A rajongók utálták Vivien Leight - érdekességek az Elfújta a szél forgatásáról

A Margaret Mitchell regényéből készült négyórás szuperprodukció az egyik legnagyobb filmklasszikus, sokak szemében maga a nagybetűs Romantikus Dráma. Ám a pazar kulisszák mögött komoly konfliktusok zajlottak, és mind a forgatás, mind a film bemutatója remekül illusztrálja, hogyan működött az 1930-as évek rasszista Amerikája.

David O. Selznick független producerként  óriási filmeposzt tervezett Margaret Mitchell bestselleréből, és az Elfújta a szél az is lett - az inflációt figyelembe véve ma is a legnagyobb amerikai bevételt termelő film (az akkori 200 millió dollár ma 1,8 millió lenne), és 13 Oscar-jelöléséből nyolcat meg is nyert. 

 

Kirúgott rendező

Az Elfújta a szél forgatása furcsán összefonódott a szintén akkor készülő Óz, a csodák csodájával. George Cukor az Óz eredeti direktorának kirúgása után egy rövid időre besegített a mesemusical munkálataiba, majd amint  Victor Fleming színre lépett, visszatért az Elfújta a szélhez, aminek előkészületein már két éve dolgozott. Ám Selznick már a legelején Cukor értésére adta, hogy a jelmezektől a világításon át mindenben az ő utasításait kell követnie, azaz olyan szoros gyeplőn tartotta Cukort, hogy az szinte semmiben sem dönthetett önállóan. A rendező három hét után távozott a produkció éléről - ám többek szerint a valódi ok nyílt homoszexualitása volt, pontosabban az, hogy Clark Gable egyszerűen nem volt hajlandó együtt dolgozni vele. Pletykák szerint Gable azért is akart megszabadulni a rendezőtől, mert a színész fiatalkorában állítólag férfiaknak nyújtott szexuális szolgáltatást, és mivel Cukor otthonosan mozgott a hollywoodi meleg társaságban, ismerhette Gable titkolt előéletét.

Clark Gable
Forrás: Hulton Archive/Getty

 

Vivien Leigh és Olivia de Havilland nagyon megkedvelték Cukort, és kirúgása után egy temetési jelenet felvételét követően talpig feketében állítottak be Selznickhez, hogy megpróbálják meggyőzni, gondolja meg magát. Leigh jó barátja maradt a rendezőnek - a későbbiekben is rendszeresen összejártak -, és Fleminggel ezért is rendkívül távolságtartóan, már-már ellenszenvesen viselkedett. Ez és a megfeszített munka - közben az Óz vágásán is dolgozott - vezetett oda, hogy Fleming három hétre otthagyta a produkciót, mert az idegösszeomlás szélén állt. Legendák szerint mielőtt szabadságra ment volna, autójával csaknem szakadékba hajtott, annyira kikészült. Távollétében Sam Woods vette át a rendezést.

 

Rasszista forgatókönyv

Mitchell regényét már a maga korában is hevesen kritizálták amiatt, hogy rasszista és romanticizálja a rabszolgatartást, Selznick azonban hűségesen ragaszkodni akart az alapanyaghoz, így a forgatókönyvből sem spórolták ki a keményebb párbeszédeket. A Hays-kódex értelmében a fehér színészek nem ejthették ki az n-szót (azaz a "niggert"), de a producer úgy vélte, nem lesz hiteles, ha nem használják. A fekete közösség és az NAACP-t (National Association for the Advancement of Colored People  - Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért) érthető módon egyébként is nagy figyelemmel kísérték a film munkálatait, és a tiltakozásuk után a producer rájött, hogy ha nem akar velük, no meg a sajtóval ujjat húzni, jobban teszi, ha inkább kigyomlálja azokat a bizonyos szavakat a forgatókönyvből. Az NAACP megfigyelőket is akart küldeni a forgatásra, hogy bizonyosak legyenek benne, jól bánnak a stáb fekete tagjaival, és aggódtak, hogy esetleg rasszista lesz a készülő film. Selznick lerázta őket, mondván, hogy már felbérelt egy szakértőt, de mindez csak porhintés volt. A szövetség vezetője, Walther White ezután hosszas levelezésbe kezdett a producerrel, és annyit sikerült elérnie, hogy a Klu Klux Klánra való minden vonatkozást kivettek a történetből.

