Hagyjátok már ezt az autós témát. Nem 30 évvel ezelőtti történet. Napjainkban játszódik. Kiírják a filmben.

Nekem nem az volt a fő bajom a filmmel, hogy mai autók robogtak egy harminc évvel ezelőtti történetben, még azzal is megbékéltem, hogy teljesen amatőr módon ábrázoltak egy régészeti feltárást. Inkább az zavart, hogy mintha csak egy szappanopera egyik epizódját láttam volna. A filmművészet ma már sokkal előrébb tart Magyarországon

Szerintem a filmhez nem sokat tett volna hozzá, ha maszkban dolgoznak és beszélgetnek. Inkább elvett volna a film élvezetéből. Amúgy pedig fikciós film. Nem kell mindenben megfelelni a valóságnak egy sima filmben sem, egy fikciósban meg pláne.

Sajnos vannak olyanok, akik az NFI által támogatott filmekben azt keresik, hogy mibe köthetnek bele. A tiéd is egy ilyen hozzászólás volt. Valójában a filmben az volt, hogy Vác napjainkban. Vagyis ez a film nem 1994-ben játszódik, hanem napjainkban. Ezért szerepelt benne az új generációs Mini. A film fikciós film valóságos történet feldolgozásával. Szerintem nagyszerű ötlet volt egy ilyen különleges leletről szóló történetet feldolgozni kalandfilm formájában. Nekem nagyon tetszett a film, a maga nemében különleges.

Ha a megszólaló szakértőkre gondol, az épp igen problémás kérdés, azt hiszem szereptévesztésben voltak. Korábbi hozzászólásokban olvashat a gondok egy részéről, de van itt más is. A kriptafeltárásra alapozó film szakértői többségének semmi köze nem volt magához a feltáráshoz. Amiért antropológusként érthető mód lelkesednek, az a múzeumba került emberi maradványok vizsgálati lehetősége. Aki pedig ott volt, mégis szó nélkül hagyta, hogy a feltárást a film ilyen hamis módon - intézményt, embert megbélyegezve - jelenítse meg, arról súlyos véleményem van.

Nagyon szép film, és különösen értékessé teszi a vége felirat mellett megszólaló szakemberek lelkesedése.

Már elnézést, de ez egy demagóg, sznob duma. Semmi köze a politikai nézetnek, a hazafias érzületnek ahhoz, hogy egy lapos, unalmas, sekélyes alkotást miképpen méltat a néző. Épp az a baj, hogy lózungok, szlogenek mögé bújva dörgölőznek a tehetségtelenek, akik megkapják a pénzt odaföntről. Közben az aktuális társadalmi kérdésekről elterelődik a figyelem, a valós problémát feldolgozó filmes nem kap, még akkor sem, ha tehetséges- és hazafi is akár, de nem úgy hogy ezt hangoztatja, hanem a zsenijén ketesztül, ami az alkotásban van. Szóval én hagynám a honfitársazást, és bár nem vagyok olyan idős, de a nagy hallgatás és bólogatás nem jó korokra emlékeztet.

Ha csak egy minimális hazafias érzelem lenne a lakosság azon részében, akiket mindenszaristaként, a fikakultúra terjesztőiként, ellenzékiként, ballibként, posztkomcsiként, kàdàr népeként stb. szoktunk emlegetni, sosem szólnának rosszat arra, amit honfitársaink alkotnak a legnagyobb elhivatottsággal.
A szerencsésebbek pedig mindent csodaként élnek meg, sosem gyűlölnek, legfeljebb némàn megvetnek.

Tisztelt szakerto, azaz Dr. Pálfi György, antropológus úr!
Én vagyok az a laikus, aki a "szarvashibás" hozzászólást írtam.
Köszönöm a hosszú, mindenre kitérő, szakmai alapossággal megírt válaszát.
Sajnos, azt kell mondjam, hogy nem igazán győzött meg!
Ugyanis, azt látom, hogy ön csak két végletben tud gondolkozni. Vagy a puszta kézzel végzett kutatómunkában, vagy a tudósok szkafanderbe öltöztetésében.
A két véglet között azért vannak fokozatok.

