Programkereső

Téma: Apocalypto

Spoiler
xsipix 2007 jan. 02. - 22:38:54
(38/518)
"csupa vér és erõszak M.G mit vártunk !" úgy érzem,néhányan nincsenek tisztába M.G munkásságával :(
Az Apocalypto egy nagyon jó,film a mai Hollywoodi termésbõl.Igen néhol túl brutális egyeseknek,de úgy érzem a háborút mindig reálissan kell bemutatni olyannak amilyen... bár vannak akik szereteik homokba dugni a fejüket! Sokakat zavar a story egyszerûsége,de abban az idõben nem hinném,hogy Agatha Christie szerû történetek lettek volna !! Ja a színészek szerintem jól játszanak és a látványvilág csodálatos és az egész történetnek csodálatos hangulata van,remélem lesz rendezõi változata!!!
Ja és nagyszerû volt,hogy megint egy "õsi nyelvet" halhattunk sokat adott a filmhez !!!
Válasz
Seemann 2007 jan. 02. - 22:10:51
(37/518)
De mi a brutális? Egy olyan filmben ami az indiánokról, harcról szól éljenek azzal a 70-es években sem menõ olcsó keveset mutatunk de annál többet sejtetõ fogással hogy hirtelen elkapjuk a kamerát, és csak a hanyagul a lencsére spriccölõ vércseppekbõl tudjuk meg hogy na akkó most itt valakinek sz.r lehetett? Nemá!!

Egyébként vér tényleg van benne elég, de direkt figyeltem, soha nem mutatták premierplánban azt hogy valakit lefejeznek, vagy kitépik a szívét... mindig csak a "termést" láthattuk.
Válasz
Szani 2007 jan. 02. - 14:58:43
(36/518)
A kritikus (efes) -kritikája, nem annyira chief-é. Szerintem ha a Rém Rendes Családot nem számítjuk ez Gibson 3. hõskultuszt felkaroló és szerintem ebbõl a szempontból elég jól sikerült filmje. Aki véresnek tartja nézze meg a Cannibal Holocaustot ...Hõsmese, rengeteg vérrel és brutalitással... ccc ... Ám ezenkívül semmi más? Nem nagyon készült még szerintem a számunkra ismeretlen prekolumbiánus kultúrákról ennyire látványosan és sokszor nagyon is ügyesen kitalált film - mégha nem is Pasoilini rendezte is. Hollywood-i szinten mindenképp figyelemreméltó és érdekes próbálkozás.
Válasz
Patrick Bateman 2007 jan. 02. - 13:54:37
(35/518)
(Port.hu-kritika: miért nem közli a teljes elõzõ hozzászólást, mikor válaszolni akarok rá?! Nem mintha olyan rossz lenne a memóriám, de a szó szerinit idézés így majdnem lehetetlen..."Majdnem" - ez freudi:D)

Csak egy tanács: nem érdemes indulatból írni (és fõleg tenni) semmit se, bár ezt biztosan tudod. Aminek örülök, hogy elismerted, hogy fenntartásokkal kezeled Mel Gibson munkásságát; bizonyos alkotókkal szemben mindenkinek vannak elõítéletei (negatív és pozitív egyaránt): nekem pl. negatív van Kubrickkal szemben, s pozitív Eastwooddal szemben.
Mel Gibson A passióval legalább annyi ellenséget szerzett magának, mint hívet - a filmet egyszerre divat isteníteni és fikázni. Szóval azóta M.G. nagyon ellentmondásos személyiség. (Egy hasonló hazai példa: amióta Ákos politizál, szintén nagyon megosztja a közönségét.)

