Sztárok, akikkel kib*sztak

Összeszedtünk hét esetet, amikor akár a stúdió, akár a rendező, akár egyéb körülmények miatt nagyon rosszul járt egy-egy sztár.

Biztos mindenki hallott róla, hogy a stúdió először felhatalmazta Henry Cavillt, hogy jelentse be az Instagram-oldalán: visszatér Supermanként – pár héttel később mégis máshogy döntöttek, és inkább a színész nélkül forgatnak rebootot a fiatal szuperhőssel a középpontban. Összeszedtünk további hét esetet, amikor akár a stúdió, akár a rendező, akár egyéb körülmények miatt nagyon rosszul járt egy-egy sztár.

Keanu Reeves

A John Wick-filmek sztárját egyszer egy régi haverja megkérte, hogy vállaljon el egy kisebb szerepet egy produkcióban, amit meg akar rendezni, és ha az ő nevével házalhat, biztosan könnyen szerez majd támogatókat a projekthez. Reeves rábólintott, és miután összegyűlt az összeg, a kis szerepből érdekes módon főszerep lett, egy másik régi haver pedig aláhamisította a sztár nevét egy szerződésre. Reeves ügyvédi tanácsra (mivel az, hogy először igent mondott, szóbeli megállapodásnak számít, a hamisítást pedig állítólag nehéz lett volna bizonyítani) végül kénytelen-kelletlen eljátszotta a szerepet. Ez volt A leskelődő című, meglehetősen felejthetőre sikerült thriller, amelyben amúgy a körülmények ellenére a színész korrekt alakítást nyújt, és ha van valami, ami miatt érdemes megnézni a filmet, akkor az az ő és a másik főszereplő, James Spader (össz)játéka.

Forrás: Jason Kempin / Getty Images

 

Adrien Brody

Terrence Malicket, a Sivár vidék, a Mennyei napok, Az új világ és Az élet fája rendezőjét imádják a kritikusok, de a színészek körében nagyon rossz híre van, mert híres arról, hogy a forgatókönyvhöz, sőt a már felvett anyaghoz képest az utómunkálatok során kifejezetten drasztikus változtatásokat eszközöl a filmjein – anélkül, hogy mindezt jelezné a sztároknak.

A legmegalázóbb incidens ezzel kapcsolatban Adrien Brodyhoz köthető,

aki még 24 éves, feltörekvő színészként, évekkel A zongoristáért kapott Oscar-díja előtt szerepet kapott a direktor Az őrület határán című háborús filmjében.

Ennél nem sokkal több maradt Brodyból a filmben. Forrás: InterCom


A premierre Brody nagy büszkén elvitte a szüleit is, és velük együtt szembesült vele, hogy alig szerepel a filmben, mivel Malick a jelenetei nagy részét kivágta – miközben a színész azt hitte, hogy övé az egyik főszerep (a sztár nem kevesebb mint hat hónapot forgatott megfeszítve Malickkel, amiből végül egy pár soros, egy nagyobb cameónak megfeleltethető szerep lett). Szegény Brody úgy érezte (és még évekkel később is így nyilatkozott az esetről), hogy nyilvánosan megszégyenítették. A rendező egyébként ugyanígy bánt el George Clooney-val (ugyanebben a műben) és a néhai Christopher Plummerrel is (vele Az új világban).


Tony Kaye

Ahogy arról az Edward Norton botrányait taglaló cikkünkben már írtunk, az Amerikai história X forgatásán állandóak voltak az összetűzések a rendező, Tony Kaye és Norton között. Már az sem szült jó vért, hogy a stúdió anélkül szerződtette le a főszereplő színészt, hogy egyeztettek volna a direktorral, a produkció során pedig a sztár gyakran gondolt mást a karakter motivációjáról, mint Kaye, és több párbeszédet is szeretett volna magának. Az igazi nagy balhé azonban a végső vágás kapcsán tört ki. Amikor elkészült a rendező feszes, 95 perces verziója, Norton úgy gondolta, neki túl kevés szerep jutott benne – és mivel a gyártó cég nem akarta, hogy a nagy sztár megsértődjön, egészen példátlan módon neki adták a végső vágás jogát, így végül a színész kétórás változata került a mozikba.


