A szerzővel Kiss Noémi beszélget
A szélhámos is ember. Lehet neki is hasfájása, életközepi válsága, nyugtalanító kérdései, szerelmi búja, szélsőséges vágyai, elképzelései az életről mint olyanról. A szélhámos is, akárcsak bárki más, szüntelenül szorong, ritkán önfeledt.
Szélhámosunk életének alább elbeszélt szakaszában három nagy sorshullámzás figyelhető meg, amint ezek a vonalak párhuzamosan haladnak, esetleg keresztezik egymást vagy éppen fedésbe kerülnek, s ezzel interferenciát létrehozva egyre sebesebben haladnak a bizonytalan jövőbe.
A szélhámos édesapjának mentális állapota aggasztóan romlik, ritka pillanatokban tisztul csak ki elméje.
Élettársa az elköltözésben látja a problémás kapcsolatból kivezető utat, azonban úgy megy, mintha jönne.
Munkahelyén baljós változások kezdődnek, ami a közeljövőben beláthatatlan, megoldhatatlan egzisztenciális vészhelyzettel fenyeget.
Eme krízishalmaz túlélésére a szélhámost a megalázkodás, az alakoskodás vagy éppen az agresszivitás szerepeiben láthatjuk fellépni, a végére kiderül, milyen sikerrel.
A fentiekből sejthető, hogy nem éppen békés, derűs, szelíd, lelki harmóniát sugárzó események sorát tárjuk az olvasó elé, azonban a látszat talán csal. Teljes bizonyossággal nem zárhatjuk ki a lehetőséget, hogy végül a vihar lecsendesül, szélhámosunk fölött kitisztul az ég, és életét, mint egy vadvirágos erdei tisztást elárasztja a napfény.
(De erre azért ne vegyen mérget az olvasó!)
A Cser Kiadó programja