Margaret Mitchell, az elfújta a szél szerzője
Forrás: Bettmann/Getty

 

Külön vécé a feketéknek

A forgatáson külön vécéket helyeztek el a fehéreknek és külön a "színeseknek". Egy fiatal fekete statiszta, Lennie Bluett érthetően felháborodott, és azt akarta, töröljék el ezt a megkülönböztetést. Az idősebb feketék az állásukat féltve le akarták beszélni arról, hogy bármit is tegyen, ám a srác hajthatatlan volt: egyenesen  Gable-höz fordult, és megmutatta neki a szegregált vécéket. A módszer hatásosnak bizonyult, mert a színész megüzente Flemingnek, hogy ha nem távolítják el a megkülönböztető jelzéseket, a filmnek "nem lesz Rhett Butlere"!

 

A feketéket nem engedték be a díszbemutatóra

A déli államokban a 19. század végétől egészen az 1960-as évekig éltek a rasszista szegregációra alapuló ún. Jim Crow törvények (a Jim Crow a feketék gúnyos megnevezése volt), amikkel a feketéket másodfokú állampolgárokká fokozták le. A buszon, villamoson csak a számukra elkülönített helyeken tartózkodhattak, ahogy a parkokban, éttermekben, várótermekben - ha egyáltalán beléphettek. A hétköznapi élet és viselkedés egyéb területein is súlyosan megalázták őket.

Az Elfújta a szél 1939-es díszbemutatóját hol másutt rendezték volna, mint Atlantában. Bár elkülönítve, de a feketék is bemehettek a vetítésre, az utána következő partin azonban nem vehettek részt. Hogy a "kavarodást" megelőzze, Selznick inkább be sem engedte a feketéket a premierre.

Az Oscar-ceremónián sem vehettek részt feketék, és amikor Mummy szerepéért Hattie McDanielt jelölték a legjobb mellékszereplő díjára - ő volt az első színesbőrű, akit egyáltalán jelöltek, és meg is kapta a díjat -, Selznicknek meg kellett mozgatni a kapcsolatait, hogy a színésznőt egyáltalán beengedjék a gálára.

A bemutatót egyébként óriási hisztéria övezte: a kormányzó munkaszüneti nappá nyilvánította a premier napját, és három napos, óriási rendezvénnyel ünnepelték a filmet. 

 

Clark Gable nem is akart játszani a filmben

Gable az MGM legjövedelmezőbb sztárja volt akkoriban, "Hollywood királya", és Selznick annyira ragaszkodott hozzá, hogy a profitrészesedést ígérve gyakorlatilag "kikölcsönözte" a stúdiótól. A színészt egyébként nem is érdekelte a szerep, de épp egy válás elején volt, kellett neki a pénz. Azt azonban jól tudta, hogy kiváltságos helyzetben van, és nyugodtan ellentmondhat Selznicknek. Így rúgathatta ki Cukort, ahogy a déli akcentust sem volt hajlandó elsajátítani. De nem csak Gable volt az egyetlen, aki a háta közepére sem kívánta a filmet: az Ashley Wilkest játszó Leslie Howard is utálta az egészet.

 

A rajongók kiakadtak, hogy Vivien Leigh lett Scarlett

Bizony, már abban az időben is kiakadtak a rajongók egy-egy színészválasztás miatt. A több mint 1400 jelölt közül kiválasztott, angol Vivien Leigh akkoriban még ismeretlennek számított, és sokan teljesen máshogy képzelték el kedvenc regényhősnőjüket. Dühös leveleket küldtek a stúdiónak, sőt a Konföderáció Lányai nevű szervezet bojkottal fenyegette meg a filmet. Selznick cége újságoknak küldött nyilatkozatokban igyekezett csitítani a kedélyeket. 

Forrás: Sunset Boulevard/Getty Images

 

Már forgott a film, amikor Leigh csatlakozott a szereplőkhöz. Legelőször az atlantai tűzvészt vették fel, amikor Leigh kilátogatott a stúdióba, és a legenda szerint ahogy Selznick meglátta őt a lángoló kulisszák előtt, rögtön tesztfelvételre hívta. A producer akkor azonban még nem tudta, hogy Leigh bipoláris, és az állapota miatt olykor nehezen lehetett kezelni.

 

Atlanta lángol

A monumentális jelenethez egyszerűen felgyújtották a díszletet, és hogy minél nagyobb legyen, korábbi filmek díszleteit is a tűzre vetették. A lángoló pokol olyan hatásosra sikerült, hogy a stúdió szomszédságában többen is azt hitték, hogy tűzvész pusztít Los Angelesben, többen el is menekültek.

 

Vivien Leigh iszonyodott a csókjelenetektől

Visszaemlékezéseiben utalt rá, milyen szörnyű élmény volt Gable-lel csókolózni. Hogy miért, egy korábbi cikkünkből kiderül.

(Forrás: Ranker)

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu