerepet kap a mezei és havasi magyar nép, sõt, a "Melyiket a kilenc közül?"-ben a faluról városba költözõk, patak tisztaságú népi vallásossága. Sõt, inkább azt mondanám - panteizmusa, misztikája, sötét és fehér mágiája. Vagyis valami sokkal õsibb és sokkal mélyebb tudás, mint maga a népi vallásosság.

De ezek közül egyiknek sincs köze a keresztény valláshoz, magához - annál több Istenhez és a transzcendens oly igen elveszett, õsi, meghitt tudásához és nagyszerû érzéséhez. Valamihez, amelyet az emberiség és a magyarság egyaránt elvesztett, de mégis, ezeken a ma is döbbenetes erejû mozgóképeken keresztül újra él és újra kinyilatkoztatásra kerül.

Satyajit Ray, Ozu vagy Tarkovszkij is hasonló dimenziókkal küzd, de talán csak utóbbi õrizte meg e transzcendens archaizmus oly fokú tisztaságát és feszültségét, mint Szõts. (Egyébként Tarkovszkij mindenkit túlszárnyal ebben, hiszen nála archaikus és modern összekeveredik és egyetlen folyamban, szinte észrevétlenül egyesül.)

Ez a portrémûsor egyébként korrekt lenne, ha nem szerepelnének benne páran, akik vindikálni igyekeznek maguknak, a saját nyomorult kis "kereszténységüknek", melynek az igazi keresztséghez nem sok köze van, lealacsonyítani ezt az univerzális elmét.

Egészségükre!

Ahhoz elõbb kellett volna mondjuk felkelni, de mindegy...
makailaci25 2012 júl. 20. - 14:03:52
Nem hiszek Isten kezében, de a lábát állandóan a seggemen érzem. Isten igazsága: nézd meg mennyi ideig élnek a háborús bûnösök.
Összes hozzászólás