Ahogy "fioka" nevű fórumozótársunk is írta, egy kripta felnyitásakor még senki nem lehet biztos abban, hogy az teljesen veszélytelen művelet, hiszen nem lehet tudni, mit talál ott.

Ön, mint szakember, bizonyára emlékszik a XX század 10-es, 20-as éveiben folytatott ásatási hullámra, amikor egyre-másra tárták fel - főként Egyiptomban - a piramisokat, nyitották fel a több ezer éve zárt szarkofágokat, amikor is olyan, vírusokkal és baktériumokkal szennyezett levegő, pára, és por szabadult ki a régi koporsókból, amelyet a feltárást végző emberek belélegeztek, és a kialakult betegségekben, hosszabb-rövidebb idő múlva, jó néhányan meghaltak közülük.

Akkoriban az volt a vélekedés - amire a korabeli, szenzációhajhász újságcikkek még rá is játszottak, fokozván a megoldatlan halálesetek rejtélyét és titkzatosságát -, hogy bizonyára a fáraó átka sújtott le azokra, akik megzavarták a nyugalmát.
Izgalmas kalandregények és játékfilmek születtek ebből az alapötletből.

Holott csak arról volt szó, hogy a sírokban és a koporsókban több ezer évig szunnyadó vírusok és baktériumok éledtek fel, és fertőzték meg halálos kórral az ásatásokat végző embereket.

Én nem írtam azt, hogy mindig, minden esetben használjanak steril, szkafanderszerű védőruhákat a kutatók.
Azt azonban most is nonszensznek tartom, hogy egy mumifikálódott holttest hasüregébe puszta kézzel belenyúljon valaki - ahogyan ez a filmben látható!
Nem tudhatja, hogy mit talál ott, megkarcolhatja, felsértheti a kezét, és egyáltalán...

Én csak arról tudok beszélni, amit a tévében szoktam látni.
Másik példa.
Amikor egy tv stáb elmegy az Országos Levéltárba, hogy a riporter megnézhessen egy nagyon ritka kéziratot, vagy régi kódexet, akkor a levéltár munkatársa ráad a kezére egy pár fehér cérnakesztyűt, és csak azzal foghat meg egy régi kéziratot vagy oklevelet, vagy lapozhat bele egy könyvbe.
Biztos, ami biztos alapon, hogy a papírra felvitt, legkisebb szennyeződésnek még a lehetőségét is kizárják.

Szerintem egy pár gumikeszutyű és egy egyszerű arcmaszknak az aktuális szituációtól függő használata, vagy éppen elhagyása - olyan, amilyet a Covid idején kellett hordanunk a hivatalokban, a buszon, vagy az ABC-ben - tökéletesen megfelelt volna a filmben, és akkor ez az egész vita nem alakult volna ki.

Köszönöm a válaszát, és a tudása iránti teljes tisztelettel maradok: Oláh Miklós

Bizony, ez a megszeplősítés nekem is eszembe jutott.

Szakmák alapvetéseiről van szó - meg azok hiteléről. Ha a fikció felmentést ad ezek alól, akkor mire fel a valós alapokra hivatkozás?

Egyébként végig olyan érzésem volt, mintha egy kortárs reklámfilmet néztem volna.
Etikai síkon pedig megkérdőjelezhető, hogy fiktív történésekkel, melyet a film elején megtörténtnek tüntetnek fel, létező pozíciókat betöltő személyeket szeplősítenek meg, pláne úgy, hogy közülük van olyan, aki már nem is él. Vajon a családtagokkal konzultáltak erről előzetesen?

Tisztelt Fioka! Erre ott a válaszom az előző hozzászólásomban! Egyébként pedig tegyenek különbséget a filmes műfajok között! Ez egy fikciós film! Ha az alkotók amúgy gondolták volna, hogy az antropológusok cigánykerekezzenek akkor akár az is megengedhető lett volna!

