Szexmániás tiniből az életrajzi drámák specialistája lett Jonah Hill

Ki tudott mászni a hülyegyerek skatulyából, és mostanra kb. bármilyen filmet odaadnak neki.

Jonah Hill karrierjének két végletét is láthatjuk vasárnap este a tévében, ami ideális apropó arra, hogy átnézzük, miket csinált eddig a most 32 éves színész, és hogyan érte el azt, hogy már ne csak az ügyeletes hülyegyerek legyen a filmekben.

Hill az első karakterével, a nagydumás, a csajoknál hiába próbálkozó kövér sráccal a Judd Apatow-féle újhullámos, fingós pöcsös vígjátékokkal futott be. Az első filmje a 2005-ös 40 éves szűz volt, ebben még csak egy kisebb szerepet kapott, de nem kellett sokáig várni arra, hogy egy hasonlóan idióta vígjátékot már vele adjanak el.

Hill ebben az időszakban gyakorlatilag berobbant, egy év alatt négy filmje is kijött, ezek közül a legnagyobb szerepet a Felvéve című egyetemi vígjátékban kapta, amiben Justin Long vezetésével létrehoznak egy kamu egyetemet, csak hogy kedvükre bulizhassanak.

2007-ben jött a Superbad - avagy miért ciki a szex, amiben már az övé volt a főszerep, és ugyanazt a figurát hozta, amit eddig is játszott. Míg a film másik főszereplője, Michael Cera teljesen leragadt a superbades karakterénél, addig Hill kicsit ügyesebben lavírozott, és néhány további, hasonlóan bugyuta vígjáték után elkezdett valóban jó filmeket is megkapni.

Az egyik fontos lépcsőfok Ricky Gervais egyébként zseniális, de borzasztó magyar című vígjátéka, a Lódító hódító volt, ami egy olyan világról szól, ahol senki sem hazudik, aztán valaki mégiscsak elkezdi. Baromi egyszerű alapötlet remek kivitelezéssel, ahogy azt Gervais-től megszokhattuk. Hill pedig egy igazán minőségi vígjátékkal tudta otthagyni a korábbi karakterét.

Egy évvel később még mindig a vígjátékoknál maradt, de a Felhangolva főszerepét teljes egészében ő kapta, és most nem is egy pufók, csajok után kajtató szerencsétlent alakított, hanem egy kezdő zenei menedzsert P. Diddy és Russell Brand mellett, akik ugyan akkor még nagyobb nevek voltak nála, de mégiscsak az ő karakteréről szólt a film. Felejthető alkotás, de fontos pont ez is.

Aztán 2011-ben jött az igazi váltás, végre nem egy vígjáték, hanem egy érdekes szerep egy igazán szórakoztató filmben, ráadásul Brad Pitt és Philip Seymour Hoffman oldalán. Ez volt a Pénzcsináló, ami arról az időszakról szól, amikor elkezdték a mostani focihoz hasonlóan a baseballt is mindenféle statisztikák alapján játszani, és kiderült, hogy nem biztos, hogy azok a legértékesebb játékosok, akik a legtöbb pénzbe kerülnek.

Hill alakította a filmben a fiatal közgazdászt, aki kidolgozta azt a statisztikai rendszert, amivel a játékosokat elemezte a hatékonyságuk alapján. Remek szórakozás a film, jók a főszereplők, Hill egyáltalán nem lógott ki a gigasztárok közül.

Ebben az évben még elvállalt egy utolsó idióta vígjátékot, amiben ő volt a csajmániás dagi, A bébisintér címűt, ami a hasonló alapproblémára épülő filmek között a jobban kivitelezettek közé tartozik. Ezt a filmet vasárnap meg is nézhetjük a tévében, arra pont jó, hogy lássuk Hill búcsúját a karrierjét megalapozó figurától.

A 21 Jump Street című vígjátékot csak azért említjük 2012-ből, mert ugyan meglepően szórakoztató, de Hill karrierje szempontjából azért igazán fontos, mert erre a filmre rengeteget fogyott, talán ezzel jelezve, hogy a pufók lúzert egy időre elfelejthetjük.

Aztán 2013-ban jött megkapta az első szerepét egy igazán fontos filmben, A Wall Street farkasa, egy újabb remek, igaz történet alapján született dráma, amiben Hill akkorát alakított Leonardo DiCaprio mellett, hogy mindkettejüket Oscar-díjra jelölték. Ebben a jelölésben DiCaprio szempontjából semmi különös nem volt, ekkor már mindenki azt várta, mikor kap már végre Oscart az egészen elképesztő karrierrel rendelkező színész.

Hill szempontjából viszont igazi mérföldkő a dolog, nagyon kevés hozzá hasonló fiatal vígjátékszínész van, aki úgy tud váltani az altesti humorról, hogy Oscar-jelölés lesz a vége. Hill ráadásul itt még csak 30 éves volt, vagyis bőven van még benne tartalék. Ezt a filmet szintén vasárnap nézhetjük meg, pont A bébisintér előtt. Érdekes lesz látni a két filmet egymás után, hogy honnan hova jutott Hill alig pár év leforgása alatt.

Ügyesen sáfárkodik a lehetőségeivel, A Wall Street farkasa után is tartotta magát ahhoz, hogy ne távolodjon el teljesen a vígjátékoktól. Annyi a különbség, hogy most már megválogatja, mihez adja a nevét.

Azóta hallhattuk a hangját a kultkedvenc A Lego kalandban, és láthattuk remek krimiben is, az Igaz történetben, ami a címének megfelelően valóban igaz történet alapján készült egy újságíróról, akinek ellopta a személyiségét egy gyilkos. Úgy látszik, ha Hill éppen nem vígjátékot forgat, akkor az életrajzi drámák jönnek be neki leginkább.

Legutóbb a Coen-fivérek új filmjében, az Ave, Cézár!-ban láthattuk, és hamarosan érkezik ismét egy életrajzi dráma, ezúttal egy háborús film, a Haverok fegyverben, ami két fiatal srácról szól, akik egy 300 millió dolláros szerződést kaptak a Pentagontól, hogy ők fegyverezzék fel az Afganisztánban szolgáló amerikai katonákat.

A film érdekessége azon túl, hogy Hillre ezután tényleg az életrajzi drámák specialistájaként lehet majd hivatkozni, hogy az a Todd Phillips rendezte, aki korábban a Cool-túrát és a Másnaposok-trilógiát jegyezte, és ez az első próbálkozása, amikor egy szórakoztató, de nem a fingós poénokról és a kilógó pöcsökről szóló filmet rendez, augusztus végén érkezik a mozikba.

 

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu