A 10 legjobb iszogatós jelenet, Spielberg 10 legjobb korai filmje, a 10 legjobb Stephen King-adaptáció és minden idők 10 legjobb romantikus vígjátéka után nemrégiben lajstromba szedtük itt a PORT.hu hasábjain minden idők 10 legrosszabb filmjét is. Az akkori összeállításunk azonban koránt sem volt teljes, hiszen a Taste of Cinema eredeti listáján nemcsak a Sztriptíz, a Katasztrófafilm, a Myra Breckinridge és a Howard, a kacsa szerepeltek, hanem a 2004-es A Macskanő, valamint számos további hátborzongató hitványság is. Következzék tehát a világ 20 legpocsékabb filmjét bemutató lista második felvonása!

10. Leonard, a titkosügynök (1987)

A nemrégiben nemi erőszak miatt börtönre ítélt, majd onnan egy eljárásjogi hibára hivatkozva váratlanul szabadon bocsátott amerikai komikus, Bill Cosby még a karrierje csúcsán forgatta le ezt a furcsa James Bond-paródiát. A nálunk Leonard, a titkosügynök címen futó filmben Cosby egy nyugdíjba vonult kémet alakít, akit arra kér fel a CIA, hogy segítsen megállítani azt az elvetemült bűnbandát, amelynek a tagjai kisállatok agyát mossák ki, és arra programozzák be őket, hogy embereket gyilkoljanak...

9. The Creeping Terror (1964)

Ebben az 1964-es ZS-filmben egy óriási tortaszeletre hasonlító, földön kívüli szörnyeteg tartja rettegésben az Amerikai Egyesült Államok békésen twisztelő honpolgárait. A lényt csak egy Isten háta mögötti, álmos kisváros ifjú seriffje állíthatja meg – addig persze azért a szörny bekebelez jópár sikoltozó nőt (de úgy, hogy azok egyszerűen csak bebújnak a lény szoknyaszerű, béna bőrredői alá)!

8. Blackenstein (1973)

Nomen est omen, ahogy a művelt rómaiak mondták anno: elvégre a Blackenstein tényleg nem más, mint egy olyan Frankenstein-történet, ahol az Isten-komplexusban szenvedő Frankenstein professzor ezúttal egy fekete bőrű teremtményt kelt életre a tudomány és a sarlatánság határán egyensúlyozó módszereivel. A lény pedig annak rendje s módja szerint dühös drimbolásba kezd, ugyanúgy, ahogy Mary Shelley 1818-ban kiadott Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényében, és az azóta készült megannyi filmfeldolgozásban.

7. The Beast Of Yucca Flats (1961)

Amikor valaki amiatt morgolódik, hogy Hollywood manapság már csak agyatlan marhaságokat gyárt, és a stúdiók mindent feláldoznak a szórakoztatás oltárán, érdemes venni egy nagy levegőt, és visszakeresni, micsoda elmeroggyant dolgokat mutattak be évtizedekkel ezelőtt a mozivásznon! Az 1961-es The Beast Of Yucca Flats című B-horrornak már a szinopszisa is kész agyrém: a nevadai Yucca Flatsben egy Joseph Javorsky nevű szovjet tudós (a táskájában olyan hétpecsétes katonai titkokkal, mint a szovjet holdraszállás) titkos találkára készül az amerikaiakkal (a tudóst az a Tor Johnson alakítja, akinek a B-filmes karrierjét Tim Burton kiválóan bemutatta az Ed Woodban). Megjelenik azonban a helyszínen a KGB két bérgyilkosa, és mindenkit megölnek a tudóson kívül. Javorsky a sivatagba menekül, ám betéved egy amerikai nukleáris robbantás tesztzónájába, ahol a sugárzás hatására vérengző fenevaddá mutálódik. Megöl egy autózó házaspárt, mire a rendőrség üldözőbe veszi – csakhogy a zsaruk összetévesztik Javorskyt egy ideges családapával, aki a benzinkútról elkószált gyermekét keresi a sivatagban... Érdekesség, hogy ezt a blődséget az alkotói nem átallották úgy reklámozni 50 évvel ezelőtt, mint „a valaha készült legizgalmasabb mozifilmek egyike”!

6. An Alan Smithee Film: Burn Hollywood Burn (1997)

Bár Alan Smithee-nek itt a PORT.hun is van adatlapja, a valóságban sosem létezett ilyen nevű filmes. Alan Smithee akkor szokott felkerülni a stáblistára, amikor egy rendezőtől olyan szinten elveszi a stúdió a kreatív kontrollt, hogy az illető inkább már nem adja a nevét a produkcióhoz. Olyan azonban nem fordulhat elő, hogy egy filmnek nincs megnevezve a rendezője! Először az 1969-es Death of Gunfighter című film forgatásán fordult elő, hogy Robert Totten rendezőt kirúgták, és Don Siegelt szerződtették a helyére, de egyikük sem akart a stáblistára kerülni, így végül a fiktív Alan Smithee nevét írták ki. Azóta is ez a bevett szokás Hollywoodban, ha egy rendező elhatárolódik a saját filmjétől (ebben a korábbi cikkünkben több ilyen érdekes „Alan Smithee-filmet” is felsoroltunk). Az 1997-es An Alan Smithee Film: Burn Hollywood Burn című áldokuban egy Alan Smithee nevű rendező (Eric Idle) le akarja vetetni a nevét a filmje stáblistájáról, csak hát oda Alan Smithee-t kellene így kiírni, ami nem várt kalamajkákhoz vezet. Sajnos a Hollywoodnak görbe tükröt tartó film (amelynek a magyar származású Joe Eszterhas volt a forgatókönyvírója!) olyan pocsék lett, hogy végül Arthur Hiller rendező is inkább az Alan Smithee álnevet használta a stáblistán...