Én - de sztem Te is, és mindenki - abban mérem le egy film erejét és értékét, hogy mennyire hat rám. Az pedig tényleg ízlés kérdése, hogy kire mivel hat egy mûalkotás: valakire egy bizonyos humor hat, másra a sokkeffektusokkal teletûzdelt horrorfilmek, megint másokra a romantikusság, esetleg a meseszerûség (fantasy, sci-fi). Rám speciel óriási hatással tud lenni a valósághûság, a naturalizmus, a hipperrealizmus. Más viszont úgy gondolja, hogy ilyen esetekben a kevesebb több lenne.
Sztem az Apocalyptó (és A passió) esetében indokolt az emberi kegyetlenség ilyen mértékû ábrázolása, mert tárgyhoz kötött és hiteles. Más szerint Mel Gibson túl messzire ment. (Az már inkább morális kérdés, hogy ugyanezek éljenzik A Ryan közlegény...-t, vagy a Mechanikus narancsot, esetleg a Született gyilkosokat.)
Ez persze nem jelenti azt, hogy számomra nem létezik tabu a vásznon. Pl. Ken Park...
Válasz
Patrick Bateman 2007 jan. 02. - 13:12:18
(34/518)
Sztem csacsiság, amit írsz. Az, hogy mi tetszik egy embernek, természetesen ízlés dolga, de az, hogy Mel Gibsont horrorfilmrendezõnek titulálod, ráadásul c-kategóriásnak, no meg azt is írod, hogy ostoba, igen nagyfokú filmes alulmûveltségrõl teszel bizonyságot. A hatásvadászat pedig minden mûvészi alkotás sajátossága, hiszen minden alkotó arra törekszik, hogy azt a bizonyos hatást minél jobban levadássza.
Mel Gibson nem intelligensnek és mûveltnek próbál tûnni, hanem igyekszik minél hitelesebb, érvényesebb képet adni arról, amirõl filmet készít. Ez minden mûvész elsõdleges célja: reprodukálni a valóságot, megmutatni a megmutathatatlant.

Visszatérve a fentiekre: a filmek minõségi kategóriákba való sorolása egy legitimált terminus technicus, amit jelen esetben tévesen alkalmazol. (Arról nem is beszélve, hogy C-kategória nincs is, csupán A-, illetve B-kategória létezik paradigmatikusan.) A kivitele az A-kategóriához sorolja az Apocalyptót, a költségvetés is, a megvalósítás, a forgalmazás stb.. Amennyiben a horrort mint mûfajmegjelölést alkalmazod, ismét tévedsz, a film ugyanis nem horror, hanem horrorisztikus elemekkel átszõtt, akciódús dráma. A vértenger pedig a már említett hitelesség kedvéért meglévõ stíluseszköz, denotatív értelemben szimbólum.
Válasz
Timke 2007 jan. 02. - 10:36:35
(33/518)
Az érdekes szó szerintem ideillik. Érdekes egy film. Története nem nagyon van, a sok brutális jelenetével akar hatni az emberekre. Egyszer meg kell nézni, mert valahol mégis egyedi. Én ahhoz a tömeghez tartozom, akinek bõven elég lett volna 70%-kal kevesebb vér és brutalitás.
Válasz
hisedil 2006 dec. 31. - 14:03:11
(32/518)
Sziasztok!

Nekem kellemes élmény volt a film. Mindenkinek tudom ajánlani aki elfogadja, hogy az emberi test sérülékeny és gyakran ellenfeleink ezt kihasználják piszkos céljaik kivitelezése közben. Néha a kevesebb több néha a több kevesebb. Szerintem itt jól döntött Mel. Itt meg kellett mutatni mindent. Mondjuk a belezést sem itt sem a Rettenthetetlenben nem mutatta. (a test felnyitását a kötekedõk kedvéért) Vér nélkül kevesebb lett volna a film. Nincs lehangolóbb egy olyan lovagfilmnél ahol a jelmezpüfölésben hal meg a fõgonosz...
Talán Mel-nek ez a stílus jön be. Megteheti, hogy kiéli magát a filmjeiben. Nem kímél minket. Ebben a mûfajban jó. Szeretem a filmjeit. Talán az Angol beteget jó hogy nem õ rendezte. De szerintem nem is nagyon akarná...:)
***
Nézze meg aki teheti! :)

Üdv!
Válasz
Seemann 2006 dec. 31. - 12:42:46
(31/518)
Még annyit: a Rettenthetetlenben még érdekes senkit nem zavart a "vér", pedig az aztán véres volt. Ott ez a sok csepürágó még hüledezett tátott szájjal miközben gurgulázott ki a kukorica a pofájából amit tenyérrel tömött bele mert úgy izgult hogy majdnem lefosta a bokáját.

Erre jött a Passió, és mindenki: hjajj, véres, hjajj, gusztustalan, hjajj, orgia... Jézusról készült sok film, a felét már leadták Karácsonykor a Dunán, 10 évvel ezelõtt, délután 3kor, báájglit majszoló ministránsok biztos élvezték.

De egy ilyen agyatlan , vérhez szokott, fûrészhuszonkettõre meg Hannibalra elélvezõ csûrhének hogyan lehet egy bibliai történetet úgy elmesélni, hogy át is érezze? sehogy máshogy. Nyafogott mindenki hogy Jézusról nem mesélt sokat... hát kérem ki kéne nyitni a Bibiliát, ott mesélnek róla, csak az derogál a sluszkulcsos kopasznak vagy k.rvára igényes csak alkholista buzi portások storyjára kiváncsi garbós nyiszledék köcsögnek.