Nem túl meglepő módon ezen Tony Kaye – akinek számos reklámfilm és videóklip után ez volt a bemutatkozó nagyjátékfilmje – annyira kiakadt, hogy megpróbálta eltávolíttatni a nevét a stáblistáról (helyette a Humpty Dumptyt, azaz Tojás Tóbiást javasolta, de a rendezők céhe elutasította a kérését), majd minden fórumon szidta a filmet, ahol csak tudta (még fizetett hirdetéseket is vásárolt a cél érdekében szakmai lapokban).

Magát Edward Nortont pedig egy ízben „nárcisztikus dilettáns”-nak nevezte, aki „megerőszakolta a filmet”.


Janeane Garofalo

Aki azt hiszi, ez volt Norton egyetlen túlkapása valamely kollégájával szemben, nagyot téved. David Fincher rendező ugyanis először a 90-es években viszonylag menő sztárnak számító Janeane Garofalónak ajánlotta fel a Harcosok klubja Marla Singerének szerepét. Aztán jött Edward Norton (a film egyik férfi főszereplője), és kijelentette, hogy a színésznő nem alkalmas a szerepre. A sztárt vélhetően az motiválta, hogy megpróbálta akkori barátnőjét, Courtney Love-ot benyomni a produkcióba. Erre azonban a másik férfi főszerepet játszó Brad Pitt jelentette ki, hogy nem hajlandó aláírni a szerződést, ha a botrányhős énekesnő is benne lesz a filmben. Így végül, talán kompromisszumos megoldásként (de ennek hátteréről valójában nem sokat tudni) az a döntés született, hogy Helena Bonham Carter lesz Marla.

Forrás: Stephen Lovekin / Getty Images


Bonham Carter ugyan csodálatos volt a Harcosok klubjában, de attól még rendkívül méltatlanul bántak el Garofalóval, aki azóta is sérelmezi a dolgot (ahogy arról ebben a cikkünkben is írtunk). Ráadásul miközben Pitt pár évvel később bocsánatot kért tőle a történtek miatt, Norton ezt nem tette meg, pedig ugyanazon a környéken laknak, és gyakran összefutnak. Az egészen gusztustalan sztori csattanója pedig: mikor a színésznő 2020-ban beszélt az esetről a sajtónak,

Norton letagadta a dolgot, és a bocsánatkéréssel kapcsolatban még azt is hozzáfűzte, hogy Janeane Garofalo nyugodtan menjen oda hozzá, ha legközelebb látja. Pofátlan egy alak!


Brendan Fraser és a Batgirl teljes stábja

Nemrégiben nagy port vert fel, hogy a Henry Cavill-lel is kib*szó Warner egyszerűen kukázta a Batgirl című szuperhősfilmet – azaz úgy döntöttek, mégsem mutatják be az HBO Maxon, annak ellenére, hogy már leforgott. A produkciónak eleve elég kalandos volt a története, hiszen először úgy volt, hogy Joss Whedon rendezi, később azonban a Bad Boys – Mindörökké rosszfiúk író-rendező párosa, Adil El Arbi és Bilall Fallah kapta a megbízást. A műre olyan színészek írtak alá, mint Brendan Fraser, Michael Keaton vagy J.K. Simmons, a címszerepet pedig Leslie Grace alakította. A 80 millió dollárosra tervezett büdzsét végül az alkotók 10 millióval túllépték, de a film rendben elkészült.


Az, hogy az összeolvadó Warner Bros. Discovery új vezetője, David Zaslav úgy döntött, ennek ellenére nem láthatja a közönség a Batgirlt, ugyanazzal függ össze, hogy egy sor sorozatot váratlanul eltüntettek az HBO Maxról, azaz a spórolással: a film promóciós költségeit (amelyek egyes esetekben ugyanannyira is rúghatnak, mint amennyi pénzből az alkotás elkészült) így valóban megspórolhatta a cég. Ennél jobban azonban valószínűleg nem lehetett volna az alkotókat, a színészeket és az egész stábot megalázni, hogy hosszú hónapokig, sőt évekig dolgoztak valamin, teljesen feleslegesen.

A sajtóban ráadásul először az terjedt el, hogy a katasztrofális tesztvetítések, azaz a minősége miatt nem mutatják be a Batgirlt.

