Szóval egy halmazszámossága van feltekeredve? Ezt tényleg komolyan gondolod? Remélem, nem...
A tér matematikailag egy halmaz. Dimenziószáma akkor lehet, ha vektortér. Hogy mennyire értek a matematikához, az más tészta. Hogy van-e affinitásom a fizikához? Az is. De legyél olyan szíves, definiáld a dimenziót, mind matematikai, mind fizikai formában!
Egyáltalán, honnan veszed, hogy a matematikai tér 3 dimenziós? A relativitáselmélet tere valóban 4 dimenziós, ráadásul görbült, szóval már itt feltûnõ, hogy a dimenzió és a tér két különbözõ fogalom...
A spinnek a matematika semmilyen értéket nem tulajdonított. Az egy egyszerû állapotjelzõ, semmi több. :) Ha nagyon akarom, akkor talán a forgási szimmetriával lehetne kapcsolatos, emiatt is gondoltak forgásjellegû mennyiségre. Az 5*7 a kvantummechanikában is egyenlõ 7*5-tel... A Heisenberg-reláció egyszerûen operátorok felcserélhetõségére vonatkozik, Egész pontosan az impulzusoperátor és a helyoperátorra vonatkozóan. Ja, azok meg végtelen dimenziós térben ható operátorok (egyéb esetben a kommutátoruk 0). (Hoppá, végtelen dimenzió... :) )
Mi a furcsa a nem keringõ elektronban, kétrés-jelenségben? Számomra semmi. Igaz elég erõsen absztrahálni kell hozzá. Nem is tudom, hol olvastam: A kvantummechanikával az a baj, hogy a szemléletes kvantummechanika nem helyes, a helyes kvantummechanika nem szemléletes. :)
Azok bizonyos fizikai jelenségeknél fellépõ vektorok elnevezései,semmi több.
Az meg, hogy a matematika arra való, hogy számoljunk vele, kissé durva megfogalmazás... Nem nyelv, nem eszköz, hanem minden természettudomány alapja, nélküle a természettudományokról beszélni sem lehet.
Nem? Ívelem?
Az ismeretterjesztõ könyvek a lehetõ legjobban leegyszerûsítik a fogalmakat, hogy legen róla az átlagos olvasónak némi fogalma. Fizikát (kémiát, biológiát, földrajzot) nem lehet tanítani matematika nélkül. Örülök, hogy felhoztad az amerikai oktatást, ugyanis pont ott van (A fejlett országokat nézve) a természettudományos oktatás a leginkább katasztrofális helyzetben. Ha fizikailag magyarázok, akkor óhatatlanul elõkerül a matematika. Még akkor is, amikor beszélgetek... Ha gondolod, egy hozzászólásban kiemelem, hogy ebben a kommentben mik voltak a matematikai részek. :)

Én még sajnos nem olvastam logikakönyvet, de úgy látom, te sem, mert ha olvastad volna, tudhattad volna, hogy amit állítasz, az nem logikus.
Az elõzõ hsz-ban részletesen kifejtve benne volt ugyanaz a válasz, amit te csak twillight hsz-ából értettél meg.
De idézem: „Vagyis, ebbõl az következik, hogy az efféle mondat logikai képtelenség, ergo semmiképpen sem jelentheti a mondat azt, hogy valaki ezzel a mondattal az Istenbe vetett hitét nyilvánítja ki. Vagy más szavakkal: azzal, hogy valaki egy mondatban az Isten szót használja, azzal még nem nyilvánítja ki az Istenbe vetet hitét.”
Elõtte éppen az volt fejtegetve, hogy logikailag miért nem lehetséges párhuzamot vonni aközött a mondat között, hogy Pista háza fehér, és aközött, hogy valaki jobban tud valamit, mint Isten. Éppen az volt kifejtve, hogy ennek a mondatnak logikailag nincs értelme, tehát semmiféle értelmes közlést nem tartalmaz. Klasszikusan ilyen logikailag értelmetlen állítás az, hogy Isten képes-e akkora követ teremteni, amit nem bír felemelni. Mindkét mondat azért értelmetlen, mert nem értelmezi logikusan azt a fogalmat, hogy Isten. Ha valamire azt mondjuk: Isten, akkor az nem teremtmény; ha valami nem teremtmény, akkor nincs határa, vele ellentétben viszont minden teremtménynek van határa. Vagyis, logikailag értelmetlen minden állítás, ami az Isten fogalmát korlátok közé szorítja és azt mondja, van, ami az Istennél nagyobb, nehezebb, erõsebb, okosabb stb. Mert ha lenne olyasmi, ami az Istennél több, akkor magának az Isten fogalmának logikailag nem volna semmi értelme. Mert logikailag csak annál lehet valami nagyobb, aminek van határa; ha viszont mindennek van határa, akkor nincs értelme a véges korlátokkal rendelkezõ dolgokkal szembeállítani egy Isten fogalmat. Ha viszont szembeállítjuk, vagyis, ha a nyelv és a logika létrehozta azt a fogalmat, hogy Isten, és Isten az, aki nem teremtmény, tehát a határolt dolgokkal szemben van valami, aminek nincsenek korlátai – tehát ha már egyszer megegyeztünk ebben a fogalomban, akkor logikailag értelmetlen ezt a vele szembeállított, és éppen a korlátoltsággal jellemezhetõ dolgok szerinti állítással jellemezni.
Vagyis: azt mondhatom, hogy Pista háza fehér, és ebbõl következik, hogy Pistának van háza; de azt már nem állíthatom, hogy Pista háza fehér, és ebbõl következik, hogy Pista nemzeti ünnep. Vagyis a Pista háza és a nemzeti ünnep épp annyira nem egyenlõ kategória, mint valaki és az Isten.
Twillight ugyenezt írta le, értelmesen és nagyon röviden, csak õ egy mesehõssel példálózott, de a lényege ugyanaz: a mesehõsre vonatkozó állításokat sem lehet a létezõ emberekre vonatkozó állításokkal egy szinten kezelni.
Vagy legyen még egy, nagyon egyszerû, és a filmes fórumra illõ párhuzam: egy újság címlapján megdöbbenve olvastam, hogy Hegyi Barbara és Schell Judit szerelmi vetélytársak. Belenéztem a cikkbe –természetesen kiderült, hogy az újság címlapján értelmetlen mondat volt, Hegyi Barbara és Schell Judit egyáltalán nem vetélkednek senki szerelméért – csupán az általuk megformált karakterek egy sorozatban.


„"Jó, akkor tételezzük fel, hogy csak emberek léteznek, tehát ugyanezek a kijelentések arra vonatkoznak, hogy jobban tudok valamit, mint a világon létezõ összes ember, akár él, akár már meghalt, akár még meg sem született."
Nem-nem, a kettõ nem ugyanaz!”
Ennek a mondatnak szerintem nincs más értelmes megfejtése. Mivel önmagában a mondat logikai paradoxon, mivel Istent a ’korlátokkal rendelkezõ’ kategóriába sorolja – ezért tehát csak a korlátokkal rendelkezõ kategória szerinti értelmezést lehet a mondatnak tulajdonítani. Vagyis, ha valaki szerint Isten korlátokkal rendelkezik, akkor egy olyan lényt képzel el, aki korlátokkal rendelkezik; ha viszont ilyen lényre érti azt, amit mond, akkor az nem Isten; ha pedig nem Isten, akkor fölösleges a mondatnak egy olyan értelmet keresni, hogy mondjuk: „okosabb, min egy angyal” vagy „okosabb, mint Hófehérke” – éppen azért, mert efféle lényekkel ugyanúgy nem lehet összehasonlítani, a mondat logikailag ugyanolyan értelmetlen marad. A tudását összehasonlítani csak egy másik emberrel lehet, és mivel nem jelölt ki konkrétan valakit, akivel összehasonlítaná a tudását, ebbõl következõen az állítása csak a valaha élt bármelyik emberre vonatkozhat, azaz a valaha élt bármelyik emberrel szemben állítja, hogy okosabb, vagyis a valaha élõ összes emberrel szemben állítja, hogy okosabb; mivel ember, ezért az ember okosságát csak egy másik ember okosságával lehet logikailag összemérni.

Hm. És a sátánista egyház(ak)? Nézz utána. Sõt, volt egy keresztény szekta is a középkorban, a nevükre hirtelen nem emlékszem, akik a Sátánt tisztelték, félvén gyarlóságukkal bemocskolják az Úr nevét... :)
Akkor az elsõ mondat még igaz. Mondjuk az is, hogy voltak zsidók, görögök, asszírok, stb... :)

Elnézést ha tévedtem, de az érvelésed tipikusan a valásosok mostansági érvelési rendszerébe illeszkedett.

Tévedsz, méghozzá feltételezem méginkább: hazudsz jó kis hívõként.

Vegyük pl. Mátyás király és az okos lány esetét. Tudod, a "hozott ajándékot, meg nem is..." mese.

Namost ha azt mondom "vagyok olyan okos mint az a lány" (szándékosan nem Salamon mesehõsi alakját emlegetem, akinek a Biblia szerint "a föld összes királyai elmentek és hódoltak neki", mert bár Salamon létezett, de nem úgy, és hát van nekünk saját magyar hõsünk is valami bronzkori zsidó helyett), akkor nem állítom hogy a mesebeli lány létezett (fõleg nem hogy létezik!), hanem a TÖRTÉNET SZERINT NEKI TULADJONÍTOTT attribútumokkal dolgozom.

(Mint tudjuk pl. Mátyás nem járt álruhában a nép között, bár véletlenül õ épp valós történelmi figura.)

Szóval kezdj el prédikálás helyett értelmes gondolatokat megfogalmazni, oké?