A maja kultúráról nem tudtatok meg sokat? Tudom ajánlani a N. Geographic-ot. Vagy egy könyvet a témáról, ott bõvebben, évszámokkal, illusztrációkkal tarkítva elmerülhettek az egészben.

Érdekes, nem tudom honnan jött ez a hirtelen utálat... (persze nagyon is tudom)
Válasz
Na! 2006 dec. 31. - 12:31:30
(30/518)
Én is elõtte elolvastam a Zindex kommentárját, utánna meg amit ugyanaz a srác írt a Passióról. Akkor már teljesen biztos voltam benne, hogy megnézem, mert a tömör rosszindulat és az indexes fanyargás alapján biztosra vettem (meg a rendezõ miatt, na jó!), hogy jó a film.

Nekem nagyon tetszett, minden történelmi és nem-történelmi filmben vannak olyan részletek, amelyeken lehetne fanyalogni (pl.: az újvilági kutyafajták nem tudtak ugatni, a spanyolok hoztak be elõször ugatós kutyákat, pedig hát errõl szól egy jelenet).

Én is elõtte elolvastam a Zindex kommentárját, utánna meg amit ugyanaz a srác írt a Passióról. Akkor már teljesen biztos voltam benne, hogy megnézem, mert a tömör rosszindulat és az indexes fanyargás alapján biztosra vettem (meg a rendezõ miatt, na jó!), hogy jó a film.

Nekem nagyon tetszett, minden történelmi és nem-történelmi filmben vannak olyan részletek, amelyeken lehetne fanyalogni (pl.: az újvilági kutyafajták nem tudtak ugatni, a spanyolok hoztak be elõször ugatós kutyákat, pedig hát errõl szól egy jelenet).

Az emberáldozattal kapcsolatban: a srácok obszidiánkésekkel dolgoztak, amely vulkánikus üvegként sokkal jobb az acélnál és egy orvosi szike sem mérhetõ hozzá. Szerintem a dobogás miatti kivételhez valóban gyorsan kellett "dolgozni".

Talán a filmhez egy kissé meg kellene ismerni a maja kultúrát, amelyet egy kis azték-tolték beütéssel bemutatott. Egyetlen 120 perces film sem alkalmas arra, hogy egy kultúrát-civilizációt bemutasson (gondolom egy mûvészfilmnél sem elvárás ez), de megdöbbentõ részletességgel (és pontosan) mutatta meg, hogy hogyan mûködött egy maja városállam.

Viszont senki sem beszél a mottóról, pedig errõl szólt az egész film, egy nagy civilizáció akkor tûnik el véglegesen, ha belülrõl szétesik (kb.). A maja "civilizáció" ebben az esetben a természeti és emberi erõforrásokat rablógazdálkodóan használta fel, természetes válságba jutott, amelynél az erõszak és a transzcendencia keresése (amelyet valamivel ki kell elégíteni) került elõtérbe.

Vajon kiért került bele a filmbe a mészégetés és annak hatásai? Vajon miért fogta vissza a spanyol és az egyházi szálat? Miért pont ezt a filmet csinálta meg Mel Gibson a Passió után?

Szerintem szarban vagyunk, amelyet a rendezõ is látott, az európai-amerikai civilizáció a vége felé közeledik. Ismerõs a halálkultusz? A természeti és emberi erõforrásokat végletesen kihasználjuk, csak még a közepén vagyunk és nem jöttek a spanyol hajók, vagy legalábbis nem tudjuk...
Válasz
Seemann 2006 dec. 31. - 12:25:25
(29/518)
Az origon a Mesterházy Lili, az indexen pedig valami nevesincs senki írt egy olyan arcpirítóan mocskolódó kritikát, ami minden biztosítékot kiver. Persze mind a kettõben bõszen hivatkoznak a Passióra, bár nem tudom mi a fa..ért, úgy látszik "családi okokból" nem tetszik nekik hogy a zsidók is lehetnek egy filmben "rosszak", nabumm... ha a nácik feszítették volna keresztre Jézust Mel Gibson újabb oskart kapott volna...
Az apocalypto, tessék megérteni, nem egy meleg sánta bárzongorista tragikus és kiba....ttúl érdekfeszítõ történetét meséli el, (amire kiváncsi 20 ember), hanem egy látványos akciómozi, ami az akció mellett törekszik arra hogy ezt mind úgy tálalja, amit nyugodtan nevezhetünk törtenelemhûnek, vagy azt legjobban megközelítõnek. Nem én mondom, a National Geographic honlapján cikkeztek errõl, a német N.G.-ban egy maja kutató írt elismerõen a díszletekrõl, a tálalásról. Aki pedig nem bírja a vért, az üljön be az Arthur és a villlangókra vagy valami hasonlóan igényes rajzfilmre és közben smároljon a barátnõjével , mert az olyan romantikus.
Válasz
x-tro 2006 dec. 31. - 12:04:07
(28/518)
azért írom, hogy M.G.-nek fontos a hitelesség, mert azt hiszem, neki fontos. És a továbbiakban arra célzok, hogy nem sikerült ennek megfelelnie, ill. így, ily módon nem is lehet, szerintem.

