Programkereső

Téma: A piszkos tizenkettõ

Spoiler
10/10
offtopic
NANU..! NANU..! 2010 dec. 25. - 00:02:58 10/10
(63/123)
Na, ezt bocs, Offba akartam. :(
Válasz
10/10
NANU..! NANU..! 2010 dec. 25. - 00:02:15 10/10
(62/123)
Semmi jó Film nincs, ma már... :(
Én is azt csinálom, sajnos, hogy ide-oda keresgélek, de egyik Film sem köt le. :(
Kár, mert egy jó kis vígjátékot megnéztem volna, esetleg a ’húlla hót’ vagy a ’végzetes randit’... :)
Válasz
10/10
NANU..! NANU..! 2010 dec. 24. - 23:47:08 10/10
(61/123)
Jó Film, de azért ez nem karácsonyra való, még ha késõ estére is tették. :(
Válasz
10/10
skip 2010 dec. 24. - 18:03:42 10/10
(60/123)
M3 géppisztoly:
A második világháború elején az amerikai hadsereg kifejezte egy olcsón, tömegméretekben elõállítható géppisztoly iránti igényét. A benyújtott pályázatok sikertelensége miatt végül létrehoztak egy hadseregen belüli terevzõcsapatot, amely megalkotta a M3 jelû (alakja után „zsírzó puska” gúnynevû) fegyvert. A robosztus, egyszerû M3 1942 végén állt szolgálatba. Tûzgyorsasága alacsony volt, de lehetõség volt egyes lövéseket is leadni vele. Mint a tömegesen gyártott fegyvereknek, ennek is több problémája akadt, a brit Sten-hez hasonlóan itt is fõleg a tár volt kritikus pont, de a korai változatoknál a gyengébb minõségû anyagok is gondot okoztak. Ezek kicserélése után viszont egy hatékonyan alkalmazható gyalogsági fegyvert kaptak, mely egészen 1960-ig hadrendben maradt.

M1 Thompson géppisztoly:
A Thompson fejlesztésnek kezdete az elsõ világháborúig nyúlik vissza, de akkor a konstrukció még kiforratlan volt, csak a 20-as években jelent meg a piacon M1928A1 jelzéssel. A csigatáras fegyver igen kedvelt volt a gengszterek körében. Hátránya volt, hogy lassan és drágán lehetett elõállítani. A második világháború elején áttértek a szekrénytárak alkalmazására. 1942-ben egy tömeges termelésre átalakított, egyszerûsített változat jelent meg: az M1-es. Ennek ára kb. 20 %-a volt elõdjének. 1,38 millió darab készült belõle, ebbõl sokat a britek kaptak meg, akik elõszeretettel használták kommandós
Válasz
10/10
skip 2010 dec. 24. - 17:32:49 10/10
(59/123)
Az M1 Grand



Véleményem szerint az M1 Grand a legjobb fegyver, amit valaha is kitaláltak" - Gen. George Patton.
Az amerikai M1 karabély a legelsõ félautomata fegyverek egyike, és a második világháború során rengeteg szövetséges katona elsõdleges puskája volt. Pontos, és kb. 400 méterig, van átütõereje.
Körülbelül 5. 5 kg súlyú, és 8 darab. 30-as (7. 62mm-es) kaliberû golyót fogad be, amik egy tárban sorakoznak. Ez a tár a 8. golyó kilövésével automatikusan kirepül.
Volt ezen kívül még egy távcsöves, és egy gránátvetõs verziója is.

M1 Karabély:



Az M1 Karabélyt azok használták, akiknek a Garandnál könnyebb, de a Colt 1911-A1-nél mégiscsak erõsebb és pontosabb fegyverre volt szükségük. Üresen kb. 2, 5 kg súlyú volt, és 15, illetve 30 töltényt tartalmazó tárral szerelték. Körülbelül 250m-es hatótávolságú fegyver. Az ejtõernyosök egy kissé módosított verzióját kapták, hely- és súlymegtakarítás céljából a puskatus visszahajtható lett.

