Bocsi, ez következik.

.

Partnere a CNBLUE dobos fiúja. Habár a színész külseje eléggé „kölykös”, mégsem látszik rajtuk a 13 év korkülönbség. Különben egész óvoda gyûlt össze Ji Won köré. A másik partnernek szinte az anyja lehetne. Most nem ironizálok, inkább az elismerés beszél belõlem.

Ha Ji Wonra mintha ráöntötték volna a szerepet. Õ a munkamániás, minden érzelmet magától elhárító, magabiztos sebészorvos. A színésznõ külseje tökéletes. Nagyon bájos, az alakja nagyon formás. Könnyedén játssza a koránál 10 évvel fiatalabb szerepet. Még a sportos mozgását is bemutatja az orvosnõ reggelenkénti futóedzésében.

Nagyon szép tájakat láthatunk a filmben.

Sziasztok!

Én is épp most készültem írni a Kórházhajóról. Épp a felénél tartok. Az eddigi értékelésem: jó közepes. A "jó" csak nemrég került oda, gondolom, már jobban megismertem a karaktereket, színészeket, megszoktam a történetet. Érdekes volt a hajókórház, mint intézmény. Valóban, annak a rengeteg szigetnek a lakosságát, ahol nincs lehetõség kórház, vagy orvosi rendelõ fenntartására, valahogy el kell látni egészségügyileg. Elég jól felszereltek, és szépek ezek a hajók

Írtam.

Befejeztem a Robotot.

Az elsõ harmad érdekes volt, a tévedések vígjátéka miatt.
A második harmadban, már nagyon hiányzott a cselekmény, ami volt az elenyészõ.
A harmadik harmadban már nem gyõztek visszajátszani régi dolgokat, uncsi volt.
A két fs.z aranyos volt, de a mellékszereplõk mind stupidok.

A tudós társaságban se volt csak infantilis, nagyon idegesítõ.

Nézem a Kórházhajót 13. rész jön. Ez kidolgozottabb, még ha itt se bírom a túlreagálásokat.

Lili! nézzél pü-t ...... :)))

Nem tudom, de nagyon cuki!

Bocs, csak poénnak szántam.

Sziasztok!

Ki ez a tekintélyes nézõ lény?

http://marcsithongklam.cafeblog.hu/2018/01/07/thaifold-legnepszerubb-uszo-piaca-a-damnoen-saduak/

Sziasztok!
Gondoltam beköszönök, hogy még vagyok ...

Szép estét,szóval kedvenc babcsíráim visszatértek

https://www.youtube.com/watch?v=QEJx1nwF1Fw

https://www.youtube.com/watch?v=luzErwqVfjc&t=348s teljes lemez

Meglátásom szerint a koreai többségi társadalomban jelenleg olyan végzetes fogalomzavar tombol, mely a a körülmények változása folytán tarthatatlan
-ezért is figyelhetõ meg némi erjedés, mely remélhetõleg továbbra is tartja a betargetolt jó irányt.
Az, ami évezredekig, de fõként hosszú évszázadokon át úgy mûködött, hogy még a 96. generáció sem akarta/ merte -még gondolatban sem- megkérdõjelezni,
az most eresztékeiben recseg -ropog.
Maga a fogalomzavar, annak penetráns jelenléte a mindennapokban, nem tudatosul a legtöbb emberben, ezért a valódi, tömegszinten is elõremutató változás nem egy nap alatt fog végbemenni.

Ha megfigyeljük a Föld eddigi vezetõ kultúrfolyamait, láthatjuk, hogy minden csapat nagyjából 1 fogalmat pécéz ki és azt egy karmikus imamalomba betéve, igyekeznek önmaguktól tanulni.
Sajnos, azt még elég kevés kultúra sajátította el, hogyan kell felismerni a kort, amikor váltani kell.

