Jó ötlet, fordítok egypárat. :-)))

Ez a Li-Bidam? (Vagy libidó?) :-)

Jó. Akkor megvárom míg befejezitek a BG-t, már úgysincs sok hátra :)

Kriszti97!
Esetleg, ha szeretnél nekünk nagy-nagy örömöt okozni és van rá idõd és kapacitásod és kedved, fordíthatnál valamit KNG-rõl. :-)

Szia! Üdv közöttünk!
Nem tudom mióta olvasod a fórumot. Pár interjúnak már korábban felkerült a fordítása. Még a legelején esztokam tett fel párat, aztán út közben is született pár összefoglaló.
Kriszti97 oldalán a Hírek menüpontban is megtalálható néhány interjú.
Tõlem most csak ennyi telik.

KNG naptár

Üdv sorstársaimnak...kiket Silla nem eresztett, Bad Guy rabulejtett, és fõleg KNG megigézett.Eddig csak olvastalak benneteket, de most szeretném a segítségeteket kérni. Nagyon sok video van fel a neten KNG-vel, interjúk, sajtótájékoztatok, díjátadók stb.
Nagyon szeretném, és szerintem sokak nevében kérem, hogy aki tud angolul, koreaiul ossza meg velünk nyilatkozatainak fordítását. Nem kellene szó szerint, csak a lényegét, hogy ez által is jobban megismerjük õt. Elõre is köszönöm.

Tervbe van véve az összes filmjének kitárgyalása, csak lassan haladunk. Jó lenne elõbb a BG-t befejezni. De hát látod, mindig van, akinek más dolga van. :-)

Itt már jobban látni.

Én már a tértivevénynek is örülnék. :-(
De még az sem jelentené azt, hogy KNG meg is kapta a levelünket.

Szia! :-)
Mindennap itt vagyok és nézem a fórumokat, de valahogy nem tudok hozzászólni semmihez és én sem tudok valami jó témát kitalálni. Valamivel fel kéne dobni ezt a fórumot. Van is egy ötletem, remélem tetszik.
Esetleg a Szépség portréját vagy egy másik filmet is kitárgyalhatnánk aztán csinálhatnánk belõle egy vizsgát :D

Ma én sem érek rá :( Mi lenne,ha holnap folytatnánk?

Csomagolják a rajongóknak az ajánékokat.Lehet,hogy a levél hatására a Nektek is küldenek.

Sziasztok, szép estét mindenkinek!
Éppen csak bejelentkezem, sajna nem is maradok, holnapra meg kell írnom valamit, így ma nem érek rá.....:(((
Viszont remélem, hogy holnaptól már ismét teljes figyelmemet a BG-re tudom fordítani!:)

Ez nagyon érdekes!Kár,h nem láttam :(

szia!
Nagyon hallgatag vagy mostanában. :-)

Van benne pár nagyon érdekes dolog, köszi hogy feltetted. :-)))

Te aztán hatásosan tudsz bejelentkezni! :-)
Nagyon szépen köszönjük!

Korea, Kína és Japán: hasonlóságok és különbségek
(A „Cultural Trilogy”, vagyis Korea, Kína és Japán kultúrájának története c. sorozat alapján, bár az elejérõl 8-10 perc hiányzik.)

* Vallás: Kínában a taoizmus, Japánban a sintoizmus, Koreában a zen-buddhizmus a jellemzõ. A sámán-hitben gyökereznek, de ellentétek azért vannak (mint pl. az iszlám, zsidó, keresztény kultúrkörökben is). Fontos a tolerancia, a kölcsönös elfogadás – a konfucianizmus hatásaként.
[A konfucianizmus fõ erkölcsi tanítása, hogy különösen nagy hangsúlyt fektet az õsök tiszteletére. Ezek: a fiú köteles megadni az illõ tiszteletet az apjának, a fiatalabb testvér tisztelettel és alázattal tartozik az idõsebb testvérnek, a feleség köteles megadni a tiszteletet a férjnek, az ifjabb barát az idõsebbnek, az alattvaló a felettesnek, és mindenki köteles magát alávetni a császárnak (wikipédia).]
Míg Kínában és Koreában a konfucianizmus erõs hatása miatt a papság és a politikai hatalom szorosan összefüggött egymással, addig Japánban a vallás külön területet képviselt, így ott inkább a katonai vezetés hatalma volt jellemzõ.
A buddhizmus lényege, hogy vágyainkat elhagyva vethetünk véget a világi szenvedésnek. A taoizmus szerint a konfliktus nélküli, egyszerû, szerény élet a cél – vagyis egyértelmûek számára a buddhizmus tanításai, ezért vették át könnyen a kínaiak.
Korea a buddhizmust Kínából vette át, itt a legszigorúbbak az elõírások, törvények, emellett a korábbi sámánizmus is párhuzamosan jelen van, mintegy összefonódott a kettõ (békét, áldást kérnek az égiektõl). Többek között a teakultúra is a meditáció fontos része.
[A zen – eredetileg japán – lényege az egyszerû, szertartásoktól mentes meditáció. Bár a tudás spontán módon, magától jelentkezik s nem kívülrõl jön, a gyakorló csak akkor érheti el, ha aláveti magát egy nagy tudású mester utasításainak. A zen - mint a buddhizmus többi iskolája - nagy fellendülést hozott a mûvészetben is. Többek között nagy hatással volt a költészetre, a drámára, a kerámiára, a kalligráfiára és a festészetre és a mûvészetek sorába emelte a kertészetet, a virágkötést, az íjászatot, a vívást és a teaszertartást is. http://www.vallasforum.hu/vallasok.php?id=2 ]
Japánban a sintoizmus az õsök, a természet szellemeinek tiszteletét jelenti, itt is keveredett a buddhizmussal, jellegzetes az ún. temetkezési buddhizmus jelensége (templomokban).
Tulajdonképpen a buddhizmus mindhárom országban a kultúra és az életmód része.

* Étkezési szokások:
Kínában fontosak az õsi hagyományok, az esztétika, a kínai filozófia megjelenése, így különös hangsúlyt fektetnek az alapanyagokra. Fõleg párolt és fõtt fogásokat készítenek, melynek során az alapanyagok „felismerhetetlenül” összekeverednek.
Japánban az ételek az évszakokhoz kapcsolódnak, így folyamatosan változnak, ez látszik a tányérokon is. Fontos számukra az eredeti forma megõrzése, így sok nyers ételt fogyasztanak.
Koreában a leves a legfontosabb fogás, illetve a két véglet (Kína és Japán) közötti ételkészítés jellemzõ.
Jellegzetes az evõpálcikák különbözõsége is: Kínában közös asztalnál étkeznek (bár fontos a hierarchia, de osztályon belül egyenlõség van), így hosszú, tompa pálcikákat használnak. Japánban kevés húst és sok halat esznek, így ott élesek, hegyesek a pálcikák a szálkák eltávolítása céljából. Koreában a sok leves miatt korábban kanalat is használtak, de az egyszerûségre törekvés miatt elhagyták (?), viszont az evõeszközt „sujeo”-nak hívják (kanál+pálcika). Rengeteg, kb. 300 féle zöld növényt fogyasztanak – ez az ún. „namul”-étkezés.

* Építkezés, épületek:
Kínára jellemzõ a hagyományok tisztelete. Általában a bejárati ajtó mögött újabb fal állt, a helyiségek négyszögletesek, az asszonyok nem járkálhattak ki-be. A zárt házak, magas falak (lsd: a Nagy Fal) a zárkózottságot jelképezik, miközben Kína hatalmas ország...
Japánban csak a harcosok építhettek falakat a házuk köré, a többieknek tilos volt. Ezzel szemben Koreában kisebb kerítések voltak a házak között, illetve északon padlófûtéses, alacsony belmagasságú házakat építettek, míg délen a fapadlós, tágas, nyitott helyiségek voltak jellemzõek; vagyis a kettõ (K&J) ötvözete, de mégis egyedi.

* Öltözködés: kimono, csipao, hanbok.
Koreában északon a szorosabb, testhezállóbb ruházat volt jellemzõ, míg délen a lezserebb („durumagi”: hosszú kabátszerû felsõruha, tkp. a hanbok férfi megfelelõjének tûnik, lsd. a sorozatokban!). Mivel Korea lovas-nemzet, így jellemzõ volt a nadrág – ez mongol hatás is, – és az alsóruházat (Japánban sokáig szinte ruhátlanul jártak, csak ágyékkötõ-szerûséget hordtak). A nadrág a rugalmasságot is jelképezi: Korea „sosem volt gazdag ország”, de jellemzõ a rugalmas életfelfogás.
A japán kimonó szabásvonala koreai hatásra alakult ki, de az ujjak szélesebb kialakításúak, illetve az éghajlathoz is alkalmazkodtak. A kínai csipao tkp. lovas-öltözék, ujja-alja nyitott szabású, emellett Kínában jellemzõen szoknyát hordtak.

