15 film, amit Scorsese meg akart rendezni, de nem tudott

Tudtad, hogy tervezett egy olyan filmet is, amiben Jézus Krisztus a mai New Yorkban lakik? De majdnem ő lett A keresztapa 2. direktora is...

Martin Scorsese-t ma már a legnagyobb élő rendezők egyikének szokás tartani, de ez nem jelenti azt, hogy mindig minden terve sikerült. A pályája elején előfordult, hogy kirúgták a rendezői székből, de rengeteg példa van arra is, hogy önhibáján kívül nem valósulhatott meg egy-egy projektje. Az alábbi listában mutatunk ilyen filmterveket, és olyanokat is, amelyek végül elkészültek, csak nem Scorsese rendezésében.

The Honeymoon Killers (1969)

Forrás: The Criterion Collection

 

A The Honeymoon Killers (A nászutas gyilkosok), amelyben egy szélhámos és egy ápolónő közösen indulnak gyilkos ámokfutásra, a 70-es évek egyik legelismertebb filmje. Rendezője Leonard Kastle, de nem sokon múlott, hogy ne Scorsese filmográfiájába kerüljön bele. Warren Steibel producer a debütálását jelentő Ki kopog az ajtómon? után szerződtette le a fiatal tehetséget, de végül kirúgták, mert túl lassan dolgozott. Néhány felvétele így is bekerült a kész műbe. Richard Schickel "Beszélgetések Scorsese-vel" című könyvében a rendező elismerte, hogy kirúgása igazságos volt.

"A forgatókönyv nagyon hosszú volt, és nem tudtam kapcsolódni az anyaghoz. Egyszerűen nem tudtam. Ahelyett, hogy csak a filmet csináltam volna, megpróbáltam nevet szerezni magamnak. És túl sokat csavartam és forgattam stilisztikailag. Megpróbáltam olyanná tenni, amilyennek nem kellett volna lennie."


Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal?

1969-ben, nem sokkal a debütáló Ki kopogtat az ajtómon premierje után Scorsese és Jay Cocks forgatókönyvíró megkeresték Philip K. Dick sci-fi írót azzal, hogy filmre adaptálnák az Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? című regényét. Dick 1968-as klasszikusa egy fejvadászról szól, aki egy disztópikus San Franciscóban üldözi a szökött androidokat. Cocks és Scorsese sosem jutott el odáig, hogy megvásárolja a könyv jogait – a többi filmtörténelem, csak azt már Ridley Scott írta meg a Szárnyas fejvadásszal.


Serpico (1973)

Scorsese csak 2019-ben kapta meg a lehetőséget, hogy Al Pacinót rendezhesse (ez volt Az ír), de mindketten nagyon közel kerültek ahhoz, hogy az évek során többször is együtt dolgozzanak. Az első alkalom 1973-ban volt, amikor Scorsese tárgyalt a Serpico megrendezéséről, amelyben Pacino egy New York-i rendőrtisztet alakított, aki leleplezi a rendőrségen belüli korrupciót. Végül Sidney Lumet kapta meg a projektet, és utólag nem lehet hiányérzetünk, mert a 70-es évek egyik klasszikus filmje lett a végeredmény.


A keresztapa 2. (1974)

A keresztapa-trilógia Francis Ford Coppola nevével forrt össze, de egy rövid ideig úgy tűnt, Scorsese kapja meg a nagyon is testhez álló feladatot. Az 1972-es első film hatalmas sikere után Coppola kezdetben nem akarta megrendezni a 2. részt, amely egyszerre szolgált volna előzményfilmként és folytatásként is az eredetihez. Ehelyett a még mindig fiatal Scorsese-t kereste meg, aki épp akkoriban robbant be az Aljas utcákkal, hogy helyettesítse őt. Próbálta meggyőzni a Paramount fejeseit arról, hogy a kollégája lenne az ideális helyettes, de a stúdió nemet mondott, és Coppola végül maga rendezte a filmet.

Utólag már nem bánja Scorsese, a Deadline-nak adott idei interjújából legalábbis ez derül ki.

"Nem hiszem, hogy akkor, életemnek abban az időszakában képes lettem volna egy ilyen szintű filmet elkészíteni. Egy olyan elegáns, mesteri és történelmi jelentőségű filmet, mint A keresztapa 2., nem hiszem..."

Jakuzák (1975)

Az Aljas utcák után Scorsese Paul Schrader "A jakuza" című forgatókönyvét akarta megrendezni, amelyben egy nyugdíjas amerikai nyomozó Japánba utazik, hogy segítsen barátjának, miután egy bűnszövetkezet elrabolja a lányát. Scorsese-nek tetszett a forgatókönyv, de Schrader végül Sydney Pollackot választotta a film rendezésére. Szerencsére ez a döntés nem árnyékolta be a kapcsolatukat, így később négy közös filmjük is lett (Taxisofőr, Dühöngő bika, Krisztus utolsó megkísértése, Holtak útja).


Sinatra

Martin Scorsese Frank Sinatra-életrajzi filmje, amelyben Leonardo DiCaprio alakította volna a legendás énekest, máig az egyik leghíresebb meg nem valósult film. Évekig tervezgették, de a Sinatra hagyatékkal folytatott nehézkes tárgyalások végül meghiúsították a projektet. Scorsese egy 2017-es interjúban látszólag beismerte, hogy a film valószínűleg nem fog megvalósulni, de világossá tette, hogy továbbra is érdekli Sinatra sztorija.

