Hrabal édesanyja alakján keresztül énekli meg egy letűnt világ krónikáját. Azét a világét, ami nekünk is ismerős lehet nagy- és dédszüleink elbeszéléseiből, és amit csak itt érthetünk meg igazán Kelet-Közép-Európában. Előadásunk ott kezdődik, ahol mindez véget ér.1949-et írunk, és a nymburki sörgyár sem kerülheti el a sorsát: államosítják.„A múltat végképp eltörölni” eszméje indexre tesz mindent és mindenkit a boldog békeidőkből. Lomtárba kerül Francin és Pepin bácsi is. Ekkor jön Mariska, vagyis Hrabal-anyu, és azt teszi, amit a lelkiismerete diktál: emlékezik. És hála mindent megelevenítő képzeletének, a sörgyár újra élni kezd.

A(z) Térszínház és Babits Mihály Színház előadása