Kedves Zolika!

“Nem kértem,hogy mondd el mi lenne,ha több nicket használnék!”

Ezzel a mondattal megint csak egy a baj: egyálalán nem mondtam ezt el legutóbbi hsz-omban, te talán egy régebbit olvastál helyette(ez ugyan fizikailag is szinte elképzelhetetlen, de tudom, egy ficerszes minden hülyeségre képes)

Szóval el kell szomorítsalak: Noncs bocsánatkérés, mert nem bántottalak meg, csak a véleményen közöltem.

Na kapaszkoggyá: Ha te arra vetemednél, hogy több nicken írogass, az a te esetedben pszychés bizonytalanságodra utalna, míg ellenben sokat emlegetted fórumtársunk(nickje ond-dal kezdõdik, dok-kal végzõdik) esetében egyáltalában nem.

Borzacskó úgye! A sokat megsipákolt nemazonosmércévelmérés gyönyörû alapesete.

Csakhogy ácsi! Te egy teljesen permisszív légkörben azt írsz, amit akarsz, szabadon garázdálkodhatsz, míg llenben iderángatott példád nickjét a hsz-ekbõl trágárságokat automatikusan kiszûrõ szoftver kicsillagozta, mint ha a nickje valami trágárság lenne. Egy olyan egyénnel szemben, aki ilyen körülmények között kénytelen fórumozni, természetesen egész más szempontok érvényesülnk, ezt diktálja a tisztesség és logika!

Amíg a te nicked nincs kicsillagozva,s netán késztetést érzel több nick párhuzamos használatára, akkor azonnal lapozd föl elítélõ véleményem, és köszönd meg a sorsnak, hogy útmutatásaim alapján nem kell lecsúsznod a lejtõn.

A humorodat meg ne veszítsd el, ha ugyan van neked, de ha nincs keríts szert rá, örömet telhet benne.

Valóban igazad van, tényleg használhattam volna az "utónév" ternminus technuikust. De végtére is, mi itt tetszik-nem-tetszik keresztény kultúrkörben élünk.
Mindenki pontosan érti, mi az, hogy "keresztnév"!

Különben gondolom, te világosan érted, mire próbáltam célozni!
Úgye?

Még egy kis puffogás kijár neked (az iq-fighter válaszodtól kímélj meg, szóval vedd csupán költõi kérdésnek): õk emberek voltak, tudod? És az embereket a nevükön szokás hívni. Nem tárgyak, nem dolgok, nem csupán tények, hanem személyek, még akkor is, ha sajnos tragikusan távoztak. Mit szeretnél? Hogy tettesnek, elkövetõnek, gyilkosnak, családirtónak hívjam? He? Egy igazolatlan váddal azonosítsam? Abból nem eszel, fórumozó.
És ma van a temetés.


(A nevekkel csak te állsz hadilábon, láttam, tényleg képtelen vagy neveket leírni.)

Ez utóbbira csak (az elsõ hsz-od értelmetlen hablaty):
minden híradás Sz. Kolosként és K. Virágként hivatkozik rájuk. Mivel ez a NEVÜK. A családnevüket érthetõ okokból, a családtagok miatt eltitkolták; így hát maradt a KERESZTNÉV. Szerinted hogyan kellene õket hívni? Kíváncsi vagyok az ötleteidre, fõképp azok után, hogy önmagadat pontosan ezen mintára kgyurinak nevezed. Téged vajon hogy kellene emlegetni?

Sajnos, az eddigi hozzászólásaid alapján nem kérhetem, hogy gondolkozz írás elõtt, mivel ez részedrõl megvalósíthatatlan feladat volna.

Íg csak búcsúzom, a veled való épületes "csevelyt" berekesztve.
További jó fórumozást.

FOLYTATÁS kagylóhéjnak:

Nem mélyedtem el tehát a szövegeidben, így még az is lehet, írtad valahol, hogy te személyes ismerõje vagy a családnak, akár rokonaid, akár jó ismerõseid, ha így van, s csak figyelmetlenségbõl nm, tudok róla, csak jelezd és én minden kritizálásomat felõled abbahagyom, még azt is elfogadom, hogy az gész topikot lassan elbirtokolva erre az épületes témára tekered el. Ha ez segít a személyes “gyászmunkádban”, együtt érzek és szorítok neked, Ezesetben ne is olvasd tovább ezt a hsz-t , nem akarlak bántani.
Ha azonban, mint gyanítom, nincs személyes ismretséged:

Elképesztõ, amit összekolosozol, virágozol, köszönet,hogy valami miatt(jó ízlés csírái?) a gyerekeket nem keverted ide keresztnevükön nevezve.

A királyi tévé hiradójában láttam többször ilyest, hogy aszongya ekkortól emelik a gáz árát, s ezután nem “száraz” számadatok és magyarázat következezik, ahogy értelmes “mezei” nézõ elvárhatná, nem, egy ismeretlen nõi kéz mggyújt egy ismeretlen konyhai gázrezsót, a narrator megszólal: “Franciskának már eddig is nehéz volt kifiztnie a gázszámlát”, utána még látunk néhány “reális életképet” Franciska és családja eccerû életébõl. Ki az a Franciska? Hogy jön õ ide? Miért pont õ? Errõl senkinek fingja nincs, nem is lehet.
Végtelenül gennyes az egész. Mint ha valahol egyokostóni meg lenne gyõzõdve ,így a dolgozók majd egyemberként tapsikolnak az áremelésnek.
Másrészt még arra a divatra is emlékeztet, hogy a meteorológustól kezdve egyre több képernyõre kerülõ fugurát “életszerû,természetes” módon mozgatni kell, figyeljétek meg pl elõzetesekben a majdani mûsor vezetõje különbözõ tereptátgyakon bukdácsol keresztül, hogy a kamera felé közeledjen. Mert ez olyan q*vára mûvészi és korszerû: egyszerûen “trendi”! Na!
Persze, mint annyi hülyeség ez is Amerikából származik, kongresszusokon és “mítingeken” ott vezették be a keresztneves kitûzõt, ami olyan , de olyan, szintén korszerû.
Családirtott nevek becézgetése eddig még ismeretllen volt hazánkban, bízvást gondolhatjuk, te vezetted be.
Nekem nem tetszik. Ennyi.

Kedveskagykóhéj,

Ezek szerint akkor nem lerhetsz cs.apa, ez azzal is jól kvadrál, hogy egészen megkapó a kisasszonyos túlérzékenységed:
“A többi, amit írtál, az öncélú sértegetés, amivel egyedül hagylak”

Ezt érdemes kontrasztálni a “többivel”, amit írtam:
“Felhívom figyelmed, hogy a rendõrtisztek, nyomozók hosszan és sokat tanulnak, az egy igen nehéz szakma, amelyet kívülrõl nagyokosoknak könnyû kritizálni s rágalmazni, de annál nekezebb mûvelni.

Miért van az, hogy egyfolytában az az érzésem, mondanivalód mögött politikusi intenció, s invenció húzódik?
Le akarod járatni a rendõrséget, az igazságszolgáltatást, az államhatalmat.

Ez nem baj. Nekem aztán nem, de mint ha nem játszanál nyílt kártyákkal.”

Mit tartsz “öncélú sértegetésnek”, bogaram?
Azt, hogy a rendõrök sokat tanulnak, esetleg a “politikus” szót kifejezetten trágárnak véled?
(Az egyik politikai oldal(na, mit gondolsz, sztem melyik?) ugyan mindent megtesz, hogy ezt az érzületet terjessze a közvéleményben, de azért még ott nem tartunk, vagy ha szerinted igen, már is engem igazoltál.
De, hát én írtam is, hogy nem mélyedtem el a szövegeben, csak a szemem sarkából észre vettem, hogy cs.apák köteles érzületére utaltál. Nem merültem el a részletekben, így nemedrõl sem tudhattam.

Végül is válaszod(bármennyire “okadatoltnak isszántad) nem hozott újat ezen a téren! Sápítozás, jajveszékelés, hogy : “Micsoda borzalmas dolog! – “gonoszak az Emberek! (kölönösen a baltás, láncfûrészes családírtók – teszem hozzá némi maliciával!.
Aztán ezt is írod:
” el kell hinnem neked, te bizony ennek a szûkebb halmaznak a tagja vagy, tapasztalataid vannak a dolog mibenlétérõl, vagyis belõled az empíria, nem holmi felhevült indulat beszél.”