M1903A4 Springfield mesterlövész puska:





Ezt a puskát elõször 1903-ban kezdték gyártani, és jó egymillió darabot állítottak elõ egészen az 1930-as évek végéig, amikor leálltak a termeléssel. A II. világháború felé haladva azonban a kormányzat újraindíttatta a Remington céggel a termelést, és 1943-ra már 330. 000 darabot állítottak elõ, 1944-re újabb 700. 000-et. Az idõ múlásával számos változtatáson ment keresztül, melyek a felépítést érintették. Szerelték M73 és M73B1 2. 2X távcsõvel is. 5 töltény fért a tárba, vagy egyesével a puskába töltve. Egészen a M-1C és M-1D puskák érkezéséig használták a Springfieldet.

BAR (Browning Automatic Rifle):



Az I. világháborúban az amerikai csapatoknak jól jött volna egy erõs géppuska, de az újonnan kifejlesztett BAR túl késõn, és kis számban került a harcmezõre ahhoz, hogy befolyásolhatta volna a háború kimenetelét. A II. világháborúban a súlya ellenére (több mint 10 kg, üresen) nagyon gyorsan elterjedt, és vitathatatlan érdemeket szerzett a BAR - még akkor is, ha a 20 töltény sokszor kevésnek bizonyult, és a mindenbe beleakadó támasztékot szinte mindenki azonnal leszerelte a csöröl, a plusz súly miatt is.

Colt 45:



A Colt, 1911-et és 1911-A1-t rendszeresítették az amerikai hadseregben a második világháború során. A régebbi változatot a tankok legénységei, pilóták kapták. A 1911-A1 egy kicsit nagyobb, biztonságosabb volt, nem ütött akkorát tüzeléskor. 45-ös kaliberû töltényeket használt, és mindössze 1 kg-ot nyomott. Míg eredetileg csak a tisztek számára volt elérhetõ, késõbb már bármelyik közlegény is be tudta szerezni.
Válasz
SteelDog 2010 júl. 31. - 01:44:46
(58/123)
Végre megnézhettem, amivel régen dédelgetett álmom valósult meg! A Commandos c. szg.-pes játékhoz (melynek fõ ihletõje) elõbb volt szerencsém, most pedig íme, a film.
Különösebbet nem tudnék nyilatkozni róla minden a helyén volt benne. A végén, mikor kitör a balhé, bájos, milyen túljátszottan esnek össze a lelõtt emberkék, de hát egy magakorabeli filmnek teljesen jó. Az már kevésbé tetszett, hogy egyszer sem cseréltek tárat, pedig erre nagyon számítottam, illetve nem célozva lõttek. Talán ez az izgalom hatására még érthetõ is, az viszont teljesen a helyén van, hogy inkább kilõnek egy egész tárat, csak biztosan kikúrják a mesterlövészt az ablakból - de csak nem cserélnek tárat...
És végül egy dolgot nem értettem benne, hogy elég ráérõsen, debilen végezték az akciót, amikor már igencsak repkedtek a golyók körülöttük, csak akkor lõttek a németekre, mikor egy újabb társukat nyírták ki, különben miért is fedeznék egymást, meg hülyegyerek módjára örült a fejük, ha valamit sikerült megcsinálni. Végül is eredetileg is katonák, vagy mi a szösz.
Bronson tényleg meglepõ volt német tisztként, egyáltalán nem illik rá ez a szerepkör, de rosszul sem állt neki. Lee Marvin pedig tudtommal valóban harcolt a világháborúban, bizonyára a stábból nem volt ezzel egyedül. Ami pedig azt a dilemmát illeti, hogy miért éppen börtönviseltekbõl kellett kommandót toborozni - bizonyára így van az alapjául szolgáló könyben, sokkal igalmasabb az alapfelállás meg egyáltalán, egy makulátlan katona többet veszíthetett volna egy ilyen önkénts akcióval, mint ezek a fiúk, akiknek nagy tétje volt a dolognak...
Válasz
krisz-1990 2010 júl. 30. - 23:15:12
(57/123)
Remek film, de Bronson mint német tiszt XD
Válasz
mikusz 2010 júl. 30. - 19:48:00
(56/123)
Imádom, és végre megvehettem még egyszer egy antikváriumban a könyvet, ami még sokkal jobb! Hehe! Igen! Ez de jó :)
Válasz
10/10
toshiba321 2010 júl. 30. - 19:15:35 10/10 Előzmény Petirock
(55/123)
szerintem kicsit pontosítanod kellene ezt a hozzászólást
Válasz
10/10
toshiba321 2010 júl. 30. - 19:14:20 10/10
(54/123)
imádom egy igazi klasszikus 10/10
Válasz
10/10
sültkrumpli 2010 júl. 30. - 16:19:32 10/10
(53/123)
Nagyon jó film, csak egy baja van: már ezerszer láttam...:)
Válasz
10/10
hunyadig 2010 júl. 29. - 13:40:43 10/10
(52/123)
Szerbusztok!
Én maradok az elsõ résznél.
Az az igazi eredeti Piszkos tizenkettõ. A többiket már elrontották. Meg nem voltak benne az összes szereplõ, (na persze, mert meghaltak,) de a játék sem volt olyan színvonalú mint a legelsõ részben.
Válasz
10/10
NANU..! NANU..! 2010 máj. 23. - 23:54:47 10/10
(51/123)
Rákerestem, tényleg 4 részes ez... ?:(

