Veszett jó a csajszi benne.... a többi nem érdekes... annyira nem rossz a sztori sem, jó rendezés, jó színészek, jó zene...

Mese, Paul G-nak jól áll a szerep és szokás szerint jól játszik (szuper még Józsa Imre hangjával), Bryce D. H. jobban tetszett A falu c. filmben. Többször unalmas volt, vhogy jobb filmre számítottam.

Talán ez a szó illik a legjobban rá...............bugyuta! Igaz, hogy mese, igaz, hogy jók a színészek - habár a sellõ csak néz ki a fejébõl ( T.W. A. után ) - igaz hogy Giamatti jót alakított - a végén a sírós jelenet viszont már egy kicsit sok, kissé tényleg nyálas volt, úgy, hogy T.W.A. címe nagyon bejött - Nyál a vízben!
Ha az ember jókor kapja el, akkor nyugisan megnéz egy mesefilmet - felnõtteknek, aminek a tanulságát ugyan, csak sokszori átgondolkodás után tudja az ember levonni - ne nézz hátra, jön a farkas.....

Bocs, "én egy 8-ast" akartam írni...

Szívembõl szóltál, Tesó! "Imagination=Good", írta egy IMDB kommentelõ, s ennél jobban én sem tudnám értékelni...mondjuk õ 10-est adott és egy 8-ast - szép film, és Paul Giamatti, mint mindig, itt is "zseniál".

Cs*sszétek meg... nekem tetszett.
Nekem mondjuk a zenéjével lopta be magát oda... oda bentre, de mindent egybevetve egy nagyon aranyos kis mesefilm.

Édes kis film, bármikor szívesen megnézem. Mesés, szó szerint, nagyon szépen kidolgozottak a karakterek, a színészek is jól játszanak. Tetszik a két fõszereplõ közötti kapcsolat, ritka az ilyen manapság. Általában ha egy filmben férfi-nõ fõszereplõ van, ott tuti van szex is, vagy legalább egy csók, ha mást nem egy-két sikamlós megjegyzés. Itt szó sincs ilyesmirõl. Óriási szerepe van az érzelmeknek, de valahogy sikerült elérnie a rendezõnek, hogy mindez egy magasabb szinten táruljon a nézõk elé. És akkor itt megemlítem újra a fantasztikus színészi játékot. Mindenkinek ajánlom, de azért kicsi gyerekeket pár évig tartsák távol a filmtõl, az ijesztõ jelenetek miatt. :)

Szívembõl szóltál.:)

Két napja láttam a filmet letöltve, angolul. Nem tudtam elõre, mi lesz, és ki lesz a rendezõje, úgyhogy prekoncepciók nélkül vágtam neki. Az én filmélményekkel kapcsolatos elvárásaimat abszolút elérte, hogy úgy mondjam, telibe talált. Lekötött az elejétõl a végéig, több szempont miatt is.
Hadd szögezzem le rögtön az elején, engem nem igazán szoktak érdekelni a kritikák, és nem is szívesen folyok bele mások vitájába, legfeljebb érdekesnek tartok egy-egy véleményt valamiért.
Általában szeretem Shyamalan filmjeit, és éppen azért, mert olyanok, amilyenek. Szeretem, hogy olyan témákhoz mer nyúlni, amelyeket ma nem illik trendinek tartani, és ezek mellett szilárdan kiáll. Lássuk be, mindegyik filmjében közös elem a sorsszerûség, mondhatni determináltság kérdése. Amikor erre a hullámra ráfekszik az ember, a helyére kerül - történt ez keresztény szemszögbõl a Jelekben, kicsit képregény-szagúan a Sebezhetetlenben, sõt, a maga riasztó jellegével együtt az Eseményben is (mert az embernek ha egyszer menni kell, akkor menni kell, és akkor ez van megírva).

Több kommentben olvastam, hogy nagyobb izgalmakat vártak, ijesztgetést és csavaros fordulatokat. No meg általában valami olyasmit, amit mai fordulatszámon szeretünk értelmezni. Nekem épp az a jó Shyamalanban, hogy ez ellen a divat ellen megy, és a régiek tempójában fûzi fel a történet láncait. Manapság szeretünk sok mindent átfutni ahelyett, hogy kevesebb dologba néznénk bele mélyen. Shyamalannál nem villódznak a képek és nincs vágás öt másodpercenként, van idõ emészteni, sõt, mintha programja lenne a belassulás és a befelé tekintés.
"Spiritualitás, az menõ?" - Itt nálam elszakadt a cérna... Az viszont tetszett, hogy valaki azt írta, hogy az író és a rendezõ is csak azt alkotja meg, ami belülrõl jön, és ez szerintem is így helyes. Nem kell mindenkinek a piac szerint trendet követni, a mûvészet önkifejezés. Nekem ezekbõl a filmekbõl eddig folyamatosan az tûnt ki, hogy tudatosan keresi az ember mint lélek és fizikum helyét a világban. Van egy világképe, amibõl nem enged: minden élõ minden más élõvel összefügg, okkal és céllal jöttünk a világra, nekünk pedig az a dolgunk, hogy rájöjjünk, mi ez az ok és cél.

Az is tetszik benne, hogy meri sulykolni azokat az alapvetéseket, amelyeket közhelyként tart számon a nyugati civilizáció, és ha filmre kerül, akkor giccses spriritualitásként bélyegzik meg. Nem tudom, hogy Shyamalan vallásos-e, de hogy indiai származású, az biztos, és általában annyit érdemes tudni az Indiából származó filozófiai rendszerekrõl, hogy az alapigazságok állandó tudatosítása nagyon fontos részük. Ez egyébként az európai vallásoknál ugyanígy van... Könnyû közhelynek titulálni, megélni vagy megérezni viszont már nincs idõnk...
Shyamalan filmjei nekem azt üzenik, hogy nem szabad feladni és meg kell találni a visszautat önmagunkhoz és egymáshoz az anyagi javak hajszolása és az elértéktelenedõ emberi kapcsolatok közepette. Meri vállalni, hogy ezt az utat választotta, és ezt járja, ez pedig nagyon szimpatikus.

A Lány a vízben sem kötelezõ, hogy mindenkinek tetsszen.
Nekem bejött, nálam gördült. Másnál talán épp azért nem gördül, amiért nekem igen. Hogy furcsa volt a nagy egyetértés a lakók között? Hogy miért nem kérdõjelezték meg az egészet? Hogy emiatt nem hiteles?
Ez fikció, amely szerint a Nárf megvilágosodást hoz, és ha elhozza, akkor megismerjük az igazságot és nincs több kérdés, hiszen nincs rá szükség. Ez az elindított fikción belül abszolút logikus.
Ez a történet allegória is, tehát nem feltétlenül szükséges mindenki szerepét és reakcióját szó szerint értelmezni. A lakók megtalálták a célt, amiért megszülettek, és amiért éppen ott voltak, ahol. Aki felismeri a célját, az mindent megtesz azért, hogy elérje, legyen az gyógyító vagy õrzõ... :)

Ez nem thriller, hanem egy olyan tanmese, amilyennel az õseink is tanítani próbáltak minket. Sajnos már kevesen vannak.

Abszolút pozitív csalódás volt számomra ez a film annyi negatív kritika után. Örülök neki, hogy csak most láttam, mert pár évvel ezelõtt még biztosan nem értettem volna a tanításait.

Teljesen meglepett,amennyire lekötött a film:nem szeretem a késõ esti,pláne nem az "ijesztgetõs" filmeket.A fõszereplõ figurája volt természetesen a legérdekesebb,ahogy a helyzeteket fogadta,ahogy minden körülmények között a másnak való segítést tartotta szem elõtt.Érdekes,jól elkészített,izgalmas film volt.

Ez egy mese, jók a karakterek, jó a csattanó. Nem profitorientált. Unom már sokadjára leírni, de egyszer adnák már meg azt az örömet, hogy jobbat rendeznek a kritikusok. Fejet hajtanék nekik is, de tartok tõle nem lesz ilyen.
Imádom Shyamalan-t. Jó a falu is.
:) 10p

én megpróbáltam végignézni, de nem sikerült

Eloszor is ez a film nem thriller!Szeretem a fantasztikus filmeket mint az emlitett Harry Potter vagy Gyuruk Ura vagy akar a Narnia vagy A Faun Labirintusa... van sok jo, de ez a film nevetsegesen bugyuta es ertekelhetetlen, bar lehet az a baj hogy tenyleg thrillerre keszultem.

Jókat mosolyogtam azon, ahogy próbálod itt osztani az észt, miközben - láthatóan - még azzal sem vagy tisztában, hogy mi a különbség az adaptálás és az adoptálás között...

Nincs abban semmi nagy, amit mondani akartam. Ha valaki ír egy mûvet, és azt más rendezi, nem biztos, hogy a rendezõ eltalálja az író mélyebb mondanivalóját. Ettõl persze még lehet jó, élvezetes, de nem azt adja vissza, ami az író szándéka volt. Ha az író és rendezõ ugyanazon személy, akkor ez a kérdés nem merülhet fel, függetlenül attól, hogy az alkotás tetszik-e, vagy sem.

Az meg, hogy egy mûvész -itt ugyebár a rendezõt értjük alatta- , csak a saját boldogságára alkosson egy mûvet, szerintem régen rossz"

te eltévedtél, ez a mûvészet lényege!
a film mondjuk nem mûvészet, leg. ez nem