A szakértő arra is magyarázatot adhatna, hogy került 1994-be a csak 2000 után gyártásba kerülő újgenerációs Mini gépkocsi!...

Pálfi úr, itt a kripta feltárásáról van szó, nem a laborban, a megtisztított emberi maradványokon végzett vizsgálatokról. Egy-egy koporsó kinyitásakor mennyi mindent meg kellett fogni, amiről adott helyzetben nem is tudhatták mi az, és milyen állapotban van. A puszta kézzel lesöpört koporsó után megfogni a ruhát, az embert, a szennyeződéseket? A kesztyű cserélhető.

"Istenem, ha minden ilyen flottul menne!"
A szakerto tudományos megvilágítása után kényelmetlen volt visszaolvasni a szarvashibás és leteszkózott filmértékeléseket!
Múmiakutatásban ugyanis erősnek gondoltuk magunkat. Két üveg vodka után én magam is úgy pörgetném ki a tetemeket a pólyájukból, hogy csakúgy füstölnének a gumikesztyűk!
Még egyszer köszönöm Pálfi úrnak a tudományos taglalást, jó volt olvasni és tényleg tanultam belőle!
A kommentelők mellett viszont az szól, hogy ettől még a mozi lehet gyengécske.
Az viszont biztos, hogy ezek után meg fogom nézni ezt a filmet!

