Gárdonyi Géza

író
Született: 1863. augusztus 3. (Magyarország, Gárdony-Agárdpuszta)
Meghalt: 1922. október 30. (Magyarország, Eger)
Film: 8 db
Színház: 16 db
Cikkek: 3 db


Ziegler Géza néven született Agárdpusztán. A századforduló magyar irodalmának különleges, kiemelkedő alakja. Népiskolai tanítóként és újságíróként is dolgozott, élete utolsó évtizedeit  visszavonultan a szépírásnak szentelte. Legismertebb művei: Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai. 59 éves korában hunyt el Egerben, sírja az egri várban található, a városban emlékmúzeum is található.

  • 2022
    Ida regénye 8.7 író író (magyar romantikus film, 2022)
  • 1987
    Az öreg tekintetes 8.0 író író (magyar tévéjáték, 82 perc, 1987)
  • 1974
    Ida regénye 10 író író (magyar tévéfilm, 130 perc, 1974)
  • 1972
    A lámpás 9.3 író író (magyar tévéfilm, 93 perc, 1972)
  • 1969
    Mesemondók 7.0 író író (magyar gyerekműsor, 4 perc, 1969)
  • 1968
    Egri csillagok 9.2 író író (magyar történelmi kalandfilm, 145 perc, 1968)
  • 1942
    Isten rabjai 7.8 író író (magyar filmdráma, 89 perc, 1942)
  • 1934
    Ida regénye 8.8 író író (magyar játékfilm, 76 perc, 1934)

Hozzászólások

10/10
Johann 2012 jún. 11. - 02:07:50 10/10
Gárdonyi Géza (egyik) leghíresebb mûvébõl, az Egri csillagokból készült egy szép musical, amit immár hosszú évek óta minden nyáron több alkalommal is elõadnak az egri várban (az Agria Nyári Játékok keretei között).
Nekem tavaly nyáron volt szerencsém látni ezt a csodálatos mûvet, mindenkinek csak ajánlani tudom! Kiváló a szereposztás és a rendezés is; no és a látvány, a színpadkép se utolsó: táncosok, harcosok, csatajelenet, elbûvölõ gyerekszínészek - s mindez az egri vár falai között, a csillagos ég alatt. Feledhetetlen élmény! Jó megtapasztalni, hogy születnek ilyen - történelmi témájú - mûvek, melyek fiatalt, idõst egyformán megszólítanak, erõsítik az identitásunkat s emellett általános emberi értékeket is közvetítenek. (És itt nem csak a hõsiességre gondolok, a egyik legemlékezetesebb jelenet, amikor a török és a magyar anya tekintete találkozik a gyermekeik kicserélésekor. Annál a jelenetnél szebben semmilyen szó nem írhatná le az anyaság egyetemes értékét, háborúskodás-felettiségét.)
Sajnos valamilyen fura okból az Agria Nyári Játékok idei mûsora sehogy se akar felkerülni ide, a port.hu-ra. (Pedig már több fórumon is jeleztem ezt a hiányosságot.) Ez roppant sajnálatos, hiszen idén is igen gazdag az egri mûsorkínálat. Többek között szerepel benne két további történelmi musical (az egyik Rákócziról, a másik Zrinyirõl szól), valamint operett, prózai mû és koncert is. Az érdeklõdõk itt tudnak tájékozódni: http://www.agrianyarijatekok.hu/agria-nyari-jatekok-2011/
Azt hiszem, én idén nyáron is megyek Egerbe.
Csekély értelmû medvebocs 2010 szept. 13. - 20:42:36
1863-ban született az Agárdon pusztáján,apja német származású fegyverkovács volt a Kossuth Lajos szabadságharc idején.Szülei szegények voltak örültek ha a fiúk jó állást talál magának.Egerben járt iskolában.6 évig volt falusi tanár,újságíró is volt Buda Pesten.Megházasodott nem voltak boldog házaspárok sajnos.Elakarta kerülni a zajos zsúfolt Buda Pestet,34 évesen Egerbe költözött az Egri vár mellet vet 1 házat.Azt vallja amit Arany János.Késõbb felvette a Gárdonyi vezeték nevet.Szenvedélyesen érdekli a nemzeti múlt,mások kultúrája és nyelve legszívesebben gyerekekrõl vagy fiatalokról szeretett írni.Vett még 1 házat az egyikben lakott a családjával a másikban dolgozott.A dolgozó házát ma már múzeumként láthatjuk ,gyümölcsfáit maga nevelte.1987-ben elkezdte írni az Egri csillagokat 1901-ben jelent meg.Legjelentõsebb mûvei:Egri csillagok,A láthatatlan ember,Isten rabjai.Nagyon zárkózott volt.1922-ben meghalt.Az egri vár mellet temették a sírjára ez volt írva csak a teste a lelke mindig köztünk van.
Gárdonyi Géza
1863 Agárdon-1922 Eger
Élt 59 évet.