5. Eegah! (1963)

Úgy hangzik a fenti cím, mint a történelem előtti korok artikulátlan üvöltése? Nem véletlenül: a film ugyanis egy hatalmas termetű ősemberről szól, akit a Bond-filmek Vasfogja, Richard Kiel alakít. A másik főszereplő Roxy Miller (Marilyn Manning), aki a kaliforniai sivatagban kis híján elüt egy ősembert az autójával. A találkozást elmeséli a kalandregényeket író apjának (Arch Hall Sr.), aki úgy dönt, maga is elmegy a sivatagba, hogy megkeresse a vadembert, hátha tud róla fényképet is készíteni. Amikor azonban nem tér vissza, Roxy a keresésére indul. Csakhogy a lányt elrabolja az ősember, és magával hurcolja a barlangjába. Roxy itt újra találkozik az apjával, aki elmondja neki, hogy elkezdett kommunikálni a barlangi emberrel, aki az Eegah névre hallgat. Végül attól tartva, hogy a teremtmény megölheti őket, apa és lánya megszöknek, ám a dühös Eegah követi őket a városba. A két civilizáció végső összecsapása nem kerülhető el...

4. The Weekend It Lives (1992)

Kweisi Mfume eléggé ismert demokrata politikusnak és fekete polgárjogi harcosnak számít az Amerikai Egyesült Államokban. A fia, Michael Mfume is ismert ember, de inkább hírhedt, mint híres: 1992-ben ugyanis The Weekend It Lives címmel ő forgatta le egyetlen videókamerával és 650 dolláros büdzséből gazdálkodva minden idők egyik legrosszabb horrorfilmjét (ami Ax ‘Em néven is ismert). Történet nincs, a film felében tipikus amerikai fiatalok lődörögnek ide-oda, utána pedig fejvesztve menekülnek egy machetét lóbáló, ronda zombi elől.

3. Egyedül a sötétben (2005)

Ha szakmányban gyártott, pocsék filmekről van szó, általában két rendező neve szokott előkerülni: Edward D. Wood Jr.-é és Uwe Bollé. Előbbiről Tim Burton forgatott csodás filmszatírát, utóbbi pedig azért készített csupa béna videójáték-adaptációt, mert egy ideig igen zsíros kompenzáció ütötte a markát a német államtól abban az esetben, ha a kutya se volt kíváncsi a produktumaira. A 2005-ös Egyedül a sötétben a kultikus Alone in the Dark videójátékokra épült, és a történet középpontjában is ugyanaz a paranormális jelenségekkel foglalkozó nyomozó, Edward Carnby áll, akit a játékokban irányíthatunk. Carnby ezúttal is megfejt egy rejtélyes esetet, de alighanem mindent elárul a film színvonaláról az, hogy csak egy olyan nagynevű sztárt sikerült hozzá leigazolni főszereplőnek, mint a jobb napokat is látott Christian Slater...

2. A Macskanő (2004)

A 2000-es években az X-Men és a Pókember-filmeknek köszönhetően megindult a szuperhősös blockbusterek máig tartó, se vége se hossza áradata. Ezek között azonban voltak szép számmal csúfos bukások is, például a Halle Berry-féle A Macskanő, ami nem véletlenül került be a minden idők 10 legrosszabb szuperhősfilmjét bemutató cikkünkbe. A történet igazából csak ürügy volt a francia rendező, Pitof számára (aki ezzel a filmmel szépen le is nullázta a karrierjét), hogy Halle Berry szado-mazo szerkóban ugrálhasson a vásznon: a főhősnő véletlenül megtudja, hogy a nagy hatalmú cég, a Hedare új, öregedés elleni szere szélhámosság, ezért elteszik láb alól. Titokzatos erők közreműködése folytán azonban feltámad, sőt, erősebb, gyorsabb és veszedelmesebb lesz, mint valaha. Életre kel benne a Macskanő, aki nem hajlandó mások szabályai szerint játszani...

1. The Horror Of Party Beach (1964)

A film pontosan azt kínálja, amit a címe is sugall. A tengerparton bulizó, iszogató és táncoló, bikinis-strandgatyás fiatalok életét nemcsak egy kőkemény motorosbanda garázdálkodása keseríti meg, de néhány radioaktív hulladékból született, ronda szörnyeteg is – akikről természetesen már messziről ordít, hogy valójában csak béna habszivacsba bújtatott statiszták.