Az "üstökös becsapódása" olyat produkál, mitha lukat vágnál egy zsákon, amihez egy üveget tartasz.
Ami a zsákban van, azt gyorsan elkezd kifolyni - de csak míg meg nem tölti az üveget.

Ugyanez érvényes az evolúcióra: ha egy egyedcsoport alkalmassá válik egy új nich betöltésére, akkor rohamos módon adaptálódik oda, aztán amikor elfogy a hely, megáll a változás.

A halak nem feltétlen mocsárban jöttek a szárazföldre. Egyik, ma is megfigyelhetõ lehetõség, hogy sekély vízben élnek, ami idõnként kiszárad. Ahhoz hogy túléljenek át kell vonszolniuk magukat egy másik pocsolyába.
De van olyan hal is, ami vadászni mászkál ki a partra, egyes állatok pedig ideiglenesen oda menekülhetnek a ragadozók elõl.
És hogy hogyan csinálják? Egyzerû: az uszonyban lévõ merevítõporcok megerõsödnek (a nagyobb igénybevétel miatt azok az egyedek szaporodnak nagyobb sikerrel amiknek erõsebbek ezek a részeik). Majd mivel a csontosodás folymatában ezen részek elveszítik hajlékonyságukat és törékennyé válnak, kialakul az ízesedés.

Az, hogy nem olvasod el a témába vágó szakkönyveket, nem krdezel meg egy szakembert, és emiatt nem hallasz arról hogyan vannak pl. említett dolgok, csak téged minõsít.

Soraidból gondolom, hogy még a 150 éves könyvet sem olvastad, pedig az is sok kérdésedre választ ad, pláne az azt követõ 150 év tudományos kutatásai.Ami szintén sokat ír az általad felvetett kérdéstõl.De ezeket el kell olvasni és máris nem lesz akkora talány, hogy mindenben a teremtõt keresse az ember.

Az üstökös( gondolom a dinó-emlõs részre gondolsz) nem okozott mutáció növekedést, csak egyszerûen elõnyhöz juttatta az addig elnyomott egyedeket.

Én azt még sose hallottam, hogy a hogyanra választ adna a darwinizmus.
Azt mondja, hogy a mocsaras élõhelyen a halnak jobb volt uszony helyett lábat növeszteni. De mégis hogy csinálta?
Erre a természetes szelekció nem ad választ, a mutációkkal meg a baj, hogy a tények azt mutatják sokszor évmilliókon át nem változik semmi, aztán hirtelen sok minden. Egy üstökös becsapódása után miért nõne meg a mutációk száma.

Darwinról csak annyit hogy, abban az idõben nem volt jobb magyarázat, ezért nagy hûha volt körülötte.

De azóta a tudásunk hatalmasat ugrott és itt minden részére gondolok a tudománynak, ezért már a darwini elmélet ideje múlt, ezért írtam hogy halott és nagyon idegesít hogy még mindig tanítják az iskolákban. (Az USA egyes államaiban a darwini elmélet nem szabad tanítani)

Valójában a darwinisták hitté változtatták ezt az elméletet.

A vallásoknak sincs igaza mert nem Isten teremtette a világot,- de lehet Istennek is nevezni, tetszés szerint - hanem az õs okból lett a világ, aminek az okozata az univerzum és benne mi is az anyagi világunkkal.
Csakhogy a világ több dimenzióból van, amibõl mi csak három dimenziót érzékelhetünk az idõben, ez a téridõ.
A fölöttünk lévõ dimenziókat nem vagyunk képesek érzékelni, vagy csak egy pár kiválasztott aki tudja a titkot és kapcsolatot tud teremteni a fölöttünk lévõ dimenziókkal.

A mi naprendszerünk még nagyon fiatal az univerzumhoz képest, valamikor évmilliókkal ezelõtt kialakult az élet mikroorganizmusok egysejtûek, stb., késõbb valamilyen állatformák is kialakultak.
Itt jön a képbe egy, vagy több, fejlett földönkívüli civilizáció, akik kitudja mióta fölfedezésekre indultak az univerzumba és megtalálták a Földet.
Genetikai beavatkozásokkal megalkották az ember mai formáját hogy dolgozzunk nekik és csináltak nekünk "paradicsomot" is, ez a természet, majd idõvel magunkra hagytak, de nem véglegesen, továbbra is figyelnek minket és ha kell újra be fognak avatkozni, mert már többször avatkoztak be az ember génállományába, hogy tökéletesítsék azt, ilyenkor nagyokat ugrottunk a fejlõdésben, most már ott tartunk hogy egy év alatt többet fejlõdünk mint azelõtt 100 évben.

