5 kultfilm, amit egy-egy bizarr álom ihletett

Lángoló romok közül előlépő fémcsontváz, a láthatatlan boszorkány felrobbanó párduca, tiltott tudományok segítségével rút teremtményt alkotó tudós – számos klasszikus született már az alkotó elmék furcsa lidércnyomásaiból.

Idehaza minden bizonnyal csak kevesek tudják, hogy

május 11-én szokás megtartani a Maradj fent egész éjszaka!-napot.

A vicces ünnep örömére ezúttal egy olyan listát állítottunk össze (a Looper hasonló tematikájú cikke alapján), amelyben csupa olyan film szerepel, ami valakinek a (rém)álmából született meg.

 

1. Terminátor – A halálosztó

Tavalyi, nagy sikert arató, Stan Winston, a hollywoodi szörnygyáros című cikkünkben anno már megemlítettük, hogy a filmvilág egyik legikonikusabb figurája, a fémcsontvázú Halálosztó egy rémálom hatására született. A rendező, James Cameron Rómában dolgozott első filmje, a Piranha 2 vágásán, és egy embert próbáló nap után lázasan feküdt a hotelszobájában, majd miután végre sikerült elaludnia, durva rémálma volt, amelyben egy króm emberi torzó araszolt felé a tűzből egy romokban álló vidéken.

Miután felriadt, a rendező gyorsan lerajzolta a rémisztő figurát, és ez alapján tervezte meg a Terminátor fémvázát.

Érdekesség, hogy Cameron később ezt a rémálmot szinte egy az egyben megvalósította a Terminátor 2. – Az ítélet napjában (melynek trükkjeiért Stan Winston Oscar-díjat is kapott), itt ugyanis Sarah Connor egy pillanatra elbóbiskol a sivatagi menekülés során, és álmában végignézi, ahogy a Skynet atomrobbantása utáni kataklizmában felgyullad fél Los Angeles, és szénné ég mindenki – sőt, igazából már a film eleji főcímzenében is az álombéli hinták lángolnak, ráadásul a lidércnyomásos jelenet végén pont egy Halálosztó fémkoponyája vicsorog rá a nézőre. (A Terminator: Genisys jelenleg a Netflix kínálatában is elérhető.)

Forrás: InterCom

 

2. Frankenstein

Az talán még sok olvasónknak rémlik iskolai tanulmányaiból, hogy a Frankenstein című 1818-as regény (amely az elmúlt 200 évben megannyi horrorfilmest megihletett), Mary Shelley rémálma nyomán született. Az írónő erről annak idején maga mesélt a kötet 1831-es kiadásának előszavában. Miután egy 1916-os svájci látogatás alkalmával egész nap kísértettörténeteket meséltek egymásnak a férjével, Percy Bysshe Shelleyvel és a házigazdával, Lord Byronnal, megpróbált elaludni, ám nem tudott. Félig ébren ugyanis azt látta maga előtt, hogy

egy istentelen tudományokat tanulmányozó, sápadt diák térdel egy általa megalkotott dolog mellett, amely nyugtalan, félig eleven mozdulatokkal mozog.

A nyári időjárás azonban abban az évben szokatlanul hideg volt, ezért semmi kinti szabadidős tevékenységre nem volt lehetőség, így hát Byron kitalálta, hogy rendezzenek írói versenyt, amit az nyer meg, aki a legijesztőbb történetet alkotja. Byron orvosa, John William Polidori ekkor írta meg A vámpírt, elindítva ezzel a romantikus vámpírtörténetek máig tartó diadalmenetét. Shelley Frankensteinje viszont (az irodalmárok nagy bánatára) egy igencsak idegesítő bakival hasított ki magának egy szeletet a szórakoztatóiparból.

Nem a szörnyet hívják ugyanis Frankensteinnek,

hanem teremtőjét, Victort – a jól ismert, hullákból összefércelt, bamba rémpofának (aki ráadásul nem is volt eredendően gonosz) valójában sosem volt neve, Shelley a szövegben hol teremtményként, hol démonként, hol nyomorultként hivatkozik rá. (A Hammer Film által gyártott, 1970-es The Horror of Frankenstein jelenleg a Netflix kínálatában is elérhető.)

 

3. Tortúra

Maradjunk a horror zsánerénél, elvégre Stephen King műveiből is született már közel annyi filmadaptáció, mint a Frankensteinből! Annie Wilkes, a kalapácsot lóbáló gyilkos könyvrajongó (akinek a megformálásáért Kathy Bates Oscar-díjat kapott) legalább olyan jelentős alakja a borzongatás műfajának, mint Jack Torrance a Ragyogásból vagy Pennywise az Azból. King Az írásról című izgalmas memoárjában mesélte el, hogyan született a karakter (jellemzően inkább efféle sztorik vannak benne, mintsem írástechnikai mesterfogások ifjú szerzőpalántáknak):

elaludt egy londoni repülőúton, és egy íróról álmodott, akit fogva tartott egy megszállott rajongója.

Amikor a horror királya felébredt, egy American Airlines-logós szalvétára gyorsan lefirkálta, amire emlékezett a lidércnyomásból. A Tortúra végül 1987-ben jelent meg regényként, a filmváltozat pedig 1990-ben került a mozikba.

Forrás: InterCom

 

4. Sóhajok

Dario Argento 1977-es horrorklasszikusa a maga furcsa építészeti megoldásaival, elképesztő színeivel és zavarba ejtő történetével teljesen olyan, mint egy álom. Így aztán nem is annyira meglepő, hogy a film részben valóban a társ-forgatókönyvíró, Daria Nicolodi álmából született meg. A sztori szerint egy amerikai nő (Jessica Harper) Németországba utazik, hogy beiratkozzon egy elismert táncakadémiára, csakhogy a hely egészen másfajta élményt tartogat a számára: a díszes drapériák takarásában ugyanis egy boszorkányszekta tevékenykedik, és a tagok sorra elkezdik legyilkolni a főhősnő csoporttársait...

Daria  Nicolodi a film 25 éves évfordulójára készített werkfilmben elmesélte, hogy egyszer azt álmodta,

hogy egy láthatatlan boszorkánnyal és egy párduccal volt egy szobában, és a párduc hirtelen felrobbant.

Aki látta a Sóhajokat, bizonyára emlékszik rá, hogy ez a bizarr jelenet a filmben is szerepel – nem is akárhol! Igaz, ott nem egy valódi párduc robban fel a boszorkány mellett, csak egy porcelánmacska, mert azért Dario Argento valahol akart egy határt húzni a sok furcsaság közepette.

 

5. Cápasrác és Lávalány kalandjai

Robert Rodriguez 2005-ös filmjében a 10 éves Max a szüleivel való viták és az iskolai kötekedők elől a képzelet világába menekül: a csodákkal teli Csúcs bolygóra, ahol a tengerből a cápák által kimentett és felnevelt Cápasrác, valamint az óriási lángokat köpő Lávalány élnek. Max élete azonban egy csapásra megváltozik, amikor az álmaiban látott kalandokról kiderül, hogy nagyon is valóságosak, ráadásul kedvenc hősei akkora bajba kerültek, hogy egyedül ő segíthet rajtuk...

Érdekesség, hogy

a sztori tényleg egy hús-vér kisfiú álmain alapul,

a filmben szereplő ötletek nagy része ugyanis a rendező fiától, Racer Rodrigueztől származik, aki még a forgatásra is elment, hogy segítsen apjának finomhangolni a részleteket. Rodriguez fia ráadásul még egy „Racer Rodriguez története alapján” kreditet is kapott a stáblistán, ami igen nagy szó, elvégre ekkor még csak 7 éves volt.

Forrás: InterCom

 

A hirdetések megjelenítése akadályba ütközött.

Ezt okozhatja valamilyen hirdetésblokkoló (Adblock) használata, illetve egyes vírusirtók, böngésző kiegészítők, beállítások.

A hirdetés blokkolás kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamTovábbi segítségért kattints ide! Köszönjük, PORT.hu