A Netflix majdnem tökéletes filmjei

Ízlésről nehéz vitatkozni, kinek ez a film tetszik, kinek az, még az Oscar-díj sem elég, hogy egyformán ítéljünk meg egy alkotást, de a kritikai pontszámokat egyesítő Metacritic oldal mégis mérvadó. Szerintük ezek a legjobb filmek a Netflixen.

Ryan közlegény megmentése (1998)

A leggrandiózusabb háborús film, ami valaha készült, ami nem csoda, hiszen Steven Spielberg számára ez a téma mindig is rendkívül fontos volt. Spielberg nem csak profi, okos is, és főhősének egy olyan színészt tett meg, aki egyáltalán nem az az elitkatona típus: Tom Hanks vezeti ugyanis azt a ranger alakulatot, amelyik 1944. június 6-án partra száll az Omaha partszakaszon, hogy elnémítson egy ellenséges üteget – ami nincs is ott. A túlélők új küldetést kapnak, a német vonalak mögött kell megtalálniuk és visszahozniuk egy olyan katonát, akinek három bátyja a világháború különböző frontjain szinte egyszerre vesztette életét. A film a partraszálláson kívül a korabeli hadviselés szinte minden módját megmutatja: járőrözés, orvlövésszel való találkozás, rajtaütés, helységharc, és teszi mindezt az utolsó centiig hitelesen. Az eredmény öt Oscar-díj, köztük a legjobb rendezésért járó. A film a Metacritic oldalán 91 ponton áll.

Csiszolatlan gyémánt (2019)

A futószalagon gyártott csapnivaló vígjátékok mellett Adam Sandler néha, gyakorlatilag meglepetésként – és szerintem egyfajta fricskaként – időnként megmutatja, mire lenne képes, ha tényleg megerőltetné magát. Ilyen volt a Kótyagos szerelem, a kissé túl komolyra sikerült Üres város vagy a remek Ki nevet a végén?, és még ilyenebb a két művészfilmes alkotó, Benny és Josh Safdie új rendezése. A film egy New York gyémántnegyedében tevékenykedő ékszerészről szól, aki kockázatos szakmája mellett is szeret kockáztatni, és meglehetősen nagy tétekben fogad sportversenyekre. Egy nap azonban köt egy őrült fogadást, és ezután minden összeomlik: a hitelezői a pénzüket követelik, hősünknek pedig ezenkívül az üzleti és családi problémák között is egyensúlyoznia kell. A film a Metacritic oldalán 91 ponton áll.

Házassági történet (2019 )

Noah Baumbach (A tintahal és a bálna, Frances Ha) 2005-ös, A tintahal és a bálna című csodálatos filmjében saját szülei válását dolgozta fel. Az alkotó 14 évvel később folytatta a terápiát, hiszen a Házassági történetet az ihlette, hogy 2010-ben különköltözött, 2013-ban pedig elvált feleségétől és első gyermeke édesanyjától, Jennifer Jason Leigh színésznőtől. Baumbach a filmben kíméletlen őszinteséggel mutatja be, mivé fajulhat egy válási procedúra, ha a felek bevetik a buldózerként előrenyomuló ügyvédeket, és mi lesz azokból a kibeszéletlen dolgokból, amik éveken át mérgeznek egy amúgy szerető kapcsolatot.  Adjuk ehhez azt, hogy Scarlett Johansson és Adam Driver is beledolgozták fantasztikus alakításukba válásaikat, és kapunk egy, a Metacritic 94 ponton álló rendkívül érzékeny, szívbemarkoló filmet.