Dino

Forrás: Getty Images ( Dean Martin és Frank Sinatra, 1967)

 

Scorsese szemet vetett a Rat Pack tagjára, Dean Martinra is. A '90-es évek végén egy életrajzi filmet akart készíteni (munkacím: Dino), amelynek egy korai vázlatát Nicolas Pileggi, a Nagymenők forgatókönyvírója írta. A projektet végül elvetették, miután a hosszadalmas fejlesztési folyamat miatt Scorsese inkább a New York bandáit választotta következő filmjének.

 

Jeruzsálem, Jeruzsálem

Mielőtt az Aljas utcák felé fordult volna, Scorsese megpróbálta megrendezni a Jeruzsálem, Jeruzsálem című New York-i vallási drámát, amelyben Harvey Keitel újra eljátszotta volna a Ki kopogtat az ajtómon? című filmben játszott szerepét. A projekt, amely egy jezsuita szemináriumban játszódott volna, végül földbe állt, amikor a producerek túl vallásosnak ítélték a témát.

Scorsese a Relevant magazinnak adott 2017-es interjújában reflektált az elveszett filmre, kifejtve, hogy a filmet katolikus neveltetése és az ember kettősségéről alkotott elképzelései alakították volna.


Menny és pokol

Forrás: The Criterion Collection

 

Scorsese több remake-t is készített, lásd A rettegés fokát vagy A téglát, amiért végül Oscart kapott, de tervezett egy másikat is az 1990-es évek végén. Akira Kurosawa 1963-as thrillerét, a Menny és pokolt akarta újraértelmezni – ami amúgy maga is egy remake. Az eredeti film egy japán üzletember történetét meséli el, akitől emberrablók váltságdíjat követelnek, de tévedésből nem az ő, hanem a sofőrje gyerekét rabolják el. A gyártást folyamatosan halasztották, mielőtt végleg leállították volna.

Dokumentumfilm Federico Fellinivel

Forrás: Getty Images (John Springer Collection)

 

Scorsese rajong Federico Felliniért, és Fellini 1993-ban bekövetkezett halála előtt egy dokumentumfilmet akart vele közösen rendezni a filmkészítés művészetéről.

"A '90-es évek elején sajnos elhunyt [mielőtt elkezdhettük volna], de megvolt a lehetőség, hogy elkészítsük az ő verzióját. Volt egy sor forgatókönyve arról, hogyan készül egy produkció.”

Jézus New Yorkban

Ki más rendezhetne meg egy modern vallási példázatot, amelyben Jézus Krisztus a mai New Yorkban él, ha nem Martin Scorsese, a Krisztus utolsó megkísértése alkotója? Pályája kezdetén Scorsese fontolgatta, hogy a két érdeklődési kört összekapcsolja Krisztus életének modern újragondolásában, amelynek a "Jézus New Yorkban" címet adta volna.

"Azonnal arra gondoltam, hogy filmet készítek az evangéliumról, de a Lower East Side-on, a bérházakban, modern ruhában. A keresztre feszítés pedig a West Side-i dokkokban lenne, és fekete-fehérben."

Wounded Knee-nél temessétek el a szívem (2007)

A Megfojtott virágoknak hála Scorsese-nek van valós indiántémát érintő, westernre hasonlító filmje, de ez már 2007-ben összejöhetett volna. Az HBO gyártásában készülő Wounded Knee-nél temessétek el a szívem című történelmi drámának eredetileg Scorsese lett volna a rendezője, de végül a kanadai Yves Simoneau-val valósult meg a projekt. Bánhatjuk, mert Scorsese az egyik szerepet Marlon Brandónak szánta, és ez lehetett volna az első közös munkájuk.


The Winter of Frankie Machine

Egy időben Scorsese azt tervezte, hogy megrendezi Don Winslow 2006-os The Winter of Frankie Machine című regényének adaptációját. A történet egy nyugdíjas bérgyilkost követ, akinek fejére vérdíjat tűztek ki. Egy sikertelen merényletkísérlet után Frankie, a Gép, elindul, hogy megtalálja a gyilkosait, miközben megvédi a családját. Winslow minden idők egyik legnagyobb hatású krimiírója, akinek két könyvét is filmre vitték: a Vadállatokat Oliver Stone, a Bobby Z élete és halálát John Herzfeld adaptálta.


Ramones életrajzi film

A Ramones minden idők egyik legikonikusabb rock n' roll, illetve punkzenekara, amely a rockzene új alműfaját szülte meg, és a mai napig hatással van a zenészekre. Bár szóba került, hogy Scorsese filmet rendez az ikonikus punk rockerekről, a produkcióról a 2014-es bejelentése óta nem hallani.


George Gershwin életrajzi film

Scorsese George Gershwinről is régóta szeretne zenei életrajzi filmet készíteni. Többször is fontolgatta, hogy elmeséli a legendás zeneszerző történetét, először egy Paul Schrader által írt forgatókönyv formájában a '80-as években, majd egy külön projektben Robert De Niróval 1993-ban. Bár ezek a filmek sosem valósultak meg, Scorsese állítólag producerként segíti John Carney (Egyszer, Sing Street) "Fascinating Rhythm" címmel készülő, Gershwin-ihlette musicalét.

Via: Indiewire