* Kerámiák: Kínából került Koreába (IX.sz.), majd innen Japánba (XII.sz.), Kína: tökéletes forma, egyediség, különleges csillogás, Japán: színpompás, cifra, Korea: különleges bevonat, máz, mindennapi használhatóság a jellemzõi.
„A tûz és az agyag mûvészete. Kína a porcelán hazája. A kínai kerámiákat már évezredek óta nagyra becsülik. A bámulatosan cifra darabok ezeréves hagyományokat visznek tovább. A japán kerámiákat hétköznapi használatra készítik, így szépségük is használat közben tûnik fel igazán. A hagyományokat itt is gondosan õrzik, de közben új elemeket is adnak hozzá. Az átváltozás kifinomult, látványos, érzékeny és elbûvölõ, mint maguk a Zen kerámiák. Az egyszerû koreai agyagedényekben a szorgos mesteremberek hagyományai élnek tovább. A fazekasmester keze nyomán a tûz életre kelti az agyagot.” (pl. Port.hu: Korea, Kína és Japán kultúrájának története)

* Kultúra: hagyomány és modernitás.
Kína jellemzõje a legõsibb, a legragyogóbb, a „Zhonghua” (=Kína), vagyis az öntudatosság – Kína gondolkodására sokáig a „világ közepe”, a „körülöttünk forog a világ” volt jellemzõ, így a kínai kultúra szebb, cifrább minden másnál; legjellemzõbb népi vonás a „felsõbbrendûnek” tartott kultúra, a „hua” (kulturális középpont), mellette Korea és Japán csak mellékszereplõ.
Japán inkább passzív, visszafogott, legfontosabb a szem gyönyörûsége, a forma fõszerepe, pl. az ételeket gyönyörû tálkákban, csak egy-egy kis adagban, minél szebben tálalják (ezzel szemben Koreában az asztali bõség jellemzõ, lsd: A palota ékköve!).
Japán specialitás a „tsumeru”: kis adag, csinosan becsomagolva – vagyis „valami kicsit megtölteni valami kicsivel” – ez nem jellemzõ sem Kínában, sem Koreában (pedig közösek a kínai gyökerek).
Kína mindig nagyra tör, terjeszkedik, Japán mindent kicsinyít, visszahúzódik, Korea pedig a kettõ között helyezkedik el (de ez nem középszerûség, inkább az „arany középutat” jelenti – szerintem).
Japán: „wa” – harmónia, egyszerûsítés, békés egymás mellett élés (szigetország!). Az emberek természetére jellemzõ a befelé fordulás, az egyszerûsítés, mások érdekeinek elõtérbe helyezése; a közösség fontosabb az egyénnél (1400 éves kultúra), nyílt célzások helyett a körülírás, eufémizmus használata (konfucianizmus hatása).
A „wa” jelenti az egyenlõséget is: a konfucianizmus osztályokat határoz meg – tudósok, földmûvesek, kézmûvesek, kereskedõk –, de Japánban az osztályok között (gazdasági) harmónia van, ami szabad átjárást biztosít. Ez tette lehetõvé Japán gyors modernizációját is a kínaival szemben, ahol a nemesség uralkodott a többi osztály felett.
Korea: jellemzõje a „yung” – fúzió, elemek keveredése, ill. az „in” – bátorság, erény. „Wonyunghoetong” jelenti magát a belsõ békét, a lelki egyesülést (Wonhyo, buddhista szerzetes).
Összességében a három ázsiai országra eltérõ földrajzi adottságok, konfliktusok jellemzõek; Kína hatalmas és cifra, Japán kicsi és szertartásos, Korea földrajzilag (is) a kettõ között van – kultúrájuk mégis nagyon hasonló.
Jól jellemezhetõk a „kõ-papír-olló” játékkal: a zárt, a nyitott és a köztes; Japán, Kína és Korea. Nemzeti jelképük a cseresznyevirág, a pünkösdi rózsa és a mályva – ezek közül nem tudnának egyet kiválasztani és megegyezni vita nélkül, de a japán barackot mindannyian közösen el tudják fogadni (a koreai prof. szerint legalábbis)... :)

szia!

Jó, hogy újra jelentkeztél!

a BG-vel kapcsolatban az úgy volt, hogy vondermonarchia megjegyezte, hogy mennyire odavagyunk, hogy szinte minden egyes képkockát megjelenítsünk a fórumon kép formájában a filmbõl. Erre én megjegyeztem, hogy hát akkor Te mennyire oda lehetsz, mivel Te nem is láttad a filmet. :-)