Az ír (2019)

Ez kicsit meglepő tétel, mert mi nem tartottuk hibátlannak a filmet annak idején. Az olasz maffiának dolgozó ír gengszter és mellesleg szakszervezeti nagykutya több évtizedet átölelő történetével a már 77 éves Martin Scorsese visszatért legnépszerűbb témájához és kedvenc színészéhez. A témát mellesleg maga Robert De Niro szállította neki évekkel ezelőtt, csak meg kellett várni, míg a technika olyan szintre jut, hogy digitálisan meg lehessen fiatalítani a szereplőket. Akikhez csatlakozott a Scorsese-veterán Joe Pesci, akinek MUSZÁJ volt odaadni a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscart, és a rendezővel először dolgozó, és most meglepően jó Al Pacino. A történet jó, de nem briliáns, de Scorsesét imádjuk, és a fiatalítás nem is lett borzasztó – de azért sokan másként gondolják. A Metacritic oldalán 94 ponton áll a film.

Social Network – A közösségi háló (2010)

Kinek jutna eszébe filmet forgatni a Facebook kitalálásról? Bolond ötletnek tűnik, David Finchernek mégis sikerült. És másnak talán nem is ment volna, hogy ebből a témából egy szikár, mégis izgalmas filmet csináljon egy cseppet sem rokonszenves főszereplővel, Mark Zuckerberggel (Jesse Eisenberg épp olyan tenyérbemászó, amilyennek lennie kell), aki valószínűleg inkább megmérgezte az életünket, mintsem "összehozta az embereket". Fincher trükkje, hogy a Facebook történetét thrillerként kezeli, megmutatja, hogyan nyúlta le az alapötletet Zuckerberg egyetemi évfolyamtársaitól, hogyan gázolt át a barátain és üzlettársain, hogy internetmilliárdos legyen belőle. A csavar az, hogy hősünk mégsem lehet akkora szörnyeteg, ha hagyta Finchernek, hogy az egész filmben ekkora gyökérnek állítsa be. Nem véletlen, hogy a film 95 ponton áll a Metacriticen.

Roma (2018)

Gyönyörű fekete-fehér filmjével Alfonso Cuarón gyakorlatilag letarolta a 2019-es Oscar-gálát: a mexikói rendező nem csak a legjobb rendezésért vihetett haza díjat, de a legjobb operatőrként is – ezt a posztot is ő töltötte be a forgatókönyvírás és a vágás mellett, de producer is volt -, és ez lett a legjobb idegen nyelvű film is, amihez még jött hét jelölés is. A Roma egy emlékkapszulát tár fel: Cuaron a saját gyerekkorába vezet el minket, indián dajkájáról, Cleóról és az egész családról mesél. Egy mexikói indián cselédlány teherbe esik, miközben tehetős munkaadói családja éppen széthullik, és a ház asszonya egyedül marad négy gyerekével, mindez a hetvenes évek elején Mexikóvárosban – innen a cím, amely a város egyik kerületének a neve, ahol a történet játszódik. A megpróbáltatások közepette a világ is szétesni látszik körülöttük, földrengés, tűzvész, az 1971-es Corpus Christi-mészárlás történik a háttérben. A film 96 ponton áll a Metacritic oldalán.

Holdfény (2016)

Barry Jenkins aprópénzből készített független filmje több tabut is megdöntött az afroamerikai identitással és a meleg szexuális irányultsággal (illetve ezek közös metszetével) kapcsolatban, és ezt művészileg olyan magas színvonalon tette (méghozzá multiplex mozikban!), hogy bemutatása idején mindenki erről beszélt – függetlenül attól, hogy látta-e a filmet az illető, vagy sem. Ehhez csatlakozik az alkotásnak a mérgező férfiasságot bemutató szociokulturális érzékenysége és lételméleti mélysége, ami így együtt határozottan az évtized egyik legfontosabb filmjévé emeli a Holdfényt. Ehhez jön még az a nagyon beszédes Oscar-baki, hogy amikor a Jenkins-mű nyerte a legjobb filmnek járó díjat, tévedésből a hófehér alkotók és szereplők által készített Kaliforniai álmot olvasták fel győztesként helyette. A 99-es Metacritic pontszámmal nem is lehet nagyon vitatkozni.

A Metacritic listájának 90 pont feletti netflixes filmjei közül erre a listára csak azok kerültek fel, amelyek a csatornán Magyarországon is elérhetők.

Forrás. looper.com