Nekem volt egy olyan érzésem a film közepe felé - mikor Benjamin "szép" korszakát élte-, mintha Brad P-nek az lett volna a szerepe,hogy szép legyen :)
Mintha valami reklámot néztem volna.
A jóképû Brad P. vagányan motorozik a tökéletes bõrzsekijében, a Ray Ban napszemüvegében és keményen néz a naplementében :)

Szerintem a Brad Pitt megítélésed kissé túlzó. A jó színész, a tökéletes zseniális pl Daniel Day-Lewis a Vérzõ Olajban. De Brad itt szinte csak nézett mint a hal. Nagyon zavart, hogy nem játszotta ki a szerepben lévõ lehetõségeket.

Nos, megnéztem a filmet. Hmm… ez nagyon mély, romantikus, és elgondolkodtató volt, de én szeretem ilyen mûvészi filmeket. Szomorú szívszorító, és fájdalmas film volt, a szüleim, amikor film vége lett, elsírtak, de én szerencsére nem, inkább meghatódtam. Akik nem szeretik ilyen mély, elgondolkodtató, dráma filmeket, azt ne nézzétek meg! Elmondom a pozitív és negatív véleményemet a filmmel kapcsolatban. Már egész nap csak ezt járt a fejemben, mert gyûjtöttem, hogy mi a jó és mi a rossz dolgok a filmben. Nem tudtam megszabadulni tõle. Mindig megmaradt a fejemben. Szerencsére nem csalódtam a filmet. Kezdjük az alakításokkal. Brad Pittrõl írnék, õ is nagyon jól alakított, de véleményem szerint õ a leggyengébb alakítása, mint Cate Blanchett. Sokan írtak, hogy Brad jobb az alakítása, mint Cate, de nekem pont fordítva. Brad jó színész, és zseniális volt a Benjamin szerepben. Le a kalappal mindkettõnek! Cate Blanchett hihetetlen és nagyszerû színésznõ, balettos részekben gyönyörûen táncol.

„Tökéletes az alakítása, és õ is legalább annyira tragikus karakter, mint maga Benjamin. Kettejük utolsó közös jelenetébe egy életnyi csoda és tragédia szorult.”

Azt nem tudom, hogy Cate ennyire tud táncolni? Nem semmi. Gyönyörû az arca és varázslatos. Õ lett a harmadik kedvenc színésznõm. Beleszerettem. Sajnálom, hogy Cate nem kapott semmilyen jelölést. Vagy már kapott valamit? Cate egyre jobban és nagyszerûen játszott.
Akkor jön a történet.
Az órás prológus részben is nagyszerû volt, összekapcsolja a másik szálat, a Benjamin különös életet.
A történet sem volt olyan gyenge és nagyon érdekes volt. Jól megcsinálták a történetet.

„Maximum a zenével, ami bár szerintem nagyon ritkán lehetne hangsúlyosabb, de összességében nézve nagyon passzol a filmhez, sokat dob a hangulatteremtésen is és mindig tudja fokozni az adott jelenet érzelmi hatását.”

Zene is lehetne jobb, de ez volt a leggyengébb a filmeszközök közül.
Azért szomorú a film, mert a filmben sokan meghaltak, igazán elszomorító, de a villámos jelenetekben mindig adja vissza a nézõknek a vidám, boldog hangulatot. A villámos rész kicsit vicces volt. Operett részben és zongora részben is feldobja a hangulatot. Legalábbis nekem. Szerintem nem volt hosszú a film és nem is volt unalmas. Egy pillanatig nem unatkoztam, sokat élveztem.

„Fincher ismét egy dramaturgiailag tökéletes filmet rakott le elénk, amit nem fogunk egy jó darabig elfelejteni, története, szereplõi, pillanatai, mély gondolati igazságai sokáig emlékezetesek maradnak.”

A film elején nagyon jól kezdõdött, a közepén kicsit hasonlított vagy emlékeztet a Forrest Gumpre. Persze két nagy különbség, de én úgy éreztem olyan. [SPOLIER] Legjobb jelenetem ez igen legszomorúbb az, amikor idõs Daisy karjaiban hal meg az ismét csecsemõ Benjamin. [SPOILER VÉGE] Fájdalmas volt. Szeretem az emlékezetes momentumokat, intelligens párbeszédeket és a fájdalmasat is. A mû vagy a történet elvarázsolt, tele van a hangulatokkal, különös életrõl szólt. A film vizualitása zseniális volt, amikor csinálták az öreg Benjamin alakját olyan volt, mint az igazi vénember, nem is animációs, nem is volt olyan trükkös. Kitûnõ és tökéletes volt a maszk is, sokkal jobb maszkot még nem láttam.
Oscarral kapcsolatban én is párat szeretnék írni, szerintem nem volt túlzás, hogy 13 Oscar jelölést kapott, de négy vagy öt díjat adnám neki.
Ennyit írok a filmrõl. Nagyon kevés rossz dolgot írtam, egyáltalán nem is volt benne. Minden jó volt.

Gyönyörû film volt!

10/10

Nagy Nicole Kidman rajongó vagyok,de most nekem is el kell ismernem,h a BB nyomába se jöhet az Ausztrália. Az Ausztrália egyszer nézhetõ semmi új élményt nem hozott számomra (mondjuk N.Kidman miatt jó csak),a BB számomra örök élmény és biztos h még párszor meg fogom nézni.

