Téma: Makra

Kárpáti Éva 2009 nov. 25. - 15:41:02
(11/31)
Találtam egy nagyon értelmes fülszöveget a Makrához, amivel teljesen egyet értek:
Ime:
Makra Ferenc jó munkásember az ötvenes évek elején, húsvét hétfõn szétveri négy haverját, mert enyhén illuminált állapotban épp csoportos erõszakot készülnek elkövetni egy lányon. Makra nem egy heroikus típus, egyszerûen csak túlfejlett az igazságérzete és képtelen elviselni a kiszolgáltatott test látványát: ezért üt. Ez a szimbolikus eset aztán egész életén át kísérti, különösen hogy az incidens után egyszerûen felpakol és Pestre költözik, mert képtelen helyes tettének következményével együtt élni. Makra ugyanis hiába talpig becsületes, nem tud megküzdeni a becsületesség folyományával, tudniillik, hogy feltûnõ lesz tõle. Minden igyekezetével azon van, hogy betagozódjon az átlagos emberek közé, kiszámítható, jól bejáratott, kispolgári egzisztenciát építsen fel, hogy végre eltûnjön, de ugyanakkor állhatatosan jó és igazságos is akar lenni, márpedig a hétköznapi élet alapja a hazugság, a gyávaság és a megalkuvás. („… Makra a feltûnés elkerülése érdekében feltûnõen úgy viselkedett, ahogy a szabályzat elõírta.””) Ezt a dilemmát viszont évekig képtelen feldolgozni Makra, pedig olyan társat talál, Vali személyében, aki pontosan arra próbálja rávenni, hogy inkább éljen autentikusan (legyen például szobrász, mert úgy tûnik ehhez tehetsége van) és természetes önzéssel (valósítsd meg önmagad!), mint hazugul és természetellenes önzéssel. Makra azonban berezel és Valiból, ebbõl az anarchista, öntudatos, olykor egészen közönségesen mocskos szájú, rajongó lányból is kiábrándul, amikor az nem vállalja születendõ gyermekének kihordását, mert az akadályozná kibontakozását. Makra sorsa így megpecsételõdik, magavállalás nélkül egy kiábrándítóan szokványos házasságba menekül, szeretõt tart és mikor tíz év után nem bírja tovább az önbecsapást, drasztikus lépésre szánja el magát.
Kertész Ákos Makrája nem véletlenül lett sokak kedvence, Karafiáth Orsi például terapikus célzattal olvassa újra és újra a sodró, gomolygó mondatóriásokat, melyekben múlt és jelen és jövõ szép bonyolultsággal folyik egybe és folyamatos önvizsgálatra buzdít. Jó volt újraolvasni, mondhatni az újraolvasási-projekt eddigi legkellemesebb darabja, ugyanazt a borzongást, tépelõdést és kínlódást hozta ki belõlem, mint tíz éve. És még most sem tudom, vajon szabad-e ölni fontos dolgokban? Vagy kell-e?
kramerallrad 2009 nov. 25. - 15:12:55
(10/31)
Nagyon tetszett ez a film, érdemes lenne fõleg azoknak megnézniük, akik utálják a mostani magyar filmekben az életszerûtlen, erõltetett dialógusokat. A film azon ritka magyar alkotások egyike, ahol nem érzi a nézõ magát kínosan a mûvészieskedõ párbeszédek miatt. A történet pedig olyan témákba megy bele, amin mindig lehet dilemmázni.

A top 10 magyar filmek közé nálam bekerült.
Kárpáti Éva 2009 nov. 25. - 14:04:48
(9/31)
Egyébként nem volt betiltva: a TV-ben leadták többször már az elmúlt rendszerben is. (Gyerek voltam, mikor adták a TV-ben, akkor még nem igazán értettem, nem is érdekelt, de emlékszem rá.) Nekem is egy 70-es években kiadott példányt sikerült megvennem antikváriumban.
Kárpáti Éva 2009 nov. 25. - 14:00:16
(8/31)
Én még ilyet sosem írtam le, de akit ez a film és a regény nem érint meg és nem gondolkodik el rajta (hosszan), az nagyon sivár érzelemvilágú és buta ember.
A film fantasztikusan jó, Juhász Jácint zseniális benne. A téma bizony mindig, még ma is idõszerû: vállalni kell önmagunkat, vágyainkat és nem elfogadni azt, amit a környezetünk megpróbál ránk tukmálni. (Persze, ennél többrõl van szó, de talán ez az, ami mindenkinek szól.) Jó lenne, ha még adnák, mert (bár már láttam néhányszor) sajnos tegnap a felérõl lemaradtam.
10/10
mandulavirág 2009 nov. 24. - 22:44:52 10/10
(7/31)
Te pont úgy értelmezed, mint a korabeli cenzúra - ezért is volt betiltva. Bár nyilván fontos szál benne a társadalombírálat, ez mégis sokkal személyesebb történet. A fõszereplõ abba a magányba fullad bele, amibe saját magát szorította bele. Anyegin, vagy épp Csehov hõsei ugyanígy elvesztegetik a maguk lehetõségeit. Ily módon a történet sem idõhöz, sem helyhez nincs kötve.
Anteris 2009 nov. 24. - 22:39:34
(6/31)
akkor válj el, mert a film jó.
offtopic
Roni72 2009 nov. 24. - 22:00:52
(5/31)
A feleségem 5 perc után követelte, hogy kapcsoljam el errõl a filmrõl a tv-t, vagy hallgassam fejhallgatóval. Meg tudom érteni :-I Ami ebbõl a filmbõl árad, az a megvalósult Orwell-i negatív utópia. A céltalan, kilátástalan, mélybunkó proli-lét, az egymásra való gyanakvás, önzés, az irígység, a másik eltaposása... Mi is lehetne más a tanulság ebben a börtönvilágban, mint olyasmik, hogy "az élet szar", meg hogy "ne bízz senkiben"? Ami pedig igazán szomorú, hogy sokan még ma is itt tartanak. Magyarország, 2009. Gratulálok.
offtopic
kis ernõ 2009 nov. 24. - 18:41:34 Előzmény meher
(4/31)
oszto a véleményed!ettõl már csak a Sikátor tetszik jobban
10/10
Heathcliff 2008 márc. 15. - 01:21:06 10/10
(3/31)
Szvsz a könyv Emily Bronte Üvöltõ szelek c. regényére utal szándékosan. Ezért is szerette volna Kertész Ákos fõszereplõnek Koncz Gábort, aki bizonyára sokkal vadabb, nyersebb, Heathcliffesebb Makra lett vón. De Rényi Tamásnak mások voltak a szándékai, ezért mindenki, fõleg a két fõszereplõ sokkal kifinomultabb lett nála - ami szerintem tök jó. És az is jó, hogy sokkal erõsebb benne a társadalombírálat, mint a regényben, ezért is tiltották be a komcsik. Egyszerûen szuper, már a könyv is, de ez így a kettõ együtt, egymás hatását erõsítve zseniális, és már csak az általa ábrázolt probléma (pl. a kapcsolatfüggõség) is rendkívül hitelesen és torokszorítóan van ábrázolva, és akkor még nem volt szó a történet egyéb vonatkozásairól. Hiperszuper.
10/10
alex4427 2007 dec. 18. - 23:14:21 10/10
(2/31)
Pedig jó a film is!
4/10
meher 2007 dec. 18. - 21:00:17 4/10
(1/31)
Nekem a kedvenc könyvem a mai napig, de azért filmen nem igazán tetszett.