Lassan feltárulkozik az õsi tudás, amit rég elfelejtettünk, de mivel szabad akarattal születtünk, mindenki választhat hogy ki miben hisz.
Sokan vannak még akik csak nézni tudnak de látni már sajnos nincs akaratuk, vagy tudatosan vakítják magukat.
Tessék, lehet vitatkozni!

Érdekes a szkepticizmus szót pont a darwini elmélettel összefüggésbe hozni. A lehetõ legtöbb kérdésünkre ugyanis megfelelõ választ ad. Miközben az IT semmilyen választ nem ad csak mindenre rávágja, hogy a "tervezõ".

Kérdéseidre a válaszok roppant egyszerûek és egész véletlen mind magyarázza az evolúció:) Persze ismeretanyag nélkül könnyen meglepõdik az ember az élet dolgain.
Tán legviccesebb példa a zebra, ahol azt gondolod, hogy a színe inkább figyelemfelhívó.De nem így van. Legfõbb ellenfele az oroszlán ellen tökéletes rejtõszín. A magas fûben a csíkozás miatt nagyon jól tud rejtõzni, hiszen az oroszlán színvak.És egybemosódik a környezettel. Másrészt a tömegben álló állatok egy nagy masszává olvadnak össze, szintén a csíkozottság miatt, így az oroszlán kevésbé tud egyet kiválasztani a tömegbõl. Sõt még a hõszabályozásban is segít.

Alapvetõ ismeretek nélkül az ember még a lepottyanó kólásüveg mögött is az Isteneket látja:)

Azért azt senki ne magyarázza már meg nekem az evolúcióval, hogy a Zebra azért lett fekete-fehér csíkos, mert úgy látta úgy jobban tud érvényesülni a szavannán.
Erõsen gondolt rá és pár százezer év után csíkos lett?

Vagy a polip, amelyik mindenfajta környezet kinézetét leutánozza?
Sima polipnak indult, de arra gondolt, ez milyen jó lenne, erre idõvel olyan lett.

Ha igaz az evolúció, és az ember a majomtól származik, melybõl idõvel emberré vált, akkor miért nem találunk a földön a majom és az ember létforma között épp fejlõdésben lévõ egyedeket, csoportokat?

Bizonyos esetekben mûködik az evolúció, de mesterséges beavatkozás nyomai tetten érhetõek mindenhol.

ja mielõtt félreértené valaki a Yules által linkelt fimrõl beszéltem:)

Nagyon klassz film:) Jó sok szó van benne õssejtekrõl meg aminosavakról meg a DNS bonyolultságáról.
De örülnék, ha leírnád az elképzelésed vagy az IT elképzelését, hogy mégis, ez a csillimilliónyi faj, hogy került a földre? Szóval, hogy az õslevesbõl egyszer csak
kiugrottak a békák meg a madarak és a nyerítõ lovak? Kíváncsian várom a magyarázatod, mert ha már a Darwini ugye nem jó, akkor csak van más ami attól jobb, pontosabban magyarázható.

Darwin elmélete nem lehet halott, mert nem élõlény. Abban az értelemben viszont él, hogy igen erõs bizonyítékok szólnak mellette, és kevesebb ellene. A film meg megy bubukának a http://www.facepalm.freblog.hu oldalra.

Darwin elmélete halott, de még mindig tanítják az iskolákban.
Aki még nem látta, nézze meg ezt a filmet, csak ezután alkosson véleményt:

Az élet rejtélyének megfejtése

Ha az ember rápillant az élõ szervezetek hihetetlen összetettségére, óhatatlanul felmerül benne a kérdés: Mi hozta létre mindezt?
Mûvészi színvonalú számítógépes animációk segítségével kalauzol el az élõ sejt belsejébe.
Az izgalmas ismereterjesztõ film lenyûgözõen mutatja be azt az elméletet, amely forradalmasíthatja az élõvilágról alkotott felfogásunkat...
És feltárja az élet titokzatos eredetét.

http://www.youtube.com/view_play_list?p=553A962472C796B5

Te meg a viccet nem érted. :P

De igen, az "inteligens tervezés" igenis hozzákapcsolja istenhez, mégpedig konkrétan a bibliai istenhez.
Persze hivatalosan azt a látszatot igyekeznek kelteni hogy nem, de mégis, mint azt az "Of Panda And People" c. kiadvány esetébõl is látjuk:

http://www.youtube.com/watch?v=pkYEwMtGFqo


'Istenben nem hinni' pedig pont annyira "hit", mint 'nem gyûjteni bélyeget' "hobbi".

Nem érted amit leírtam. Nem azt mondtam hogy semmilyen bizonyítékot nem kell bemutatni. Azt mondtam, hogy ha felvázoljuk miknek kell történnie, és azt részleteiben bebizonyítjuk, akkor a kérdés már nem az megtörténhetett-e, hanem hogy az adott részletek idõben legalább egyszer egy helyre kerülhetnek-e.


A flagellumos videorészlet:
http://www.youtube.com/watch?v=bHIIT7mMTIc

Hali!

Igyekszem egy hsz-ben válaszolni ,több részletben feltett kérdéseidre.
Az emberi faj rendszertani besorolás szerint az állatok országába tartozik.És az általunk használt "faj " def. szerint , ha az említett eset fenn áll, akkor különbözõ fajról beszélhetünk. Viszont ilyen helyzet ma már nem tud létrejönni, hiszen a mai világunkban az evolúció egyik fontos kelléke az "izoláció" már nem tud létrejönni az embernél.

Ha már az embernél tartok , akkor az õsanyás feltevésedhez annyit fûznék, hogy nem volt "gond" a kihalt ági nõkkel.Egyszerûen a körülmények okozták ezt.Kezdetekben nyilván nem volt szerteágazó családfa, így kisebb problémák is végzetesek lehettek.A balesetektõl a betegségeken át pl családokat sújtó környezeti behatások, mondjuk egy lokális környezeti katasztrófa miatti éhínség.

A szúnyog példájára visszatérve. Igen pontos dokumentációval génvizsgálatokkal ellátott megfigyelésrõl van szó.

Az , hogy a Darwini rendszer bonyolult dolog igaz.Pontosan ,mint bármelyik más dolog a környezetünkben.
De nem kell mindenkinek professzornak lennie ahhoz , hogy alapfogalmakkal vagy az alap mûködésével tisztában legyünk. Az ember azért otthon sem szedi szét a TV-jét hogy kis beszélõ törpéket keressen a dobozban, mert bár halálosan bonyolult ha az összességét nézzük,de szerencsére az átlagos ember is fel van vértezve annyi tudással, hogy legalább az elvi mûködését ismerje.
Többször tárgyaltunk már vallásos tudósokról,nem nevezzük õket tudatlan korlátolt alakoknak.
Egyéb iránt a hitet nem szükségszerû kizárólag a kapcsolni vallásos Istenhithez, maga az intelligens tervezés sem kapcsolja "Istenhez", nem definiálja a tervezõ "mibenlétét". Maga a hit,(bár ezen lehidalsz biztos) valószínûsíthetõen az emberré válás evolúciós folyamatának része.Minden ember "hisz",ez az emberi természet alapvetõ tulajdonsága.Példaként álljon,hogy aki nem hisz Istenben, az abban "hisz" hogy nincs Isten.
Persze a tényszerû tudást nem célszerû a hittel öszekeverni
Kicsit visszatérve a vallásos hitre. Maga az evolúció nem zárja ki Isten létét, nagyon sok tudós vallásos, nagyon sok "tudósnak" készülõ biológus szintén nem zárja ki Isten létét. II. János Pál pápa is elfogadta az evolúciót, azzal a kitétellel, hogy szerinte és az egyház szerint ez isteni közbenjárással történt.Bár nem evolúciós témakör de 2009-ben XVI. Benedek pápa is kijelentette, hogy Isten teremtõ szabadságát az ember nem határolhatja be , ezzel teret engedve annak a feltételezésnek, hogy bárhol az Univerzumban kialakulhatott(teremtõdhetett) az élet.

Most megint elõhoztad az abiogenezis témáját. Igen jelen kérdéskörben nem foglalkozunk ezzel.Nem is kértelek , hogy beszélj az eredetrõl.
Az élet fejlõdésével foglalkozunk.Ezzel kapcsolatban leírhatod, hogy , hogyan történik az ID szerint.
Engem például érdekelne, hogy az ID mint értelmes tervezõ
miért helyez el nem mûködõ géneket a szervezetben?
A másik kérdésem, ha az ID szerint a fajok változhatnak és alfajok jöhetnek létre ,akkor a faj miért nem változhat meg másik fajjá az ID szerint?


A cáfolhatóság kérdése az ID tálalásában úgy ahogy van marhaság. DE ha jóindulatúan megelõlegeznénk neki a tudományos elméleti rangot akkor sokkal nagyobb bajban lenne. Ugyanis jelenleg az élõlények fejlõdését az evolúció elmélete tudja legkielégítõbben magyarázni, az ID "elmélete" erre teljesen képtelen, leszámítva a "van oszt kész" jellegû magyarázatokat. Mondjuk csábító lehet egy diák számára, ha minden tesztet egy ilyen válasszal le lehetne küzdeni:)

És még a kígyókra és a cikkre térve.
Elég szomorú , hogy a 2011-ben ezt a témát egy "tudományos közösség" pusztán csontok szemrevételezésével dönti el.Persze ez nem jelenti azt ,hogy ne lehetne igazuk, hiszen az evolucionisták is ezt tették éveken át.Csakhogy az evolucionisták feltevését már a genetika is alátámasztja.Konyhanyelven fogalmazva a következõrõl van szó.Sok gerinces genetikai vizsgálatánál kiderült, hogy a hox gének csoportja szabályozza a végtagok pozícióját.A gerinceseknél ott találhatóak a végtagok ahová ezek a gének "definiálják" õket. A kígyónál az elsõ végtagot a gén nem definiálja ezért nem jelenik meg végtag bimbó. Viszont ez a gén a hátsó végtagot arra a helyre "jelzi elõre" ahol az a valóságban is megtalálható a kígyóknál. A kígyókban azok a gének is megtalálhatóak ami a végtagok kifejlõdéséért felelõsek ugyan úgy mint más emlõsöknél,csak ezeknek a gének többsége kikapcsolt állapotban van. Ebbõl világosan látszik, hogy amit látunk az nem csak belemagyarázás, hanem valóságos csökevényes lábak.

... mármint, hogy az élet létrejöhet élettelen anyagból...

Persze hogy nem kell, hiszen nyilvánvaló mindkét tábor számára: porból lettünk s porrá leszünk. :)
A csillagpor picit emeli az ügy fényét. :)

Nem is kell létrehoznia a tudománynak életet ahhoz, hogy bizonyítsa hogy létrejöhet élettelen anyagból.

Az ateizmusnak semmi köze az evolúcióhoz. Salabakter ismét salakot beszél xD

elmélet (tudományos): bizonyítékokat magyarázó, elõremutató következtetések levonására alkalmas, megcáfolható tudományos tétel.
Azaz messze nem szinonímája holmi "ötlet, felvetés"-nek.

A katolikus egyház példája csak az apológiát mutatja be. A különbség a definícióban és az alkalmazásban rejlik. Dogma: megkérdõjelezhetetlen tétel (emiatt pl. a valláson belül nem képezheti kutatás tárgyát). Amikor egyes dogmák teljes mértékben tarthatatlanná válnak, egy mondvacsinált okfejtéssel, visszamenõleges hatállyal kijelentik az adott vallásban, hogy ez mindíg is az õ dogmájuk volt, csak rosszul értelmezték elõzõleg, de vaójában mindíg is ezt vallották, csak esetleg nem tudtak róla.
A tudományban, egy elméletnél ez teljesen másként mûködik.

Az atomfizikát is egyre kevésbé érti az átlagember, abba miért nem kötsz bele?