Az isteni 3-asság így -nem a keresztényi Szentháromságról beszélek- csupán torzultan, vagy egyáltalán nincs jelen.
Az egyensúly kibillen
borul a cucc
és kezdõdik a tanulási folyamat.

Van olyan társadalom/vallási irányzat, ami a törvényt tette meg istennek. Egy másik a hitre esküdött fel. A harmadik a szeretetet sulykolja
-amit jelenleg azzal csinál, ugyanolyan fából vaskarika, mint maga az általa felfújt intézményrendszer.
Megint máshol a tisztelet az úr.

Kína, Korea, Japán a tiszteletet választotta origónak -aköré kényszerítik forogni az egyéni és a közösségi létezést egyaránt.
A tisztelet viszont az idõk folyamán úgy elhízott, hogy kapásból lefejelte a hitet, a rációra hámot rakott
-ennek segítségével utat tört saját törvényeinek-
és hogy ezt bevégezte, számvetést csinált
ezáltal hatalmas seggével kiszorította a lelket a szeretetbõl.

Ezen sok -sok generáción átívelõ gyakorlat alapján kialakult a -többséget tekintve- torzult valóság-, társadalom- és önkép.

Ha az egyén saját magával sincsen tisztában, valamint a valóság és társadalom között sem áramlik egyenletesen és kielégítõen a minden embert éltetõ tiszta, fényalapú szellemi energia, akkor nyilvánvaló, hogy az önmagával és embertársaival folytatott kommunikációja is sérül.
A fogalomzavar ennek egyik tünete.

Ma Koreában -még mindig-, a többségi társadalom mikrotársadalmában -tehát családon belül- is összekeverik avagy összetévesztik a birtoklást a szeretettel.
Sokan valóban nem értik/ érzik a különbséget, ezért is ragaszkodnak makacsul vélt igazukhoz.

De óriási tömegek fejében, a test középtájékán és az alsó traktusban nincs tisztázva pl. a különbség szex és szerelem között.
S nézzünk körül: naponta tapasztalhatjuk a nyilvánosság elõtt zajló rezzenetekben, milyen kevesen tudnak arrafelé különbséget tenni a valódi alázat -az egyik legnagyobb Fentrõl érkezett ajándék- és megalázkodás között.
Vagy, akár csak nézzünk szét a oktatásban/ mhelyeken: az értelmes kreatív gondolkodást még általánosságban a tisztelet alapú dogma helyettesíti.

Sokan úgy élik le az életüket, hogy nem tudják vagy nem akarják felfogni:
a médiából áradó, mindennapi kommunikációban is agyonfavorizált, ezért groteszk módon túlkommunikált érzelgések és egyéb gesztus -sémák nem azonosak a lélekbõl fakadó, tiszta, egyént és környezetét egyaránt megemelõ, fénnyel telítõ érzésekkel.

Egy lány vagy egy fiú nem attól lesz kiopta, de csincsá, hogy pocokfejet vág meg állatfüleket applikál magára, hanem attól, hogy vmi sugárzik a szemébõl, ami egyszerû ugyan, mint a tök ász
mégsem tudják megtanítani egy K-pop képzõn sem.
sõt, ott még inkább kiölik belõlük, mint szûzkurvából a szemérmet.

Ezek az õszintétlenségbõl fakadó disszonanciák hamissá teszik az önképet, kábítják a környezetet, torzítják a világképet és hazuggá teszik magát a létezést.

A jelenség, bármilyen furcsa, ezer szállal kötõdik a ma Koreában taroló konfucianista granulált sitthez.
Ez a spirituális tartalmát immáron teljesen elveszített, az embereknek rendkívül terhes ócskizmus, ez a gyakran józan észt is mellõzõ, mindenáron való tisztelet -lárva híven támogatja a birtoklás torzult formáját.
Mert a tisztelet, ami mögött nem áll valódi szeretet csak félelembõl eredõ birtoklásigényt kelt,
melynek egyik fõ követelése,
hogy taposs,
nehogy te kerülj prés alá.

Nem sokban különbözik ez a felfogás a dzsungel törvényétõl.
Csak nézzük meg, mit tesz a feketerigó fiókájával, mikor elérkezett az idõ, hogy az apró pelyhes saját lábára álljon..

Amíg szívbõl fakadó, ám tudatos szeretet nem áll a gondolatok és a cselekedetek hátterében, addig az emberi lélek lejjebb taszítja magát a számára kijelölt helyrõl.
Retteg, magányában gõgöt épít -így annál nehezebb visszakapaszkodnia és újabb lépést megtenni elõre.
de így tesz és nem másképpen, mert még ezekre a tapasztalásokra van szüksége.
Csak akkor léphetsz elõre, ha megértél a következõ lépésre.
Az egyéni karma mellett ott csápol népkarma is, mely meglehetõsen nehéz, mert nem mindenki gondolkodik ugyanúgy.

Ahol szeretet van, ott nincs félelem.
Ahol van félelem, ott nincsen szeretet -illetve nem a megfelelõ formában és szinten nyilvánul meg- és a lélek legelõször is anyagi szinten próbálja kompenzálni vélt vagy valós veszteségeit.
Azután jön, a már elõzõleg említett gõg szõtte hatalom palástja, amely alatt minden király meztelen...

Ezért van ez a tömeges versenydili hyungéknál.
Az egyén a közösségnek alárendelve, a mókuskerékbõl szabadulni, van, hogy eszükbe se jut,
horr.dict. még az ötletet sem értik :-)
Egyszerûen még itt tartanak az úton.

Vannak Don Quijoték -egyre többen- de jelenleg még egymást is keresgetik.
Az egyéni akciók pedig rendszerint kudarcba, vagy tragédiákba fulladnak.

Vannak, akik kicsiny családjukkal szembe merészelnek szánni a trenddel és tojnak az egészre.
Nagy az ára. De a mai 20 -30 -as korosztály és a negyvenesek egy része már másképpen akar élni.

Szívbõl át-és megélt szeretethez kapcsolódó pozitív tapasztalatok szükségesek ehhez
-természetesen öncélú doramás fetrengések nélkül, mert az csak konzervál és elmélyíti azt, amit ki kell vetni a tisztulás érdekében.

A túlzott anyagi szemléletmódtól és annak terheitõl pedig az északiak magasabb szinten rezgõ hányada fogja megváltani a déli embert.
angolul értõknek sok hasznos és érdekes információkkal szolgálhat ez a videó; meglehetõsen gondolatébresztõ.
https://www.youtube.com/watch?v=EhmzpMP3bEE

Korea nagy idõket él, csak nem veszi észre. annyit szelfizik

Jonghyun nagyon sokat eszebe jut :(

Érzelmek.......

https://www.youtube.com/watch?v=JghKKUSpt3g&index=41&list=RDA-bR9h_H_4g

Végül megnéztem Minho 2 részes mini drámáját. Hú, de fura érzéseim voltak. Két fiatalról szól, akik egymást mentik meg az öngyilkosságtól. Mikor Minho utazik vissza a múltba és próbálja a lányt lebeszélni végig azt járt az eszemben, ha lett volna lehetõsége ugyanezt a szöveget elmondani Jonghyun-nak is. A film tanulsága, ha csak 1 embernek is szüksége van rád, melléd áll és ha csak 1 ember észreveszi a valódi éned, fájdalmad is megmenekülhetsz.

Taemin kicsit túlperdült :))))

https://www.youtube.com/watch?v=TpRci54SdwM&index=24&list=RDA-bR9h_H_4g

A halál zene :)
Még mindig gyönyörû. Én még most is hallgatom a kocsiban a Moon Lovers dalokat.

