Az elfeledett Kína-lányok

Manapság viszonylag kevesen tudják, kik voltak azok a Kína-lányok (china girls), pedig korábban elképzelhetetlen lett volna egy-egy filmtekercs nélkülük. És most le kell lomboznunk mindazokat, akik azt gondolják, hogy a hölgyeknek köze van a szexualitáshoz, esetleg David Bowiehoz. Távolabb nem is állhatnának az igazságtól.

A China girls, (vagy Leader Ladies) néha, a filmvetítés előtt jelentek meg a mozivásznon, azonban ez általában azt jelentette, hogy a mozigépész valamit elrontott, ugyanis ezek a nőkről készült fotók nem a közönség számára készültek, hanem a filmlaborban dolgozók számára jelentettek segítséget. A női arcok alapján állították be a színhelyességet, élességet, és általában a filmek kezdése előtti visszaszámláláskor jelentek meg a vásznon - írja az Atlas Obscura cikke

Az elnevezésről többfajta elmélet létezik: az egyik ilyen szerint a kínai stílusú, nagyon színes, nagyon díszes blúzaik miatt hívták őket Kína-lányoknak – ez az öltözék is mankó volt a laboros számára, ugyanis azon is ellenőrizni tudta a filmtekercs színeit. Más feltételezés szerint régebben az „élőszereplős modellek” helyett porcelánbabák fotóit használták erre a célra, és a kínai a porcelánra utal. A china girls elnevezés mellett használatban volt még a girl head (lányfej) és a „leader lady”is.

Forrás: wikipedia

 

A nők kezdetben minden esetben fehérbőrűek voltak, aminek semmi köze a faji elméletekhez, hanem ahhoz, hogy ha a filmen nem stimmelt valami technikailag, akkor a „china girl” arcbőre természetellenes szürke színt kapott. A fotóknak megvoltak az íratlan szabályai: a nőket válltól fölfelé mutatták, szinte mindig volt rajtuk valamilyen szürke és színes kocka, amihez a többi színt tudták hasonlítani illetve beállítani. Az 1990-es években már színesbőrű nők képeit is használták. Arról is kevés információ van, hogy pontosan kik lehettek ezek a nők. Bizonyára volt köztük modell, vagy wanabe-színésznő, de voltak köztük olyanok, akik a filmlabor munkatársainak aktuális barátnői voltak, vagy maguk is a filmlaborban dolgoztak. „Sokan közülük szépen ki is voltak sminkelve, meg voltak „csinálva”, de akadtak olyanok is, akik úgy néztek ki, mint akiket akkor rángattak be a folyosóról” – meséli Rebecca Lyon, mozigépész, aki egy Kína-lányokkal foglalkozó projektet vezetett (Leader Lady Projekt) a Chicago Film Társaságnál. „Vannak olyan nők, akik borzasztóan rosszkedvűek és közönyösek a képeken, ezeket szeretem a legjobban. Ezek mutatják, hogy ezek a képek valóban nem a közönségnek készültek.” A chicagói társaság 2011-ben kezdte el felkutatni ezeket a képeket, és pár filmes archívumban dolgozó ember össze is gyűjtött egy csokorra valót ezekből a fotókból, itt lehet megnézni a kissé unott arcú nőket.

Az 1980-as évektől kezdve egyre ritkább volt, hogy a filmstúdiók saját Kína-lányt alkalmazzanak, 1982-ben a Kodak munkatársa, John P. Pytlak, - aki később Oscar-díjat is nyert - kifejlesztett egy standard „LAD-girl” (Laboratory Aim Density) képet, amit később az összes filmnél használtak, sőt, akár mi is találkozhattunk vele, amikor még az analóg fényképezőgépünkbe vásároltunk Kodak-filmet, illetve hívattuk elő fotóinkat.



Akárhogy is nézzük, jelenlétük az analóg moziban azt jelentette, hogy a filmtekercseken valódi emberek, valódi stúdióban dolgoztak, minden egyes képkocka végigment egy hús-vér ember kezén, aki javítgatta, lelkiismeretesen ápolgatta őket, hogy aztán a mozikba kerülve a legteljesebb filmélményben részesüljön a közönség. Ahogy a mozi átváltott az analógról a digitális filmvetítésre, el is tűntek a lányok a vásznakról, és már csak archívumokban lehet velük találkozni.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu