Kissé csodálkozással vegyes megtiszteltetéssel vettem tudomásul, hogy egy majdnem 3 héttel ezelõtt írt véleményemre reagálsz. Sok mindenen elgondolkodtam, miközben olvastalak.
Te haragszol valakire? Bántottak, hogy ilyen konok, mondhatni sündisznóállásból nézed a világot?
Rengeteg dolog eszembe jutott közben, és szinte mindenben vitám van veled.
Elõször is mondok néhány - általad kövérnek, vagy molettnek mondható - ismert embert.
Jennifer Lopez, Shakira, Beyoncé - szerintem - az átlagnál kissé nagyobb, õrületesen formás fenekének köszönheti nagyrészt a világhírét.
Queen Latifah. Mindenki imádja, pont a kicsattanó életöröm és humor miatt, ami sugárzik belõle.
Tina Turner. 70 évesen, teltkarcsún úgy néz ki, hogy kevés szexibb nõ van a szórakoztatóiparban.
És a sor hosszan folytatható. Ezeket a hölgyeket mindenki imádja, a férfiak megõrülnek értük, és a mostani új õrület, a fenékplasztika is azt jelzi, hogy bizony, a lányok ilyen kerek, csábító, latinos típusú feneket szeretnének maguknak, mert tudják, hogy az a vonzó a férfiak számára.
Máshol írtam errõl, talán nem olvastad, megpróbálok rövid lenni.
A Földön gyakorlatilag mindenhol, Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsia nagy részén, Dél-Európában a kissé telt, szép mellû, nagyfenekû, telt combú nõ a szépségideál, és szerintem több milliárd ember nem tévedhet ekkorát.
Ha te a kifutón nem a modelleket nézed, hanem a ruhákat, akkor javasold, hogy a ruhákat vállfákra aggatva, kis kerekeken tolják ki a nézõk elé, és kész.
Az is meglep. hogy te csak szélsõségekben tudsz gondolkodni. Senki nem mondta, én sem, hogy a kifejezetten kövér nõ az gusztusos. Ott valóban lehetnek egészségügyi, személyiségi problémák.
Én, és mások is a molett, teltkarcsú nõkrõl beszéltem, akik esetleg, ha megfeszülnek, akkor sem lesznek ideális testsúlyúak. Genetikai, testalkati és más okokból. Õket igenis, fel lehet öltöztetni nagyon jól, vonzóan, és gusztusosan.
És hidd el nekem, tapasztalatból mondom, de kérdezd meg barátaidat, ismerõseidet, négyszemközt el fogják mondani neked, hogy szívesebben bújnak ágyba egy igazi hús-vér nõvel, mint egy se melle, se feneke típusú deszkával.
Végül csak annyi. Nem tudom, te milyen körülmények között élsz. Lehet, hogy jóval a magyar átlag felett keresel, gyerekkorod óta sportolsz, ami dicséretes, talán a munkád is olyan, hogy rá vagy kényszerítve, hogy állandóan karban tartsd magad.
Egy átlagos magyar nõ, aki dolgozik, mondjuk gyerekei is vannak, örül, hogy ha a munkából hazafelé bevásárolva, otthon minden házimunkát elvégezve, hullafáradtan leülhet vacsorázni a családja körében, aztán a tv elé, nemhogy még azon gondolkodjon, hogy melyik fitness terembe menjen le mozogni, ráadásul horribilis összegekért havonta.
Ha te ezt meg tudod csinálni, annak örülök, csak ne tegyél úgy, mintha ez bárki számára elérhetõ, és természetes volna, mert nem az. Sajnos.
Még egy utolsó utáni megjegyzés. Csacsiságot írtál, ugyanis míg lógó melle, zsíros pocakja kövér nõknek is lehet, löttyedt feneke viszont csak sovány nõknek van, kövéreknek soha.

ÓÓÓ jee, nagyon bírom a "fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk", meg "a kisugárzás és a mosolygás a legfontosabb". Igen ám, de a kövér ember ettõl még gusztustalan...
Nem tudom miért kell mindig a divatbemutatós modellekkel jönni, mikor senki nem mondta rájuk, hogy szépek, a modelleken nem az alakjukat kell nézni, hanem a ruhát, amit rájuk adnak. Tökre igazságtalannak tartom, mikor egy egészséges,de vékony lánynak napjában hatszor mondogatják, hogy mennyire vékony, és a zsíros emberekkel mi van? Érdekes, nekik soha senki nem mondja a szemükbe, hogy te figyi,nézz már magadra, milyen gusztustalan háj van a hasadon! Ja, mert az illetlenség lenne. Vannak emberek, akik zabálhatnak, csak akkor tudnak hízni, vagy akkor se. És pláne a nõknek nagyon szarul tud esni ha mondogatják, hogy nõietlenek.
A molett nõk meg nyugodtan áltassák magukat azzal, hogy majd felveszek elõnyös ruhát, meg veszek ALAKFORMÁLÓ (jesszusom!!!) harisnyákat meg fûzõt. Igen, el lehet fedni mindent, csak arra is gondolni kell, hogy otthon van egy ember, mondjuk egy férfi, akinek ha kicsomagolod magad, látni fogja, ahogy szép lassan kifolysz a ruháidból. És akkor még õk lesznek a szemetek ha nem kívánnak meg...persze! Én kisgyerekkorom óta rendszeresen sportolok így megtehetem azt, hogy bármit, bármikor megehetek, ha megkívánom. Én is dolgozok, tanulok, és ne mondja senki, hogy nincs hetente 2-3 alkalommal 50 perce aktív sportra, és nem csak lötyögésre, mert az hazudik. Aki meg nõ létére volt olyan igénytelen, hogy valamikor elengedte magát, és felhízott mondjuk 165 centisen 65 kilóra vagy afölé, hát vessen magára, ha nem tud lefogyni. Nem a fszik hibásak azért, ha nem kívánják meg a lógó melleket, a zsíros pocakot, meg a löttyedt feneket! A másik nemre is vonatkozik ugyanez!

szerintem az elsõ nõcin, Gabin volt is mit alakítani rajta - és szerintem az õ esetében volt a leghatásosabb változás... de a másik két csajszi (szerintem) amúgy is helyes volt, szép volt - kár, hogy úgy gondolták, hogy nem azok, lehet, kellene a stábba egy pszichológus is? :)
lehetne hosszabb a mûsor, és mondjuk beszélhetnének arról is, mennyire fontos a rendszeres fogászati kezelés, vagy a helyes életmód - mozgás és egészséges táplálkozás. (de hát kell a kuncsaft a reklámozott plasztikai sebészeknek és a fogorvosnak) :) szeretem az ilyen mûsorokat, de picit jobban tetszett a Hot To Look Good Naked - talán mert ott a késõbbiekben is bemutatták a megszépülteket.
ui: a végén Márk mindig valami tök béna ruhát ad a csajokra, ezt viszont nem értem miért... :)

Ha a "csúnyák" alatt az átlag adófizetõt érted, akiket qrvára nem érdekel ez az egész, nagyon sokba.
Ha azokat az amatõr szinészeket akik ezt végigjátszák, semmibe, õket fizetik.
Ha azokat a "csúnyákat" akik nem kerülnek be a "kiválasztottak" közé és mégis ugyanezt szeretnék, milliókba.

A gyakorlatban ez úgy megy, hogy el kell készíteni egy próbaadást, mindenestül, és kiküldeni Amerikába, vagy a licensz adónak. Õ dönti el mehet-e, vagy valamin változtatni kell. (A nagyobb filmeknél, sorozatoknál a szinkronhang mintát is be szokás kérniük.) Namost, hogy az õ kívánságuk volt e, hogy meleg hangulatú legyen a mûsor vagy nem, nem tudom, tehát vagy a Támogatott vagy a Tûrt kategóriában van a meleg. Ahogy én ismerem õket, lehet, hogy külön kívánságuk volt...

Dehát én is ezt mondtam! Az amerikaiak nem engedik, hogy más igazítgassa az õ mûsorukat. (Egyébként elsõ kézbõl tudom, nem innét, hanem a Maradj Talpon egyik producerétõl, hogy tényleg semmit nem engednek). Magyar gyártásúak...meg sem fordult a fejemben.

Igazad van, de én nem arra gondoltam, hogy magyar kitalálású játékokat adjanak el külföldre, ennyire naiv azért nem vagyok, ezt féltékenységbõl, hiúságból amúgy sem engednék, hanem arra, hogy a külföldi gyártású játékokat engedjék a magyar viszonyokhoz igazítani, illetve, egyáltalán, lehessen kifejleszteni itthon játékokat, mûsorokat, és azokat hagyják, ne adj isten, segítsék képernyõre kerülni.
Ilyen szándéknak még a nyomát sem látom manapság a kereskedelmi médiában. Pedig, ha a külföldi tulajdonosok, pénzemberek ha egy kicsit beleásnák magukat a magyar történelembe, kultúrtörténetbe, akkor tudhatnák, hogy nekünk semmink nincs, soha nem is volt, sem ásványkincsünk, sem vagyontárgyunk, egy dologban viszont verhetetlenek vagyunk.
Az pedig a kreativitás.

Egy válaszom van a kérdésedre, dehát semmi sem biztos. Azért nem adnak teret, mert amerikaiak. Félre ne érts, itt nem a nemzetrõl van szó, hanem arról, hogy az ilyen mûsorok legnagyobb egységes felvevõpiaca az USA. A többi szétszóródik a világban.
Na most gondold el, pl. farmernadrágot gyártasz, nem akarom az én kedvencemet reklámozni, ezért nem írom le, hogy Wrangler/Lee Cooper (ma már ugyanaz a cég csak más néven). Ha eladod a nevet Tanzániának, és ott Lee Cooper vagy Wrangler névvel valami eszméletlen mocskot gyártanak, ami Tanzániában jó, mert lila és rojtos, akkor a cégeden röhögnek mindenütt, Amerikában is. Ezért a saját piacodon is esik az árfolyamod.
Másik magyarázat. Ha a magyar X csatorna megvette az amerikai Y csatorna mûsorát, utána Y mossa kezeit, bezsebelte a pénzt, és megvan a feltétel, hogy nem változtatnak bizonyos dolgokon (apróbbak mindig a tárgyalás részei). Ha már a magyar X megvette, legyen az az õ dolga, sikeres lesz-e itthon. Két eset lehetséges. 1) sikeres lesz, az jó az eredety Y gyártónak is, mert még többet vesznek tõle. 2) nem lesz sikeres, de Y már megkapta a pénzét, aggódjon a magyar csatorna.
Summa summárum, biztonsági játék az eladó szempontjából, és kész.

Európában nálunk van a legtöbb jogász, ezzel szemben állítólag Indiában van a legtöbb jógás. (Bocsi, ez olyan gyenge poén volt, mintha te mondtad volna.)...
Hú, emlékszem, a Máté Krisztina-féle játék az tényleg nagy bukás volt, nem õ tehetett róla, hanem a producerek, akik ráerõltették ezt a kápó-külsejû szerepet. Az is kedves dolog volt, hogy a nézõk - és itt lehetett lemérni, hogy nálunk teljesen más az emberek mentalitása, mint külföldön, - szegény Máté Krisztát személyesen kezdték utálni, mert az általa alakított ellenszenves figurát teljesen azonosították õvele.
Ez egy kicsit olyan, mintha a sorozatgyilkos színészt a szerepe miatt meggyûlölné a nézõközönség. Nonszensz, bár amióta megtörtént M.országon, hogy - klasszikus példa, lerágott csont, - egyszerû emberek pénzt gyûjtöttek Isaura felszabadítására, azóta már semmin sem szabad csodálkoznunk.
Én azt nem értem, hogy az eredeti játékok, vetélkedõk licencei mellett, a külföldi producerek, tulajdonosok miért nem adnak nagyobb teret a magyar kreativitásnak. Miért nem kérik fel az itthoni viszonyokat jól ismerõ tv-s személyiségeket, hogy próbáljanak meg olyan játékokat kitalálni, amelyeket a magyar közönség a sajátjának érezne, és inkább elfogadna, mint a tõlünk távol álló mentalitású, idõnként agresszív, sokszor bántóan igazságtalannak érzett játékokat, amelyek máshol természetesen nagyon sikeresek lehetnek, függetlenül attól, hogy nálunk esetleg megbuknak.
Az ember azt hinné, hogy ezeket a tapasztalt külföldi producereket észérvekkel, logikával meg lehet gyõzni, és úgy látszik, hogy nem. Mindenhez úgy ragaszkodnak, ahogy az az eredeti mûsorban megszokott, ebbõl adódik, hogy a stúdió berendezése, a szék magassága, az asztalon álló pohár formája is adott, amelytõl egy milliméternyit sem lehet eltérni.
Ha én ilyen gazdag tv tulajdonos lennék, (soha nem leszek az), és a világon sok országban megvethetném a lábam a tv csatornáimmal, akkor megpróbálnék rugalmasan alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz, figyelembe venném az ottani emberek mentalitását, szokásait, esetenként akár még a vallási érzékenységét is. Kikérném az ottani ismert médiaszemélyiségek véleményét, és minden jó ötletet szívesen fogadnék, attól függetlenül, hogy végül beépítem-e a koncepciómba, vagy sem. Nem lennék zsigerbõl elutasító.
Elnézést, én sem lettem rövid, de ez már csak így van, ilyenkor az ember mindent egy szuszra szeretne kiadni magából, és ez lesz belõle.

Így is van. De még a licensz dologhoz: ezt nem lehet megkerülni, több okból sem. (Dolgoztam tévénél, van egy kis rálátásom, ha nem is teljes.) Egyrészt a vezetõ adók mind külföldi tulajdonban vannak, tehát eleve már az adó maga is licensz, a leány-csatornáival együtt (már volt róla szó, hogy nálunk az RTL csoport a legnagyobb, a Klubon kívül övék a Cool, a Story4, a Comedy Central, a Film+, meg néhány sport. Az AXN csoport Sony tulajdon, a Viasat csoport egy angol-svéd cég, a TV2 német (Sat1-Pro7), stb., stb.), tehát eleve hozzák a saját mûsoraikat. Másodszor, és inkább ez számít, az amerikaiak ontják az olcsó filmeket és sorozatokat (noha a világ legnagyobb filmgyártója ma is India, több mint 700 film évente, és már kezdenek ide is beszivárogni). Egy elég jó amerikai filmet (mondjuk egy, mozikban már lefutott, de értékes filmet, mint a mai bõ választékban a Die Hard 3, vagy az Ördög Ügyvédje, a csatorna megvesz forgalmazásra kb. 30 ezer dollárért. Egy komplett mexikói vagy venezuelai sorozat sem több, nem is beszélve az indiaiakról, dél-koreaiakról. A még futó amcsi sorozatok ugyan többe kerülnek, DE, még mindig kb. tizedrész annyi(!) mint egy magyar gyártású mozifilm költsége, és ötöde egy saját gyártású tévéfilmnek is. Vagy kevesebb. Egy vetélkedõt sokkal olcsóbb megvenni (mármint a licenszet), mint teljesen újat gyártani (és ügyelni arra, hogy semmilyen részlete ne lehessen lopással vádolható, mert ezek jogvédettek, márpedig az amcsik már kitaláltak sok mindent.) Most az Átvágó indul a jövõ héten az RTL kishugán, a Story 4-en, állítólag (Vágó állítja) teljesen magyar fejlesztés. Azért nem tenném tûzbe a kezem érte, hogy nem lesznek perek belõle. A licenszben a széket sem szabad megváltoztatni - de ellopni sem az ötletet.
...És sajnos igaz, hogy néha teljesen meggondolatlanul veszik, csak mert olcsóbb mint újat kitalálni. Ilyenkor néha óriási a bukás (lásd szegény Máté Krisztát akit egy ország utált meg a Leggyengébb Láncszem-beli keménykedése miatt,nálunk nem megy.) Olyan idegen tõlünk mint az Ikea erõltetett tegezõdése.
...És ilyenek szerintem az építõ és szépítõ showk is, mert az amcsiknál dúl ez a trend mánia, meg az ál-jótékonykodás. Egy átlag amerikai nõ többet költ plasztikai sebészre mint élelmiszerre. (Nem fogod kitalálni, Európában melyik országban költik a nõk fajlagosan a legtöbbet plasztikai sebészetre és szépítészetre...de kitaláltad, nálunk.)
...Ma ment az Ördög Ügyvédje. Al Pacino: "ma több joghallgató van az egyetemeken, mint ahány ügyvéd él az egész világon, ez az új vallás." Az USA-ban van a legtöbb, utána Japán. Na és Európában hol van a legtöbb jogász fajlagosan? Talált, süllyedt. Itt.
...Majmolás.
Bocs, hogy hosszúra sikerült, "nem volt idõm ahhoz, hogy rövid legyek".

Igen, errõl én is írtam lejjebb, (nem fél méterrel, ne kezd örülni), hogy a mûsor pont azzal a - magyar ember számára talán legfontosabb - információval marad adós, hogy ez az egész átalakítósdi, tokkal, vonóval, - végül is mennyibe kerül? Az esetenként akár több millió forintra rúgó végösszeg még egy angol nõ számára sem kevés, egy magyar nõnek azonban gyakorlatilag megfizethetetlen.
Nem a tv-bemondókról, és a celebvilág egyéb üdvöskéirõl beszélek, modellekrõl, valóságshow szereplõkrõl, akik minden hónapban több százezer forintot költenek fodrászra, sminkre, divatos cipõkre, különösebb erõfeszítés nélkül, hanem átlagos magyar nõkrõl.
Engem ebben az egészben az zavar, amit te is említettél, hogy minden ilyen mûsor, kivétel nélkül licenc. Valahol, valakik kitalálnak egy mûsort, általában Nyugat Európában és az USA-ban, és a külföldi producerek azt hiszik, hogy ezeket a mûsorokat egy az egyben meg lehet nálunk is csinálni. És biztos vagyok benne, hogy nem hallgatják meg azokat akik esetleg figyelmeztetik õket, hogy itt mások a viszonyok, az anyagi körülmények, az emberek mentalitása, és még ezernyi más dolog.
Pontosan ezek miatt a szempontok miatt, szerintem ezeket az adásokat a magyar nézõk megnézik ugyan, talán még szórakoznak is közben, de hogy gyakorlati haszna nem nagyon van egy ilyen mûsornak, abban szinte biztos vagyok.
Szerintem jobban járunk, ha rendszeres idõközönként ellenõrizzük a velünk egy háztartásban élõk bajuszának állapotát, fõként higiéniai és esztétikai szempontból, - ha érted, mire gondolok!

....jó lenne, ha nem minden csatorna azt sugallná, hogy a külsõ szépség, a megjelenés, a tánc, a trendiség a megoldás mindenre.
....Másik. Tegyük fel, hogy mindenki szép. (ami nem igaz, igenis vannak csúnya nõk, csúnya férfiak, csúnya gyerekek is. Szép az, ami nekem tetszik. Neked szép az, ami neked tetszik.) Tehát. tegyük fel, hogy mindenki "szép". Ez esetben két lehetõség van. 1) mindenki tökéletesen egyforma - ezt talán senki nem akarja. 2) különbözõek az emberek, de mivel az ízlések is különböznek, megint lesznek "kevésbé" és "jobban" szépek.
...A szépség - matematikai értelemben - nem "diszkrét" fogalom, amit egytõl tízig egyértelmûen osztályozni lehetne, és fõleg nem bináris, hanem egyén függõ.
....Nincs is ezzel semmi baj, amíg nem kezdi a média azt sugallni, hogy csak akkor vagy ember, ha trendi vagy. Pedig ezt teszi.

Na jó, elnézést kérek a kekeckedésért. Nekem alapvetõen az ilyen mûsorok alapötletével van baj (ez is amerikai licensz, de nem ez a baj, hanem) hogy kiválasztanak néhány egyedet, kirakat lesz belõlük, amit ha az átlagember akarna megcsinálni, milliókba kerülne. Értem én, hogy önbizalom, meg minden, végül is sok tanítás alapozza erre tanait, csak mint mûsor... Ettõl jobban a Nagy Házépítést utáltam, ahol látványosan felépítenek egy szép új házat x nap alatt. És ezt akkor mutatták, amikor a kolontári iszap tragédia volt és tornatermekben laktak az emberek. Méltóztattak volna a nagy házépítõk kolontárra menni.
...és egy fecske (de tíz sem) csinál nyarat. Attól, hogy bemutatnak néhány szépészetet, az emberek önbizalma nem fog csettintésre helyreállni.
...bocs, az elõbb tévedtem, a leggusztustalanabb a "négy esküvõ" vagy mi, ahol versenyben részegednek le és csinálnak bohóctréfát, hülyét magukból friss házasok, hogy rajtuk röhögjenek, hogy hátha megnyernek egy "álom" nászutat.
Szerintem gusztustalan az embereket úgy félrevezetni, hogy elérhetnek olyan dolgokat amik a való életben igazán milliókba kerülnek, pusztán akaraterõvel.
(..ahogy Uri Geller is "hajlítja a kanalat")