Apósom mesélte, hogy mikor õk voltak fiatalok a szülõk a jobb élet reményében tényleg a teljes elszegényesedésig tanítatták a gyerekeiket. Evidens volt, hogy utána a gyereknek támogatni kellett õket. Ezt még teljesen logikus.
Azonban azt mondja, hogy a mostani szülõknél nincs kontroll. Egymással rivalizálnak. Ha nem vagy gazdag is járatod a gyereked 66 foglalkozásra. Ha eladósodsz is viszed. Nem tudom ott a gyerekek, mikor gyerekek. Nagyon nehéz lehet egy szegényebb családban. Ha tanulsz az sem mindegy, hogy hol. Ismerõseim között egy ilyen van. Akirõl tudom, hogy szegények voltak. 3 diplomával elhagyta az országot. Nem volt neki önerõbõl Európába új életet kezdeni. Ha megemlítettem, hogy miért nem mész haza. Esze ágában sem volt. Nem értettem, hogy üzleti diplomákkal, tapasztalattal mi lehet olyan rossz. Aztán késõbb rájöttem, hogy annyi, de annyi nehézség volt az életében a pénztelenségük miatt, hogy soha többé nem akar ott élni vagy dolgozni.
Én is azt látom, hogy a mostani friss szülõk viszont már kezdenek máshogy gondolkodni. Biztos, hogy benne van a nyitás nyugat felé. A sok külföldön tanuló és utazó.

Igen az.

Rémálom a kórházban feküdni és ott égni :(

Ez a hozzáállás ált.ban a legkésõbb 60 -as években született avagy szocializálódott szülõkre jellemzõ.
Minimum a 60 -as évek végéig Korea gazdaságilag, egyébrõl nem is beszélve, mélyen a béka segge alatt küszködött és az alapból rendkívül anyagi szemlélet bebetonozódott az emberek agyába -pszichéjébe.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=kXdNXQw-hOQ

https://www.youtube.com/watch?v=HBoyjWOOnFo

Ráadásul a keresztényi szellem sem vett rajtuk túlzottan erõt az évszázadok csapásai során;
mindez -sok más tényezõvel együtt- megõrizte, egyúttal ki is termelte azt a tömeget, mely a szívgondolkodást mint olyat nemcsak, hogy nem ismeri, de visszakézbõl el is utasítja.
Kiemelt csoportok a vidéken élõ, átlagos vagy átlag alatti életszínvonalon élõ emberek, akik szellemi síkon talán még nehezebben mozdulnak, mint az urbánus réteg.
Ahol anyagi gondok vannak, ott az anyagi szemlélet szükségszerûen megerõsödik.
Természetesen, mindkét oldalon bõven vannak kivételek.
/és, nyilván, zömében ún. átlagemberekrõl van szó, mert pl. egy Petõfi vagy egy József Attila nem vált volna azzá, aki lett, ha dúskált volna a földi javakban./

A mai harmincasok egy része és felfelé - és egyre több negyvenes- már egészen másképpen áll hozzá a dologhoz.
Egyéntõl függ, hogy azért -e, mert tanultak a múlt hibáiból vagy egyszerûen hatnak rájuk a nyugati gondolkodás és az onnan járványként -igaz, legtöbb esetben felszínesen- terjedõ eszmék avagy gondolkodási trendek. Ennek a két tényezõnek az aránya egyéntõl függ és máig alakulóban a tudati hozzáállás
-a kapuk kinyíltak, nincs többé õsökrõl utódra szálló, megfellebbezhetetlen lélek- és agytézis.

Többek között emiatt is képlékeny a szellemi talaj az ottani 20 -as 10-es korosztály lába alatt. Még a szüleik is most formálódnak.

Ez egy egyedülálló jelenség, még a köztudottan felfordulás kellõs közepén, felszabdaltan menetelõ Kínában sem ilyen markáns ez az elhúzódó és több síkon mozgó átmenet.

Istenem a "haláldal", ahogy elkeresztelted.... :)
Párszor felcsendült ... :(