Kár fére magyaráznod , ferdítened a szavaimat, pláne, hogy sztem te eleve nagyon jól értetted:
Természetesen nincs tapasztalatom arról, mi zajlik egy családírtóban, sõt arról sincs mi egy öngyilkosjelöltben. Azt viszont határozottan tudom, hogy valami olyasmi játszódik le bennük, amirõl nekem még lila gõzöm se lehet, tehát nem ítélem meg õket mindentudóként.

Idézet egy fórumozótól: "Az igaz,hogy 30 évre lett titkosítva a nyomozati anyag?
Egy rendõrségen dolgozó említette, s azt is: nem úgy történt ahogy tálalva van,de hogy hogy is történhetett azt õ sem tudja.
Nem értem miért titkosítanak,ha úgy történt ahogy.
Ha fikció lenne,elnézést hogy megírtam."

Még annyit kifelejtettem: a tágabb család is erõs stabilizáló tényezõ. És ebben az esetben látható, hogy mind Kolos, mind Virág kitûnõ és erõs, gyakori kapcsolatban állt a családtagjaival: a család a közelben lakott, nem messzire; a környezõ telkeken rokonok laktak, õk is eleve egy családi telekre építkeztek (a _saját kézzel_ épített ház is szabilizáló erõ); Kolos szülei, testvére is napi (és jó) kapcsolatban álltak velük. Ez teljesen más helyzet, mint azoknál, akik gyökértelenek vagy haragban állnak a családjukkal, a szomszédaikkal (õk a szomszéd nénivel is kitûnõ kapcsolatban álltak).

nos, ezt Dudás Ádámtól kérdezd meg, a kérdést õ tette fel

Igyekeztem kijavítani, mert visszaolvasva kiderült, hogy olvashatatlanul zavaros:


Nem, egyetlen jó kgyörgyöm, nem vagyok családapa :))))))))
Mit ad Isten, még családanya se, bár az esetleg lehetnék, de nem.
Bizonyára igazad van, rosszul használtam a falszifikál igét; mert nem a netrõl lestem a jelentését, hanem meg kellett volna tanulnom, de nem jegyeztem meg rendesen.
Amiket írtál, nézzük csak:
„Lehet ui, hogy családapa vagy, de azt merem föltételezni, hogy nem vagy a családapák szükebb halmazát képezõ családírtó cs.apák csoportjának tagja. Így hát a te elképzeléseid a dolog vonatkozásában bizvást irrelevánsaknak tekinthetõk. Úgynevezett logikus érvelésnél nem igazán lehet érzéseidre építeni.”

Ezt olyan meggyõzõdéssel írod, hogy el kell hinnem neked, te bizony ennek a szûkebb halmaznak a tagja vagy, tapasztalataid vannak a dolog mibenlétérõl, vagyis belõled az empíria, nem holmi felhevült indulat beszél.
Nos, egyetlen jó kgyörgy, noha valóban nem vagyok eme szûkebb csoport tagja, közvetett élményeim mégis vannak a dolog felõl. Mindjárt eléd is tárom ezeket:
1. boldogtalan gyerekkoromban bizony elég gyakran megfordult a fejemben, hogy a szüleim egyszer megölik egymást. Mivel gyakran verekedtek, üvöltözésekkel és egyéb hangulatos szórakozásokkal múlatták ifjúságuk idejét (apám is mérnök)
2. egy ismerõsömnek az anyja öngyilkosságba menekült a házi terror elõl; az apa késõbb mindkét csemetéjét kilógatta az ablakon, úgy kellett lefogni, hogy ki ne hajítsa õket.
3. ismerek olyanokat, akiknek az apja leszúrta a feleségét
4. többeket ismerek, akik maguk kérelmezték az állami gondozásba vételüket
5. ismerek olyat, aki az állandó szülõi bántalmazás miatt öngyilkos lett
6. egyik részeges nagyapám a „részegen bevaduló” alhalmaz tagja volt, több egyéb rokonommal együtt.
Szóval, egyetlen jó kgyörgy – tudom, hogy nagyon sok fájdalmas és szörnyûségs családi dráma van. Aminek mind van ELÕZMÉNYE. Bár váratlan volt, amikor az osztálytársam 13 évesen felkötötte magát, utólag senki sem csodálkozott, mert egyértelmûek voltak az okok. Sõt: azóta egy másik osztálytársam is felkötötte magát, õ huszonévesen. Sajnos pont õk voltak a legokosabbak, legérzékenyebbek, legértékesebbek.