Õt pedig ha jól látom egyáltalán nem jelölték Oscárra. Szomorú...Aki pedig érzelmes, szerelmes filmre vágyik az Ausztráliát nézze meg, ne ezt az erõltetett, öregedõs filmet. ;;;;SPOILER;;;;na és a vége...a kisbaba???? Hát ez gyalázatos.

Nekem az a gyanúm, hogy azért ez a 13 Oscar-jelölés, mert a film 2008 harmadik legnagyobb bukása anyagilag (150 millából 80-at hozott eddig vissza), és a sok jelölés miatt jóval többen ülnek be rá majd világszerte. Tudom, az Amerikai Akadémia független attól, hogy x stúdió filmje veszteséges, de ennyi jelölés láttán mégis felmerül, hogy pénzt akarnak a dologból.

Cate Blanchett pedig tényleg egy istennõ, minden szempontból, imádom!!! :)

Csak azok nézzék, akik szeretik az olyan filmet, amely egyszerûen csak az érzelmekrõl, a szeretetrõl és szerelemrõl szól! Nekem tetszett! Bár kissé túlzás a 13 oscar jelölés!

Sziasztok,

Nagyon csodálkozom,hogy ennyi díjat kapott és valószínûleg kapni fog a film. Hogy nem veszi észre a Filmakadémia, hogy ez a a zseniális Forrest Gump gyenge koppintása????? Egyáltalán, hogy indulhat olyan filmekkel, mint a Getto Milliomos?
A végén már nem álltuk meg mosolygás nélkül, annyira banális. Aki díjt érdemelne az KateBlanchett.Szép,elegáns, még 60 évesen is vonzó.Örömmel olvasom a Forumban, hogy nem vagyok egyedül a véleményemmel.

Pont most lett vége a filmnek és már sokszor megfogadtam, hogy nem fogok az oscar jelölés után megnézni egy ismeretlen filmet, mert akkor a magas elvárások miatt csorbulhat a story, de most megtettem. Mi a f.-t tegyek, ha nem képesek a forgalmazók idõben elhozni? A jelöléseket én is soknak tartom, de megérdemel belõle 6-ot, 7-et kb. Olyan jelöléseket is kapott mint a hangkeverés ami persze jó volt de melyik filmben nem legalább ilyen jó? Na meg persze a nõi mellékszereplõ, Taraji P. Henson, vagyis a feka mama, nos õ is jól játszott de nem volt egy olyan igazi kimagasló pillanata sem amiért azt mondom, hogy 22.-én joggal mehet fel a valhalla kilincséért. Pitt is jól játszott de nekem valamiért õ mindig erõsen beképzeltnek tûnik, egoizmust sugároz és arca valóban csak az elmaszkírozásoktól volt más, nem tud játszani az arcával, ebben a filmben legalább is. Sokan mondják, hogy az új forrest gump, de én csak egyszerû koppintásokat véltem felfedezni. Sokszor számomra a már 30 éves Benjamin is olyan lassan beszél mint öreg (kiskorában) és Forresthez erõltetetten hasonlóan õ is a vállán viszi a "napfelkeltét nem látót" , csak itt Button apuka az, nem Dan hadnagy. Ugyanaz a csendes, egyszerû és jólelkû arc, de nem értem miért. A hangulattal nincs baj, minden pillanatában remek, az utolsó részek valóban gyönyörûek, csak a végét nem értettem. Nem lövök le a poént de akik látták, érteni fogják az órás résznél SPOILER, tehát Benjanim dolga, az élete az volt, hogy visszafelé haladjon? SPOILER OFF
Az üzenet érthetõ, ami fontos, legyen az a rég nem látott napfelkelte, a csatorna átúszás, az, hogy mûvész lehessen valaki (kapitány) vagy a szerelem, vagyis mind a boldogság, független tõlünk és örök. Szerintem ez a jelentése. Nekem, bár az is szép rész, az volt hihetetlen, hogy a kislány éjszaka lemegy egy vén szivarral az asztal alá. Bocsi de ez utópisztikus :)
Mindent egybevetve hiányoztak belõle a Forrest Gumpra (ha már itt tartunk) jellemzõ, örökké fennmaradó drámai jelenetek, a nagy dumák és a történet értelmének kissé erõsebb sulykolása. Nem éreztem, hogy a film hossza ellenére a színészeknek kellõ ideje lett volna kibontakozni. Alexandre Desplat, általam igen tisztelt zeneszerzõ, Alan Silvestrihez hasonlóan (Forrest Gump komponistája) kitalálhatott volna a számtalan gyönyörû minimalista dallam közé egy hangzatos fõtémát az Isten szerelmére is.
Összegezve 10/7 és lehetett volna több is, mert jó film, megérte megnézni, a hajózgatós, szerelmes, holdfényes, éjszakai partos szexes rész különösen tetszett, nagyon tiszta és mély érzelmi "festékkel" alkotott képek, de hiányolom belõle azokat az igazi drámai jeleneteket, amik nélkül ez a film is csak egy szép és szomorkás story a büdös és mégis ragyogó XX.századból. Valahogy nekem a tolószékes Brad Pitt arca semmiben sem különbözött a fiatal tizenéves tekintetével, olyan volt mint egy passzív szemlélõ. Jó film, csak lehetett volna jobb is.

Nekem tetszett. Nem baj, ha néha megmagyarázzák a dolgokat (a gyengébbek kedvéért...), de attól még ott marad a gondolat a fejedben, hogy "tényleg, mi van akkor ha..."

Tschooker!

Az a legvicesebb hogy rajtad kivül szerintem senki sem érti,hogy mi az hogy egy film mélynek látszik... Jók a monológjaid...