A Kazán István Kamaraszínház vendégjátéka.
Az „Auschwitzi Napló” egyedülálló holokauszt monodráma, ironikus narratívában mutatja be a rémségeket, az iparilag létrehozott emberirtási gépezetet, azokat a szörnyűségeket, amelyet mementóként kötelességünk fenntartani, s a fiatal generációkkal megismertetni. Ezért tartjuk fontosnak a fiatalok reális tájékoztatását, nevelését az elmúlt évszázad világ égéséről.
Prológus:
“Azt mondták rólam, én csak egy holokauszt író vagyok. Csak Auschwitzról tudok naplókat írni. Pedig az életről írtam, arról az életről, ami nekem és nemzedékemnek jutott. Ebben a világban nem volt helye a másként gondolkodóknak, a cigányoknak, a jobboldaliaknak, a baloldaliaknak, a betegeknek, a nőknek és gyerekeknek vagy is a gyengéknek, no és persze a zsidóknak. Fiatal voltam, mint oly sokan, kerestem a tudást, az emberséget, a szerelmet, de mindent elvettek tőlem, előbb a nácik, majd a kommunisták. Most már magam sem nem tudom, hogy Platónnak igaza volt e! Nem tudom, hogy van e olyan hely a földön, ahol a hozzám hasonlók élhetnek, de ha létezik, akkor biztosan nem e világon van. Most hogy utam végéhez érkeztem, nem hagyok magam után semmi, csak egy Auschwitzi naplót. De ez a napló mindent elmond arról a világról, amelyben élnem kellett, s amelyről az utánam jövők remélem, csak olvasni fognak”!
Dramaturg-rendező: Kriszt László
Grafika: Pásztor Attila és Kárer László
Videó-vágás: Kárer László
Díszlet: Merenics Zsófia
Művészeti menedzser: Rosenfeld Dániel Imre
Közreműködik: Kovács Molnár József
SZÜNET
ÁVINU Trió "A túlélés dallamai" Autentikus liturgikus zsidó dalok
Közremüködnek:
Rosenfeld Dániel Imre
Asztalos Rita
Horváth József
Ávinu Trió együttes:
A 2008-ban alakult Ávinu Trió Magyarországon egyedülálló módon ötvözi a komoly és könnyűzenét a hagyományos zsidó liturgikus dallamokat, imarészleteket, népdalokat és modern izraeli zenét. Az együttesben a férfi (kántor) énekhangot 2-3 klasszikus hangszer: a harmonika, a hegedű és a zongora kíséri, de olykor kiegészül vagy felcserélődik klarinéttal, csellóval, hárfával, cimbalommal és más érdekes hangszerekkel. Megismerkedhetünk továbbá az ősi zsidó hangszerrel, a Sófárral és annak több ezeréves történelmével. Az énekszámok többsége héber és magyar nyelven csendül fel, de ugyanakkor angol, illetve a már szinte feledésbe merült ladino és jiddis nyelven is hallható.
Elsődleges céljai közé sorolható mind a magyar, mind pedig a zsidó kultúrát és azon belül az ehhez kapcsolódó komplex zenei sokszínűséget népszerűsíteni hazánkban a Kárpát-medencében, külföldön egyaránt. Fontos szerepet kap a Holokauszt Soá előtti és az azt követő kántorművészet sokszínű, széleskörű megismertetése, és a kántorművészek emlékének ápolása egyaránt.Továbbá cél, a különleges zenei vonulat segítségével erősíteni a zsidó – keresztény kulturális értékeket, mellyel közelebb hozhatjuk és jobban megismerhetjük egymás kultúráját tanító és oktató jelleggel.
Hozzászólások