És azt is elismerem, hogy az öngyilkosok jelentõs része hirtelen ötlettõl vezérelve követi el tettét. Ismertem olyan srácot is, aki hirtelen fájdalmában (mivel állami gondozásba került a részeges, lumpen roma családjából) sitysuty összetört egy tükröt és a hasába vágta. (Mit ad Isten, õ is építésznek készült.) Túlélte, azóta van négy gyereke, és remélem, soha nem lesz öngyilkos, mert végül csak lett saját családja, és ez annyi örömöt okoz neki, ami elég az életkedvhez.

Hogy rövid legyek, egyetlen jó kgyörgy: a kiegyensúlyozott családi és nemi élet, az egészséges, sportos életmód, a kreatív munka, a megfelelõ anyagiak óriási védõfaktort jelentenek, kiegyensúlyozottá, stabillá teszik a személyiséget. És ha egy rendszer stabil – márpedig az Sz. család minden tekintetben álag felettien kiegyensúlyozottnak volt mondható (minden híradás szerint kifejezetten boldog családnak minõsültek) – nos, egy stabil rendszert igen nehéz megbontani, az nem omlik össze úgy, mint egy kártyavár.
Marilyn Monroe vagy József Attila iszonyatosan kiegyensúlyozatlan, instabil személyiségek voltak. Bár mindkettejük halála kétes, végül is mindegy, mi volt a tényleges ok, mert annyira önpusztítóan éltek, ami mindenképp a halálukat okozta volna.
Nade, aki 14 éves kora boldog párkapcsolatban él ugyanazzal a személlyel; úgy, hogy a pszichológushoz is kézenfogva megy vele (ugyan miért akarta volna megjátszani magát pont az elõtt, akinek PANASZKODOTT?)
akinek megbecsült értelmiségi és azon belül is kreatív munkája van;
két gyönyörûszép gyermeke;
szép háza, két autója
õ maga sportos, fitt, egészséges; még síelni is el tud menni, ha csak az utószezonban is…
ez mind arra utal, hogy ez az ember kiegyensúlyozott és egészséges személyiség.
Egy egészséges személyiség pedig nem borul fel, nem omlik össze hipphopp.

Én hozzájuk képest nagyon instabil és kiegyensúlyozatlan vagyok; egyszóval magamból kiindulva százmilliószázalék, hogy Kolos ilyenre nem lett volna képes.

Van egy olyan faktor, ami még ide vezethet: ez a társfüggõség. De az is nagyon hosszú folyamat, látható és érzékelhetõ jelekkel, amiket Kolos és Virág nem mutattak fel, úgyhogy ez a feltételezés is elvethetõ. Egyszerûen teljességgel alaptalan a családirtó feltételezés.



„Szerintem hasonló a probléma: aki ezt állítja, nem akart még öngyilkos lenni, nem képes egy önpusztításra szánt ember személyiségébe belehelyezkedni.”

Errõl nem szeretnék vitát nyitni; épp azért, mert tudom, milyen a lelkiállapota annak, aki önpusztításra szánt, aki öngyilkos akar lenni. Hagyjuk ezt. Kolos nem ilyen volt.


„most jutott el élete csúcsára…”

hát neked legyen mondva, egyetlen jó kgyörgy, szerinted a halál (neadjisten a családirtás utáni öngyilkosság) az élet csúcspontja…:(


„Egyíelõre ennyi”

Nekem is. A többi, amit írtál, az öncélú sértegetés, amivel egyedül hagylak. Ha akarsz írni, nekem csak errõl a témáról írj, egymás sértegetésére vannak egyéb partnereid.