A szerintemmmel csak egy bajom van, elcsépelték abban a filmes kampányban, szerintem.

Iksz?
Válasz
Latz 2006 dec. 31. - 00:55:00
(27/518)
A film akkor kezdett el érdekelni, amikor az Indexen fanyalgó kritikát olvastam.

Ma megnéztem: óriási élmény volt. A film lenyûgözõ. Ajánlom mindenkinek - erõt ad és hitet.

Talán ezért is fanyalognak a tetveink.
Válasz
Aszpirin 2006 dec. 30. - 21:30:18
(26/518)
Mit csinálok? Ezzel kezdtem: elmondom a véleményemet, mely egy a sok közül, és nem tartom tévedhetetlennek, mégkevésbé abszolút igazságnak (ami egyébként szerintem nem létezik). Ennek nyomatékosítására viszonylag gyakran használom a "szerintem" szót.
A kommersszel kapcsolatban egyetértünk. Csak annyit tennék hozzá, hogy szerintem nagyon lekicsinylõ hangnemben használtad a "kommersz" kifejezést; és ezzel nem vagy egyedül, minthogy manapság ez egy divatos "dzsóker" szitokszóvá vált, bármely termékre vagy alkotásra alkalmazandó, amit "edukáltabb" körökben nem illik (vagy nem akaródzik) szeretni.

Bár nem kívántál a beszélt nyelvvel kapcsolatban vitát nyitni, mégis megtetted - ezért beszállok.
Egy picit önellentmondásba kerülsz, ugyanis elõször kijelented, hogy Mel Gibsonnak fontos a tudományos hitelesség, aztán pedig pár mondattal odébb azt állítod, hogy semmi köze a tudományos hitelességnek.
Egyébként szerintem az a logikai következtetés, amire hirtelen jutsz, vagyis hogy a tudományos hitelességhez semmi köze, szerintem téves. Azért mert 500 évvel ezelõtt nem a mai maja nyelvet beszélték, a mainak mégiscsak van köze ahhoz a nyelvhez. A magyar 500 évvel ezelõtt nem a mai magyar volt, de lényegében mégis magyar. És akkor nézzük a fránya latint... Létezik egy olyan tudomány, hogy nyelvészet. A nyelvészek a latinnál nagyságrendekkel bonyolultabb feladatokat is megoldottak már, pl. az óegyiptomi írás valamint a beszélt nyelv megfejtését (utóbbi esetben csak a hozzávetõleges megfejtést). A latinnal nagyon egyszerû a dolguk a nyelvészeknek, mert a latinok egy tökéletesen fonetikus írásmódot használtak, ráadásul több újlatin nyelv van, a betûkhüz tartozó fonémák ezek által fennmaradtak. Már csak olyan marginális részletkérdések maradtak, hogy pl. hogyan ejtették pontosan a "c"-t. Arról nem is szólva, hogy az egyház mindent megtett a latin életben tartásáért. Összesen kb 3 tudományos hipotézis van arra, hogy hogyan hangzott a beszélt latin, és neked is feltûnhetett, hogy a filmben használt latin nem az, amit a magyar templomokban hallasz. A Passióban az egyik ilyen hipotézist követik, és ez nem más, mint a dolog tudományos megközelítése, tehát igenis van köze a tudományos hitelességhez! A majával/toltékkal persze más a helyzet, ebben sokkal bizonytalanabb a tudomány, de a filmben használt nyelv a mai nyelvek közül a tudomány állása szerint is a majához a legközelebbi lehet. Mindenesetre szerintem sokkal több köze van hozzá, mint az általad hiányolt angolnak (vagy magyarnak). Hogyan lehet akkor azt kijelenteni, hogy _abszolút_ semmi köze a tudományos hitelességhez? Most plagizálni fogok: ez nagyon merész állítás volt,ennél azért több érvet tudhatsz, össze szedhetnéd magad :-) (na jó, ezt csak a hecc kedvéért írtam, ne szívd mellre)
B-kategóriás sztárokkal kapcsolatban igazad van, Llorenzo Lamasró és társairól megfeledkeztem.
Válasz
szisz 2006 dec. 30. - 18:49:52
(25/518)
Hát mi tagadás, jó rana pofák vannak benne! Csupa vér és erõszak! No, de Mel Gibsontól mit várjunk?
Válasz
x-tro 2006 dec. 30. - 14:48:57
(24/518)
A kommerszet nem utálják azok, akikre te azt hiszed, hogy istenileg kinyilatkoztatnak. (Te mit csinálsz amúgy?) A kommersz az eleve piacra, annak törvényszerûségeinek messzemenõ figyelembevételével készült termék, amelynek bevezetését hatékony marketinghadjárat kíséri. Mennél jobb a hadjárat annál jobban be van vezetve a termék. Ez nem mûvészet, ez rideg és számító szakma. Így nem számít a nézõszám sem, a termelt bevétel sem, hiszen a tömeg azt nézi, és azért fizet, amit sugall számára a reklámmarketing-gépezet. Most ezt nézi és ezért fizet. (Egyszer csak ráfizet :))) Ez egy gépezet az elkészítéstõl a fogyasztásig, mit utáljunk hát rajta? Az, hogy mint ilyen, számomra érdektelen, az már más kérdés... A kommersz azért készül, hogy az ebbe befektetõ embereknek profitot termeljen. Ez a dolga, ha ezt teljesíti, akkor mûködik, ez a természetes tulajdonsága. Ha ezt teljesíti, normálisan mûködik, de miért kellene ezért szeretnem? A villanyt se szeretem csak azért, mert ha felkapcsolom, akkor világít! Ez a véleményem, amit kinyilvánítok. És nem vagyok isten. Vagy csak egy kicsit, mint bárki más...

