Még be sem mutatta a Netflix az Enola Holmes címen futó, új Sherlock Holmes-filmjét, máris kaptak egy pert a nyakukba! A londoni mesterdetektív kitalálójának, Sir Arthur Conan Doyle-nak ugyanis egy irodalmi ügynökség, a Sir Arthur Conan Doyle Literary Estate gondozza a hagyatékát, ahol igen rugalmasan értelmezik azt, hogy a nemzetközi szerzői jogi szabályozás Európában (és általában a világ többi országában is) az írók halálától számított 70 év leteltéig biztosít jogvédelmet, utána az általuk kitalált karakterek átkerülnek a „public domain”, azaz „közkincs” kategóriába. Vagyis: elvileg ma már bárki kitalálhat új Sherlock Holmes-történetet, forgathat filmet és tévésorozatot a detektív főszereplésével, de senki sem állíthatja azt magáról, hogy ő írta A bíborvörös dolgozószobát, és nem adhatja oda saját kéziratként sem ugyanezt a sztorit egyetlen európai könyvkiadóknak sem. Az amerikaiaknál azonban másak a szerzői jogi törvények, és ez már korábban is sok vitához vezetett (többek között, hogy márkavédjegy-e például Holmes jellegzetes arca, kalapja vagy pipája, kell-e fizetni az irodalmi ügynökségnek, ha valaki ilyen logóval ellátott termékeket árul, vagy lehet-e Holmes és  Watson XIX. századi helyett XXI. századi bűnüldöző egy tévésorozatban, esetleg két kisfiú egy magyar filmben). Az biztos, hogy 2014-ben az Egyesült Államokban is a public domain kategóriába kerültek át Doyle 1923 előtt megírt Sherlock Holmes-történetei. Ez a dátum még fontos lesz!

A Netflix évek óta tervezget már egy Holmes filmet Enola Holmes címmel, ami azonban nem Conan Doyle egyik korábbi története alapján készül, hanem Nancy Springer Enola Holmes-regényeiből, amelyeknek a híres mesterdetektív húga a valódi főszereplője (őt a filmben a Stranger Things sztárja, Millie Bobby Brown alakítja, míg Holmest a Vaják sztárja, Henry Cavill). A Sir Arthur Conan Doyle Literary Estate viszont nemrég New Yorkban pert indított a Netflix, a Legendary Pictures, a Penguin Random House kiadó és Nancy Springer ellen. A kereset azt állítja, hogy Enola Holmes és a Netflix szerzői jogokat sértettek, mivel 1923 után írt Conan Doyle-történetek elemeit is felhasználták a filmben. Íme a peranyag egy kulcsfontosságú részlete:

Az első világháborúban Conan Doyle elvesztette legidősebb fiát, Arthur Alleyne Kingsley-t. Négy hónappal később elvesztette testvérét, Innes Doyle dandártábornokot is. Amikor Conan Doyle 1923 és 1927 között ismét Holmes-történeteket kezdett írni, már nem volt neki elegendő, hogy Holmes a legnagyszerűbb racionális, elemző elme. Holmesnek emberi tulajdonságai lettek, fontosak lettek neki az emberi kapcsolatok, kialakult benne az empátia. Conan Doyle egy kreatív döntést hozott arról, hogy leghíresebb karaktere, akit a világ minden szegletében egy kőszívű elmének ismertek, érzelmes karakterré változzon. Holmes melegszívű lett, aki képes barátkozni, ki tudja fejezni az érzelmeit, és tiszteli a nőket.

Vagyis: az irodalmi ügynökségnek az a baja, hogy a Netflix filmváltozatában nem a mindenki által ismert, mogorva, kábítószerfüggő, szegény Dr. Watsont folyamatosan szekáló, emberi érzelmeket valóban ritkán (maximum hegedűjáték közben) kimutató detektívet mutatják be a készítők, hanem a később megírt Doyle-novellákból megismert karaktert. A filmben ugyanis Enola Holmes, Sherlock lázadó korszakát élő, tinédzser testvére azt tapasztalja a 16. születésnapján, hogy az anya titokzatos körülmények között eltűnt, így egyedül a mesterdetektív bátyja segítségére számíthat, aki amolyan pótszülő lesz az életében.

Nem ez egyébként az első eset, hogy a Doyle-örökösök pereskednek egy Holmes adaptáció miatt: 2015-ben egyszer már megpróbálták ellehetetleníteni, hogy a Miramax leforgasson egy filmet Mr. Holmes címmel. De a Netflix is megjárta nemrég a bíróságot, amikor a Sabrina tévésorozatban engedély nélkül felhasznált Baphomet-szobor miatt 50 millió dollárra perelte be a streaming szolgáltatót az amerikai Sátán Egyháza. (via Movieweb)