Később ugyan ezt egy semmitmondó nyilatkozattal cáfolták („Leslie Grace elképesztően tehetséges színész, és a döntésünk semmiképp sem az ő teljesítményével függ össze. Nagyon hálásak vagyunk a filmkészítőknek, és reméljük, hogy hamarosan újra együtt dolgozhatunk”), de nem valószínű, hogy ezek a nem túl őszinte szavak megnyugtatták volna az érintetteket.


Scarlett Johansson

Scarlett Johansson esete csak egyetlen a számos sztáré és alkotóé közül, akikkel a Covid miatt alaposan kibabráltak a stúdiók, de ő volt az, aki elég látványosan tiltakozott is a méltánytalanság ellen. Amikor ugyanis a járvány után újranyitottak a mozik, az emberek még mindig féltek elmenni, így több cég is azt a megoldást találta ki, hogy egyszerre mutatták be a filmeket a mozikban és saját streaming felületükön – ami nemcsak művészi okokból volt rossz az érintettek számára (hiszen az alkotásukat nem a tévéképernyőkre, hanem a nagyvászonra szánták), hanem azért is, mert a legtöbb színész szerződése tartalmazza, hogy a gázsin felül részesedést kapnak a mozis bevételből is, ez viszont a párhuzamos bemutató miatt lényegesen kevesebb lett.

Forrás: Jon Kopaloff / FilmMagic / Getty Images


Johanssonnak a Fekete Özvegy című filmjét érintette ez a kétségbeesett kényszermegoldás, és a színésznő úgy vélte, mindezzel a Disney szerződésszegést követett el, hiszen az eredeti szerződésben mozipremierről volt szó. És mondhatjuk azt, hogy egy dollármilliókat kereső sztár csak ne sajnáltassa magát, de ebben az esetben ő a kis hal a stúdiókhoz képest, akik egy-egy filmmel sokkal többet kaszálnak, mint bármelyik sztár, szóval igazából ők azok, akiket nem kell sajnálni.Arról nem beszélve, hogy a Disney is megtehette volna azt, amit más stúdió (például a Warner) hasonló esetben megtett, azaz hogy kártalanították az érintett sztárjaikat.

Az sem volt túl szép a cég részéről, hogy

cinikus módon PR-kampánynak minősítették a színésznő akcióját,

aki saját jogait védve beperelte őket az említett szerződésszegés miatt. Végül ráadásul az ügy vélhetően úgy fejeződött be, hogy a Disney kompenzálta a sztárt (amit ugye eleve megtehettek volna), mivel nem sokkal később arról szóltak a hírek, hogy a két fél peren kívül egyezett meg.


Eric Stoltz

A listán szereplő összes sztár közül valószínűleg Eric Stoltz járt a legrosszabbul, hiszen eredetileg ő lett volna az azóta az egyik legsikeresebb kultfilmmé vált Vissza a jövőbe főszereplője Michael J. Fox helyett, ami valószínűleg a karrierjére is jó hatással lett volna, hiszen most nem mondhatjuk, hogy olyan jól alakult volna a pályája. Stoltz lecserélése már szinte filmtörténeti legenda: Robert Zemeckis rendező eredetileg is Michael J. Foxot szemelte ki Marty McFly szerepére, de ő épp a nagyon sikeres Családi kötelékek című sitcomot forgatta, így nem tudta vállalni a munkát. A B-tervnek választott Stoltzról pedig valamiért csak hetek alatt derült ki az, aminek már a próbafelvétel során ki kellett volna – hogy nem igazán működik a szerepben.


Szerencsétlen Stoltzot ráadásul még ezután is hetekig dolgoztatták feleslegesen: csak hat hét forgatás után küldték el, amely idő alatt végül is sikerült kieszközölni, hogy Fox mégis részt vegyen a produkcióban – amit úgy oldottak meg, hogy nappal az említett Családi kötelékeket forgatta, éjszaka pedig a Vissza a jövőbe jeleneteit (a Stoltzcal való felesleges forgatás oka talán az lehetett, hogy pár vele felvett dolgot megpróbáltak átmenteni a végső változatba; elsősorban olyan mozzanatokat, amikor nem látszott az arca, lásd az itt található videót). A producerek, élükön Steven Spielberggel, egyébként még a többi szereplőt sem avatták be a terveikbe, így a Dokit alakító Christopher Lloyd is csak az utolsó pillanatban értesült a cseréről.

Ami végül nagyon jól sült el mindenki – kivéve persze Eric Stoltz számára.