Mel Gibson számára igenis fontos a tudományos hitelesség, hiszen pl. ezért vakerálnak régmúlt (vagy akár élõ, de az angoltól idegen) nyelveken a szereplõk. Ám ettõl még a gondolati káosz még megmarad... arról most nem nyitnék vitát, hogy honnan a rákból tudjuk azt, pl. hogyan hangzott a BESZÉLT latin? Vagy a ma beszélt maja vagy tolték vagy milyen nylev, a többi nyelvvel ellentétben nem változott az elmúlt 500 évben? (Tehát 500 évvel EZELÕTT 2005ös nyelvjárásban beszéltek a dzsungellakó indiánok?) Szóval baromira nem stimmel ez, erre mondtam, hogy hókuszpókusz ez, nem egyéb. A tudományos hitelességhez meg aztán abszolúte semmi köze nincs...

Végül, de nem utolsósorban: a B-kategóriás moziknak is vannak sztárjai: pl. Lorenzo Lamas, Chuck Norris, Michael Dudikoff és társaik... Ebben is tévedtél. Szedd össze magad...
Válasz
zséé1 2006 dec. 30. - 11:10:07
(23/518)
Biztos így volt,nem azt állítom hogy nemlehet,csak nem ilyen gyorsan,és nem így hogy :hopp kikapom semmi erõlködés nélkül.
Válasz
Evee 2006 dec. 30. - 09:58:12
(22/518)
Hát sztem errõl a szívkiszedésrõl annyit, hogy amennyi áldozatot már bemutattak ,el lehet képzelni, hogy ezt a mûveletet tökéletesre fejlesztették:)
Nekem tetszett és abbahagytam a "kukievést" és megfeledkeztem a külvilágról... mégha néha a fülembe is zörögtek:)
Válasz
zséé1 2006 dec. 30. - 09:20:31
(21/518)
Ja meg a szívet is kiszedték elég hamar puszta kézzel,mivel én vidéki vagyok,ezért láttam már disznóvágást,és komoly éles késekkel lehet csak elvágni a dolgokat.Tehát volt egy-két dolog ami gagyi volt benne,de azért jó ez a film,ismerjük el.Nem B kategóriás.
Válasz
zséé1 2006 dec. 30. - 09:12:09
(20/518)
Nekem tetszett,csak a tapírgyílkoló szerkezetet nem értettem benne,biztos nem így vadásztak rá :))))) Az emberáldozós rész az nagyon élethûen adta vissza a valóságot,bele éltem magam,mintha engem végeznének ki.De a vége elég hülyeség,ezért a 16-os hozzászólásom továbbra is él.
Válasz
Zolkó 2006 dec. 30. - 08:53:31
(19/518)
Ja, és észrevettétek, hogy az összes rosszfiúnak rossz volt a foga, a jóknak meg nem (annyira)?:)))
Válasz