1.Piszkos 12
2.Piszkos 12 a második küldetés
3.Piszkos 12 a halálos küldetés
4.Piszkos 12 a végzetes küldetés
Válasz
Petirock 2010 márc. 29. - 18:32:04 Előzmény Gábor 32
(50/123)
Jó film nekem nagyon tetszik, de igazából ezt a küldetést nem értem. Mért kellenek ehhez a feladathoz börtönviselt katonák? Nemhiszem, hogy a 82. vagy a 101. légideszant ezred ne lett volna képes végrehajtani. Egyébként vietnamban az USA nem volt egyedül, velük harcolt Dél-korea, Thaiföld, Ausztrália, Új zéland, a Fülöp szigetek, és a Dél vietnami köztársaság. Mellesleg az észak vietnami haderõ a ruszkik és kínaiak jóvoltából tisztességesen fel volt szerelve és nem egy orosz katona ( fõleg Tanácsadó)részt vett a háborúban, még a magyarok közül is voltak, persze a kommunisták oldalán.
Válasz
10/10
Gábor 32 2010 febr. 10. - 01:09:49 10/10
(49/123)
Jogos a kritika!
Válasz
10/10
Gábor 32 2010 febr. 04. - 17:19:10 10/10
(48/123)
Mindezek ellenére ezt a filmet én jónak ítélem meg!
Remek a történet,parádés a szinkron,
van tartalma a filmnek és még sorolhatnám!
Viszont a most készült II. vh.-s filmek semmit nem érnek!
Lerágott csont már ez a téma,
de amikor a piszkos tizenkettõ készült,
na akkor még volt aktualitása a történetnek!
Ma már nincs!
Válasz
10/10
Gábor 32 2010 febr. 04. - 17:09:10 10/10
(47/123)
Az amerikaiak nem jó katonák és borzasztó stratégák!
Mondom ezt azért mert a "jenkik" mindkét vh.-ban az utolsó pillanatban léptek be a háborúba akkor,amikor már minden eldõlt!
De mikor saját magukra voltak ítélve,akkor csúfos kudarcot és hatalmas vereséget szenvedtek!
Lásd a Vietnámi háborút!
Válasz
10/10
Gábor 32 2010 febr. 04. - 16:52:38 10/10
(46/123)
Sok mindenben egyetértek azzal amit mondasz!
De ezt a svéd imperializmus dolgot nem nagyon értem!
A történelmet pedig a gyõztesek írják!
A maguk hazugságaival és ferdítéseivel együtt!
Válasz
9/10
offtopic
fredi60 2010 jan. 19. - 10:59:13 9/10
(45/123)
"saját hazájuktól több ezer km-re, Európában hajtottak végre célzott támadásokat azért, hogy német tiszteket gyilkoljanak"

Mintha a németek kezdték volna a háborút.
És a háború nagy része öldöklésrõl, gyilkolásról szól.
Válasz
10/10
polarka 2010 jan. 19. - 00:44:51 10/10
(44/123)
"Az ilyen akciókat egyébként ma úgy hívják, hogy terrorista támadás."
Meglepõdnék, ha ezt így neveznék, ugyanis elsõsorban ellenséges katonákat öltek meg nem pedig minél több civilt.
Az afgán ellenállókat is - akik amcsi katonákat támadnak - inkább táliboknak említik, mint terroristáknak. Viszont a 9/11-eseket és hasonló városban civileket épülettel együtt (szándékosan) robbantókat inkább terroristának.

Egyébként meg egyetértek veled és nevezheted, ahogyan akarod, de azért nem teljesen ugyanaz 2 eset.
Válasz