Rendszeresen szoktunk írni arról, hogy milyen új tartalmak kerülnek fel a streaming felületekre, amiket érdemes egyből meg is nézni. Bővebben itt lehet szemezgetni a STREAMAJÁNLÓ rovatunkból. De, hogy egy konkrét példát említsek: 

8 nagy klasszikus, amelyet januárban még megnézhetsz

Mutatjuk az összes olyan sorozatot és filmet, amely eltűnik ebben a hónapban a streamingről.

Tovább

Tehát látszólag úgy tűnik, mintha minden rendben lenne a streaming szolgáltatóknál. Van tartalom dögivel, csak le kéne ülni és megnézni őket, ugye. UGYE? A helyzet az, hogy a személyes tapasztalat, valamint a Facebookon megfuttatott kis közvéleménykutatásunk nem ezt mutatja. A Netflixtől kezdve, az HBO MAX-on és a SkyShowtime-on át az Amazon Prime-ig az előfizetők rendelkezésére áll közel végtelen mennyiségű, de egész biztosan az emberi szervezet számára feldolgozhatatlan, megnézhetetlen mennyiségű film, sorozat, stand-up, dokumentumfilm és mese. Ezeknek kellene azt a funkciót betöltenie, hogy lekösse az előfizetőt a hét minden estéjén. Jó, ha nem is minden este, akkor minden hétvégén. Jó, ha nem is minden hétvégén, de akkor igen, amikor le akar ülni az ember, hogy nézzen valamit. Ezeknek a szolgáltatóknak kellene kiszolgálnia minket, hogy ne a távirányítót nyomogatva órákon át csak a csatornákat váltogassuk, mire megtalálunk valami közepesen élvezhető filmet, amit a reklámok megszakításával végig is tudunk nézni.

Ma már az a jellemző, hogy a streaming szolgáltatók kínálatát is csak nézi és nézi az ember, mire eljut addig, hogy inkább bekapcsolja a tévét. Ez az én tapasztalatom. Ebből két dologra tudok következtetni:

1, a Netflix (és társai) algoritmusa már nem ismer olyan jól, így nem tud olyan tartalmat elém rakni, ami tényleg érdekelne;

2, az én ízlésem változott meg annyira, hogy úgy érzem, nem megfelelő a streaming szolgáltatók kínálata.

Az utóbbira kicsi a lehetőség, viszont az előbbire annál inkább. Azt figyeltem meg, hogy az elmúlt időszakban ugyan fel-felbukkannak olyan címek, amik felkeltik az érdeklődésemet, de ezek pár pillanatig tartanak. Nem írom fel a naptárba, hogy mikor érkezik az adott műsor, ha esetleg mégis, akkor a premier napjáig elfelejtem, aztán pedig már nem is érdekel annyira igazán. Ebben az évben a Beef (Balhé) volt az, ami érdekelt, vártam és végül tetszett is. Minden más a feledés homályába merült. 

Balhé – Kemény, okos és néha nagyon gonosz a Netflix új sikersorozata

Két ázsiai-amerikai, egy sikertelen építési vállalkozó és egy frusztrált üzletasszony keveredik egy bagatellként induló, majd egyre piszkosabb és véresebb konfliktusba a Netflix egyik legjobb idei sorozatában.

Tovább

És igen, tudom, hogy amúgy vannak jó tartalmak ezeken a felületeken. A Facebookon feltett kérdésünkre érkezett válaszok alapján sokan nézik és szeretik a Coben-könyvek alapján készült adaptációkat. A SkyShowtime most épp nagyot gurít Stallonéval meg Kevin Costnerrel, de ott megy Emma Stone elég szürreális sorozata is.

ez is érdekelhet

Iszonyú kellemetlen nézni, de pont ettől zseniális Emma Stone sorozata

Nathan Fielder és Benny Safdie szatírájához hasonlót még egész biztos, hogy nem láttunk a tévében.

Tovább

Az HBO MAX egyrészt letett az asztalra egy méltatlanul keveset emlegetett Kiút című sorozatot, illetve most a True Detective 4. évadával áraszt el mindent. És akkor ott van az Amazon Prime, amit A Gyűrűk ura-sorozat miatt is lehetne emlegetni, de legtöbbeknek inkább a Reacher ugrik be. Tehát vannak itt címek... Hogy ezek közül mégis melyik volt az, ami felkeltette az érdeklődésemet? A Yellowstone című sorozatot megnéztem, de az új évadot nem várom, és a testvérsorozatok sem kötöttek már le.

ez is érdekelhet

Miért éppen Alaszka? – Újra itt a True Detective

Sajátos hangulatával és ezúttal alaszkai helyszínnel, továbbá Jodie Foster főszereplésével január 15-én megérkezett a népszerű bűnügyi antológiaszéria legújabb, negyedik évada. Kritika az első részről.

Tovább

A True Detective most épp üdítő újdonságként hat, de egy ilyen sorozatra hosszú éveket kell várni. És a korábbi jó dolgok pedig hirtelen elfelejtődtek, pedig milyen jó volt a Narcos, az Ozark vagy éppen a Dark.

Bezzeg régen, mintha egymást érték volna a minőségi sorozatok újabb évadai. Annak idején úgy volt, hogy véget ért a Dexter valahányadik évada, de jött utána valami szintén minőségi, mondjuk a Kaliforgia vagy a Mad Man. Most meg hónapok is eltelhetnek úgy, hogy nincs semmi különösebben izgalmas sem a streamingen, sem a tévében. 

Ez a sorozatdarálás átka lehet, hogy olyan gyorsan (és talán egyre gyatrább minőségben) jönnek ki a sorozatok, valóságshow-k, hogy nehéz velük lépést tartani. Így könnyen elvesznek a rengetegben a tartalmak. Lehet, hogy ott vannak az algoritmus mélyén a megfelelő címlapképpel ellátott sorozatok, filmek, amik nekem szólnak, de én nem  találom őket. És a tapasztalat szerint más is így van ezzel. A streaminget is elérte az, hogy csak azért kezd el nézni rajta valamit az ember, mert ad egy, ragaszkodik az egyszer jól bevált műsorához; ad kettő, csak azért, hogy nézzen valamit. 

A minőségi romlás elérte a Netflixet, de még így is érdemes előfizetőnek maradni a rengeteg tartalom miatt. A többi esetben pedig ki kell várni azokat a filmeket, sorozatokat, amiket megnézne az ember, előfizetni egy röpke hónapra, aztán megint várni a következőre. Jóbarátok ismétlésekért fenntartani egy szolgáltatást fölösleges, ha a tévében is éjjel-nappal az megy. 

De nézzük, hogy mi lesz itt 2024-ben: az biztos, hogy jön majd a Netflixre a Trónok harca alkotóinak sorozata, és... És más semmi, ami megmaradt volna. És ez annak is betudható, hogy ezek a hírek, ezek az előzetesek sem érnek el úgy a felhasználóhoz. Túl nagy a zaj a social media felületeken, így hiába van mindenki feliratkozva mindenhova, simán le tud maradni mindenről is. És a streaminges tartalomfogyasztásnak meg pont az lenne a lényege, ami a tévézésnek is, hogy agyatlanul, gondolkodás nélkül leüljön az ember, és nézze, amit elé raknak, mert a szolgáltató, az algoritmus úgyis jobban tudja, hogy mi a jó nekünk.