(elnézést a rossz fogalmazásért, de utálom újraolvasni és kijavítgatni)

Ha nem tudnád, mire gondolok:
"szemben a rendõrök idióta, minden pontján hamis és falszifikálható állításaival"

"a tv2 híradósa felháborodva kérdezte, hogy hogyan lehetséges az, hogy a rendõrség alig biztosítja a terepet és igen gyorsan el is vonultak"

Minden viszonyítás kérdése. Kinek mit jelent az "alig biztosítás" vagy a "gyors" elvonulás.
Mivel megvannak a saját prekoncepcióid, nem is igen lehet vitázni veled.
De ez részemrõl nem gond.

JAVÍTÁS:

Kimaradt a 2. pont(3 és 4 helyett):

2. Igen durva hangnemben dorongolod le pozsizsuzsit,akit nincs miért ttiszteljek, da az sincs, amiért ne tiszteljek, mindebnesetre ez a hangnem egy ilyen fórumon nem megengedhetõ. Pláne, ha olyas valaki engedi meg magának, aki nem igen bizonyít(ott).

Kedves kagylóhéj,

két okból szólamlok föl, egy részt félszemmel átfutva hsz-od az ütötte meg a szemem, hogy
“a rendõrök idióta, miden pontján hamis és falszifikálható állításaival” foglalkozol.

1.Szerényen meg kell jegyeznem, a “falszifikál” igét rosszul használod, nem azt jelenti, amit sugallsz.
valójában azt írhattad violna, hogy rendõrök állításai “falszifikáltak”, azt egyelõre tegyük zárójelbe, hogy igazad lenne-e, de legalább a mondatod helyes lenne.
3. Pláne, ha olyas valaki engedi meg magának, aki nem igen bizonyít(ott).
4.
El vagy telve magadtól s a “logikádtól”, pedig számos, nyomós okod lenne a szerénységre.

Számomra régi tapasztalat, ami ritkán cáfoltatik meg, hogy aki rosszul használ idegen szavakat, az más hibá(ka)t is vét.

Hadd ne keressem vissza, de valahol úgy véltél “érvelhetni” , hogy te családapa létedre el sem tudod gondolni, hogy valaki a gyerekeit és asszonyát a kérdéses brutalitással trancsírozná föl. Amint ez megütötte a szememet, azonnal tudtam, hogy gondolatmeneted fals.
Lehet ui, hogy családapa vagy, de azt merem föltételezni, hogy nem vagy a családapák szükebb halmazát képezõ családírtó cs.apák csoportjának tagja. Így hát a te elképzeléseid a dolog vonatkozásában bizvást irrelevánsaknak tekinthetõk. Úgynevezett logikus érvelésnél nem igazán lehet érzéseidre építeni.
Nagyjából ugyanott merült föl, hogy egy összekaszabolt karú, összeszúrkált mellkasú egyén fizikailag nem képes egy láncfürészt beindítani. Szerintem hasonló a probléma: aki ezt állítja, nem akart még öngyilkos lenni, nem képes egy önpusztításra szánt ember személyiségébe belehelyezkedni. Gondolj bele, az a személy ezen a ponton jut el élete csúcsára, mindenképpen “fölfokozott” idegállapotban kellett lennie, ezt ugyanúgy nem lehet “belehelyezkedéssel” elképzelni, mint a családírtó cs.apát.
Abban is tévedsz, amikor összetrombitáltatnál eget-földet, hogy ezt az esetet “tudományosan” beszéljék meg. Nem igaz, hogy ez annyira párját ritkító, hogy ilyen még soha sem volt. Nem, ez csak párját ritkító, azaz nagyon ritka.

Egyíelõre ennyi.

Felhívom figyelmed, hogy a rendõrtisztek, nyomozók hosszan és sokat tanulnak, az egy igen nehéz szakma, amelyet kívülrõl nagyokosoknak könnyû kritizálni s rágalmazni, de annál nekezebb mûvelni.

Miért van az, hogy egyfolytában az az érzésem, mondanivalód mögött politikusi intenció, s invenció húzódik?
Le akarod járatni a rendõrséget, az igazságszolgáltatást, az államhatalmat.

Ez nem baj. Nekem aztán nem, de mint ha nem játszanál nyílt kártyákkal.