A hit, mivel állításokat fogalmaz meg, bizony folytonos bizonyítási kényszer alatt van. Az egy más dolog hogy a vallás rendszere lusta és gyáva, emiatt nem vállalja a bizonyítást, illetve tagadja a saját rendszerén kívülrõl jövõ bizonyítékokat.

Már nem azért, de Darwin pont attól lett jó tudós - mint az összes többi nagy tudós -, hogy ha hivatalosan vallásos volt is, képes volt félretenni a vallásosságát mikor a kutatásait végezte.

kígyókról:
http://www.inforadio.hu/hir/tudomany/hir-193204
http://www.erdelyigyopar.ro/1996/2/ismerjuek-meg-a-kigyokat.html : "Evolúciós szempontból a kígyók legközelebbi rokonai a gyíkok. Ezen két alrend egyedei számos rokon vonást mutatnak: testüket pikkely borítja, szabályos idôközönként vedléssel cserélik a bôrüket, stb. A rokonságot az is mutatja, hogy van olyan gyík ( törékeny gyík ) amelynek a lábai teljesen visszafejlôdtek és ezért a külsejükben nagyon hasonlítanak a kígyókra. Továbbá vannak mérges gyíkok is, pl. az USA délnyugati részén élô gila (Heloderma suspectum) és a Mexikó északi részén élô vipera-gyík (Heloderma horidum). A kígyók vállöve teljesen visszafejlôdött és a fajok legnagyobb részénél a medenceöv is. Azon kígyófajok, amelyeknél a medenceöv nem fejlôdött vissza, még kimutathatóak a hátsó végtagok elcsökevényesedett maradványai. Ezzel bizonyítható, hogy a kígyók ôsei négylábú állatok voltak, csak a jobb alkalmazkodás miatt fejlôdtek vissza a végtagjaik."

""Tehát laboratóriumi kísérletekkel meg lehetne cáfolni a tervezéselmélet állítását, mely szerint a molekuláris motor létrehozásához értelemre van szükség."

Tehát tudományos elméletnek számít!" - hazugság. Elõször azt kellene bizonyítani, hogy a "molekuláris motor" (ti. a flagellumról van szó megint) megjelenéséhez értelemre van szükség. Ezt nem tették, így ez nem lehet elmélet.
A második ok amiért ez hazugság (ti. miszerint ez "elmélet") az a suggallás, hogy csakis ennek konkrét létrehozásával lehet cáfolni azt a kijelentést (aminek mint említettük semmi alapja nincs) miszerint a flagellumot értelem hozta létre. Harmadszor hazugság, mert tudományosan igazolt, hogy a flagellum hogyan fejlõdött ki. Negyedszer azért, mit ugyan Salabakter em idézett ide, de a cikkben ott van: miszerint a flagellum "egyszerûsíthetetlenül összetett". Ez ostobaság, mivel számos eleme eltávolítható, akár úgy is, hogy flagellumként(!) mûködõképes marad. (A cikk több más vonatkozásban is hazudik, de arra most nem térnék ki.)

Az utolsó bekezdése Salabakternek ismét az evolúció elméletének tökéletes félremagyarázása, fel nem fogása.
Ugyanis igen, az evolúcióban van egy random elem (pont ettõl nem "inteligens tervezettség"). Így nem elvárhat, hgy egy konkrét evolúciós lépést tökéletesen pontosan megismételjünk újra és újra. Ellenben ha képesek vagyunk leírni az összetettség létrejövését egyszerû elemekbõl, és produkálni is esetleg új tulajdonságokat mesterségesen, akkor bizonyítjuk az evolúció elméletét. Mivel ezt mind kémcsõben (in vitro), mind élõben (in vivo) megtette a tudomány, így HAZUGSÁG azt állítani, hogy az evolúció nem bizonyított, és nem is bizonyítható.


Az "inteligens tervezés" vs. evolúció kérdésérõl EZT a dokumentumfilmet érdemes megnézni:
http://www.youtube.com/watch?v=FQPFPOQHuK4
Még ma megpróbálom megtalálni a flagellumról szóló részletet hogy mindenki lássa milyen légbõlkapottak Salabakter frázisai.