Sin City

Sin City-ben, e fekete-fehérben pompázó bűnös városban nincs hiány a vesztükbe rohanó, magányos hősökből, perverz szörnyetegekből és korrupt hivatalosságokból. Frank Miller kultikus képregényének filmváltozatában egy szerelme gyilkosait üldöző óriás, egy rendőrgyilkos lúzer, és egy szívbajos ex-rendőr keresik a bajt, és igyekeznek életben maradni a vége-főcímig.

Alan Moore (Pokolból, A Szövetség) után a képregény-szerzők elitjének egy másik előkelőségét, Frank Miller-t is elérte a Hollywoodi gépezet, míg azonban az Álomgyár igencsak hűtlenül bánt Moore fantasztikus univerzumával, Miller éjsötét világa többé-kevésbé eredeti formájában került át a gyöngyvászonra. Miller a negyvenes-ötvenes évek kemény krimijeinek, a film-noir cinikus hőseinek állított emléket képregényeiben, a végletekig fokozva a műfaj jellegzetességeit: az erőszakot, a kiábrándultságot és a fény-árnyék effekteket. A Sin City-ben Raymond Chandler, Dashiel Hammet és Mickey Spillane figurái kelnek életre és próbálják élve megúszni életük legrosszabb napját, amikor minden összeesküdött ellenük. Miller torz panoptikumából ezúttal három vesztésre ítélt igazságosztó lép át a filmvászonra költöztetett képregény-kulisszák sűrűjébe. Marv (Mickey Rourke), az emberfeletti erővel bíró drabális óriás, aki végre rátalál a szerelemre, a megváltást hozó éjszaka azonban vérfürdőbe torkollik: utcalány-kedvese gyilkosság áldozatává esik, Marv pedig a bosszúnak szenteli hátralévő napjait. Hasonlóan tragikus sorsra ítéltetett Hartigan (Bruce Willis), a nyugdíjazás előtt álló detektív is, aki egy kislány megmentése érdekében még a börtönt is vállalja, de kálváriája szabadulását követően sem ér véget. Végül, de nem utolsósorban megismerkedhetünk Dwight-tal (Clive Owen), a Sin City-beli utcalányok védelmezőjel, aki rendőrgyilkosságba keveredik, s ezzel rászabadítja védenceire a város fegyveres erőit.

A három egymásba folyó epizód három rendező munkáját dicséri: az ötletgazda Roberto Rodriguez meghívására maga Miller és az örök haver, Quentin Tarantino is részt vállalt a rendezésben, az alkotók azonban gondosan ügyeltek arra, hogy a három epizód egységes képi világot alkosson. Rodriguez, Tarantino és Miller minden tekintetben kitettek magukért: a Sin City-vel a képregény-mozik végre nagykorúvá értek, aminek - oly sok elvetélt próbálkozás után - már nagyon is itt volt az ideje.