Tisztelt Hozzászólók! A film egyik szakértőjeként egy nagyon fontos dologra szeretném felhívni szíves figyelmüket a film megítélése, sőt, a rendező mellett méginkább a szakértők hitelességének megvédése érdekében. A Mememto mori filmen kívül számos esetben szerepeltünk különböző tudományos ismeretterjesztő csatornákon leadott filmekben, olyan jelenetekben, ahol régi maradványokat, csontokat, múmiákat vizsgáltunk. Ilyen esetben sokszor rendezői utasításra gumikesztyűt húztunk, maszkot vettünk, olyan feladatokhoz, amihez valós helyzetekben nem kell maszk, vagy kesztyű. Értelmetlen, és kényelmetlen. Az ilyen jelenetek csúcsa az - ilyet is láttam már sokat -, amikor a tudós antropológus/paleopatológus/paleontológus/múmiakutató kvázi szkafanderbe (teljes testet fedő DNS laboros ruhába) öltözik, és úgy dolgozik szabadban vagy más nem steril épületi környezetben. Na ezek a súlyos rendezői/szakértői hibák! Viszont: jobban eladható a termék, el is adják jól, adásba is kerül - és örül neki a nagyérdemű. Ezek a sokszor feleslegesen mutogatott tudományos kellékek valójában csak a látszatát keltik a tudományosságnak.
Valóban indokolt a maszk és a kesztyű használata egy friss hullánál, bomló anyagokat tartalmazó környezetben, bizonytalan elhalálozási időpontú, nem teljesen elbomlott tetemnél, általában 25 évnél fiatalabb maradványok esetében, ill. bizonyos speciális körülmények közötti bomlásnál az annál 2-3x régebbi, lágyrészmaradványokat is tartalmazó maradványok esetében is - magunk megvédése érdekében, hiszen ott lehet életképes kórokozó. Az elmúlt évszázad több százezer tudományos vizsgálata és paleopatológiai tanulmánya bizonyította, hogy a hosszú ideje teljesen kiszáradt maradványok -pl. száz-százhúsz évnél régebbi múmiák, ötven-hatvan évnél régebbi teljesen száraz csontok (sőt, felszín fölötti, főleg napos helyen történt bomlás esetén akár a 4-5 évnél régebbi csontok) már nem jelentenek számunkra biológiai veszélyt. Többnyire tartalmaznak mikroba-maradványokat - a tudomány szerencséjére, ez jelenik meg a filmben is -, de azok DNS-töredékek, egyéb sejtalkotó töredékek, szerencsés esetben laboratóriumi azonosításuk még lehetséges. De nem élő és nem is életképes kórokozók! Ami pedig a fordítottját illeti: ha nem biztosítható egy nagyon magas biztonsági színvonalú steril (csíramentes) archeogenetikai/paleomikrobiológiai labor (ahová minden egyes személy csak full fertőtlenített védőruházatban, speciális zsiliprendszeren keresztül jut be, és ahová csak full fertőtlenített eszközök és vizsgálati anyagok kerülhetnek), akkor bizony értelmetlen elvárás, hogy valaki gumikesztyűvel nyúljon a váci múmiákhoz. Hiszen akkor a gumikesztyűvel viszi rá a környezetből a fertőzést (pl. másik ember DNS-ét egy másik tárgyról). Hiszen sem az altemplom, sem a feltemplom nem számítottak steril környezetnek, sem most, sem az elmúlt évszázadokban. És a filmes stáb és a szereplői gárda sem lett full fertőtlenítve. Azért nem, mert a filmen csak ún. NEMSTERIL vizsgálatokat lát a néző. A steril vizsgálatok, aminek az eredményeit boldogan hozza a színész, szükségszerűen nem ott a helyszínen születtek, hanem egy nagyon zárt, nagyon steril laborban, ahová a filmes stábot természetesen be sem engednék volna. És ahol bizony rajta volt a dolgozókon a maszk, kesztyű, védőruha, a múmiákból vett mintákat is szigorúan fertőtlenítették. Vácott nem volt ilyen labor - de már a feltárás idején is voltak ilyen laborok. Akkor még csak külföldön, de ma már Magyarországon is. (És a váci múmiák kutatásának 25 éve alatt sok ilyen vizsgálatra került sor - azokból derült ki akár a 70%-os tbc fertőzöttség, akár a szifilisz-tbc társfertőzöttség egy egykori bábaasszony esetében, és rengeteg más ismeret. Ezek a nagyon komoly eredmények nagyon komoly laborokban születtek - nem a váci templomban. De az olyan laborok belsejében általában nem folynak filmezések.
Sajnálatos, hogy a tudományosság látszata kedvéért nagyon sok tudományos ismeretterjesztő film, vagy tudományos játékfilm nem oda való, vagy nem szükséges tudományos kellékeket használtat a szereplőkkel. És ezt a nagyközönség megszokja, később igényli is. Sőt, mint jelen helyzetben is, tudománytalannak, a rossz szakértői munka következményének tartja ezt a hiányt. A Memento mori film esetében azonban az lett volna értelmetlen és szakmaiatlan, ha a nem steril körülmények közötti előzetes vizsgálatokat folytató színészeinket védőeszközökbe öltöztetjük. A szakértői oldal azt javasolta, hogy ne a néző által már-már megszokott "műtudományos" módon, öltözetben, hanem tényleg úgy dolgozzanak a filmben, ahogy az a valóságban zajlott és zajlik ma is. Olyan jelenet pedig nem volt a filmen, ahol speciális laborvizsgálat felbukkant volna.
Bízom benne, hogy segítettem tisztázni, hol szükséges és hol nem szükséges a védőöltözet a biológiai antropológia osteoarcheológiai vagy múmiakutatási területein. Üdvözlettel, Dr. Pálfi György, antropológus

Nekem nagyon tetszett! Nem gondoltam volna, hogy egy magyar produkció jó is tud lenni. Számomra szórakoztató, izgalmas , pörgő és érdekes volt. Gratulálok a készítőknek és a szereplőknek!

Minden lényegest összefoglaltak a hozzászólók. Ezen túl kilóg bizonyos irigységfaktor, aki ismeri a valóságot, érzékelheti ezt is. A film elején az szerepel, hogy igaz történet alapján készült, a végén már valami olyasmi, hogy minden egyezés a véletlen műve. Hmmm?