Igazad van. Már most ideges vagyok!

Én megbecsülöm annyira ezt a fantasztikus filmet ,hogy nem nézem az RTL kínálatában az egyszer biztos!
Amikor a LOTR-et adták akkor is kiszedtek belõle vagy 30 percet, és seggig nyomták reklámmal. Beszarás...

A film 2 és fél órás. Az rtl is ennyi idõ alatt adja le. Nem lesz reklám?:) Vagy ennyit vágnak ki? Szánalmasak. Ezért érdemes bármit letölteni
Valamelyik nap néztünk 2 Bud Spenceres filmet szintén az rtl-en. Felénél azt se tudtuk "milyen rendezvényen vagyunk". Durva hogy annyit kivágnak, hogy értelmetlen a történet.

Nem volt rossz,igaz eddig csak egyszer láttam,tehát se a hibákat,se a dícséreteket,pozitívumokat nem tudtam túl jól megfigyelni.DE az észrevbételeim alapján nem rossz.
A történelmi filmeket egyébként is szeretem,arról nem is beszélve,hogy történelmileg valóban helyes.

egy ilyen hihetetlen izgalmas témát ilyen bután feldolgozni..
ráadásul egy ilyen nyálgépet betenni a fõszerep eljátszására....
ha nem lett volna liam neeson és jeremy irons...ez a film bukta lett volna.
kéne errõl a korszakról filmet csinálni,csak elég kényes a mai napig saladin és az oroszlánszívû párharca...
aki kicsit utánaolvasott,az tudja is,miért.

Csak pár megjegyzés:

"a középkorban egy nõ se lett öngyilkos amiatt, mert meghalt a fia"
Honnan tudod? Értem mire akarsz célozni persze. Egy történelmi film készítésekor sajnos vagy nem sajnos, de nem az aktuális, hanem a jelen kor erkölcsi értékrendjét követik, a jelen emberének érzéseit közvetítik. Azt hiszem egy ellenpéldával tudok elõhozakodni. A Róma címû sorozat pont ezzel a hagyománnyal próbálkozik szakítani. Nem biztos, hogy az emberek úgy gondolkoztak vagy éreztek akkor, mint ahogy a sorozat lefesti, de mindenképp hihetõbb, hogy egy magas rangú nõ pl. akármilyen cselédre nem féltékeny, csak olyanra, aki vele egyenrangú; a szerelme meggyilkolójához férjhez megy egy behurcolt barbár lány, mert az adott helyzetben jobbat nem tehet, aztán még el is vannak... ezek mai értékrend szerint furcsaságok, és tényleg sok ilyen dolog miatt elég unikum a Róma. Nem találni benne igazán "mai" karaktert. A MK egy igen drága hálivúdi produkció, persze, hogy nem mer bevállalni nagyon merész húzásokat. Amúgy meg, hiába voltak "hozzászokva" akkor a nõk, hogy 20 gyerekbõl 15 meghalt, az anyák akkor is anyák voltak, érzékenyebbek is voltak közöttük, nem hiszem, hogy ne lett volna példa a dologra.
"egy kovács alapból nem lesz profi harcos"
Balian számtalan csatában harcolt francia földön a trónharcok idején. A mérnöki dolgokba (ostromgépek) is akkor merült bele. Lehet ezt csak a rendezõi változatban említik, nem emlékszem.
"a lovaggá ütéshez nem elég az, ha simán odamegy az úr aztán lovaggá üti, ott még pár száz dolgot el kell végezni hozzá"
Godfrey haldoklott, örült, hogy arra volt ereje, amire. Amúgy is egy film, 10 órás nem lehet azáltal, hogy részletesen bemutatja a lovaggá ütést vagy a koronázási szertartást. Ha a védõkre gondolsz a végén, ott meg Balian a védõk hitét akarta erõsíteni és a püspököt bosszantani. Amúgy meg azt olvastam, hogy Oroszlánszínû Richárd még egy muszlimot is lovaggá ütött egy emelkedett pillanatban...
"bennem akkor tört össze valami amikor a keresztény pap megszólalt. ''Muzulmánok leszünk, aztán majd vezeklünk""
Hát sokakban... ez a lényeg. Jeruzsálem magas rangú egyházi személyiségei sokszor igencsak a saját érdekeiket nézték. Ezzel a mondattal pótolták szerintem azt az történelmi eseményt, amikor a gazdag egyházfõk hatalmas kincseikkel menekültek Jeruzsálembõl, de nem jutott eszükbe szegény keresztény sorstársaik váltságdíját kifizetni. Ezen állítólag Szaladin is fennakadt.

A többi dolgot nem ecsetelem, valamire bevallom, nem is tudok mit mondani, még nem próbáltam meg nyílvesszõkkel a heréimben harcolni pl.. Ezeket kukacoskodásnak érzem.

Az egyházzal kapcsolatos véleményedet osztom. Szerintem ezeket a gondolatokat jól közvetíti a film. Már mint a kétszínûséget. Ezért szeretem kereszténynek vallani magam, nem katolikusnak. Így csak azt fejezem ki, milyen alapelvekben hiszek és kit követek, nem azt, hogy milyen dogmákat.

Elég gyenge film! Sose szerettem a történelmi filmeket! Levetítik ami történt de ha nem jó témát választanak ami általában megesik, mert kevés jó van, teljesen érdektelennél, tartalmatlanná, üzenet nélkülivé válik az adott film! Egyáltalán nem kötött le a film! Nem is vártam túl sokat tõle! Egy nagyon gyenge épp hogy 5/10.

Rosszul tett be a linket. http://en.wikipedia.org/wiki/Kingdom_of_Heaven_(soundtrack) Itt a végén az extra zenék listája. Maga a cikk nem nyilatkozik a bõvített, 3 lemezes OST kiadásról, amit érdemes beszerezni. Sajnos az extra zenéket külön kellett begyûjtenem, mert azokat nem rakták rá a CD-kre.

Számos darabot, mind középkori zenéket, mind egyéb filmek zenéit beletettek a filmbe. A Király halálakor például a Hannibal címû filmbõl hallhatod az Áriát! És igazad van, a 13. harcoszenéje is megtalálható benne.
http://en.wikipedia.org/wiki/Kingdom_of_Heaven_(soundtrack)#Additional_music_and_lyrics

Amikor a moziváltozatot megnéztem DVD-n, egy 7/10-et adtam volna neki. Megnéztem a rendezõi változatot és 9,5/10 lett. Aki most ismerkedik vele, csak a rendezõi változattal foglalkozzon. Általában engem nem szoktak "meghatni" a rendezõi változatok, az esetek többségében csak idõhúzás, még akkor is ha vannak pl. a Gyûrûk Urában is olyan jelenetek, amiket kár, hogy kihagytak. Itt viszont nem csak hogy egy kerekebb, teljesebb történetet kapunk, de jó pár értelmetlennek tûnõ dolog is értelmet nyer. Totálisan nem értem utólag, hogy miért kellett V. Baldwint teljes egészében kihagyni. Pár percet jelentett csak a film közepén Sybilla kisfia, mégis, nálam emiatt ugrott a film egy csomót felfele. Az, hogy a franciaországi jelenetet megvágták, nem olyan nagy hiba, kicsit hosszúra is sikeredett a rendezõi változatban. Ami a film érdekessége, hogy bár keresztény ország filmje, mégis sokkal inkább a keresztények hibáira, mint érdemeire helyezi a hangsúlyt. Saladin karaktere morálisan messze meghaladja Guyét, emiatt nem érezzük igazságtalannak Jeruzsálem bukását, sokkal inkább "megérdemeltnek".

Történelem-történet: érdekes, hogy a film merõben eltér a történelemtõl, helyenként azt mondanám, hogy csak a nevek miatt lehet tudni, hogy történelmi film (Tiberiasnál még ott sem, mert átnevezték Tripoliszi Rajmundot, nehogy az emberek a nevekbe bekavarodjanak), ugyanakkor a lényegi pontokat nagyon jól átviszi. Balian és Sybilla ez alól kivétel. A történelmi Sybilla Guyt támogatta Baliannal és Tiberiassal szemben. Balian nem volt kovácsmester és viszonyt sem folytatott Sybillával (ki tudja persze...). De hát film, ennyi megbocsájtható. Ugyanakkor szépen kirajzolja a film a keresztény lovagok megosztottságát. A történelemben a Tiberias-Balian duó (muzulmán barátok) állt szemben a Guy-Reynald duóval (az öld-a-muzulmánt lovagok). Tiberias volt a régens Sybilla fia mellett, nem Sybilla. Saladint nagyon jól eltalálta a film, nagylelkûnek ábrázolja, ugyanakkor bent hagyott egy fontos jelenet, ami igazolja, hogy nem mintha nem akarná Jeruzsálemet visszaszerezni, de még vár (keraki csata után). A Hattini csata a filmben nagyon kurta lett, de ez betudható annak, hogy Balianra helyezte a film a hangsúlyt, talán túlságosan is. A történelem adta volna az ötletet, szerintem ha kicsit levágják a franciaországi jeleneteket és Jeruzsálem ostromát, és ezek helyett a Hattini csatát erõsítik, jobb lett volna a film. Tiberias kaphatott volna hangsúlyosabb szerepet ezzel. A történelem nagyon érdekes storyt hozott le ezzel a csatával kapcsolatban. Saladin Tiberias várát kezdte el ostromolni, ahol a felesége tartózkodott, ugyanakkor Tiberias és Balian jól felismerték, hogy Saladin ezzel csak ki akarja csalni Guyt a sivatagba, és nem szándéka Tiberias feleségét bántani. Tiberias szegény a történelemben bár jó helyzetfelismerõ képességgel rendelkezett, hibát hibára halmozott, mert mindkét irányban meg akart felelni. Keresztény lovag volt, de jóban volt Saladinnal is. Szóval a forgatókönyv adta volna magát, szerintem megérte volna, már csak a lélekábrázolás és a lelki patthelyzetek miatt is, amik sok lovagot érintettek akkor.

Karakterek-színészek: azt hiszem Saladin a legjobbra sikeredett karakter, de minden karakter valamit az adott korból képvisel és szinte mindegyik jelenléte fontos. Véleményem szerint a legjobb alakítás Ghassan Massoudé (Saladin) és Brendan Gleesoné (Reynald). De szinte mindegyik színész hozta a tõle elvártat, akár Jeremy Ironst nézzük (kedvencem), akár Liam Neesont, akár Edward Nortont. Sybilla karaktere azért érdemel külön említést, mert ilyen filmekben gyakori, hogy a nõi karakteren "bukik" a film. Kicsit tartottam tõle, mi lesz belõle. Remek ötlet volt, hogy bár egy kicsit dominánsabb jellemmel ruházták fel a királynõt, de nem engedték, hogy túllépjen korán. Nem adtak a kezébe kardot, íjat, hogy valami hálivúdi elvárásnak feleljenek meg. Sajnos a moziváltozatban szinte csak az jön le, hogy szeretõ, de a rendezõi változatban régens szerepet tölt be a fia mellett, és sokkal árnyaltabb lesz a karaktere. Pont a rendezõi változat az, ami érthetõbbé teszi, hogy miért olyan a film harmadik harmadában Sybilla, amilyen. A moziváltozatban azt hittem, a fivére halála viselte meg ennyire, de valahogy furcsálltam a dolgot. Balian kicsit gyengére sikerült, Orlando Bloom szerintem nem is a legjobb választás volt. Kicsivel több érzelmet vihetett volna azért a karakterbe, még ha gyászolta is a feleségét, nekem akkor is túl érzelemszegénynek tûnik. A Lovag hihetetlen jó volt, hogy belevitték. Nem nevezik nevét, ami pláne különössé teszi. Végig õ hozza le a bölcsességeket, vallásról, hitrõl, Istenrõl... és a Mennyei Királyságról.

Zene: imádom a filmzenéket, de ritka, hogy hónapokig ugyanazt az albumot hallgatom, ez esetben viszont ez történt. Válaszolván egy korábbi kérdésre, a filmben számos "egyéb" zenedarab található, a legjobb bevitt zene a Hannibal címû filmbõl az ária (Hans Zimmertõl). Olyannyira összefügg számomra már ez a darab IV. Baldwin halálával, hogy szinte el is felejtem, hogy a Hannibálból van. Ott nem is lett kedvencem, ide viszont annyira illik, hogy az a csoda, hogy nem ide írták.

Összegezve: egy remek film, remek kép-hangi megvalósításokkal, remek alakításokkal, nagyon jó karakterekkel. A történelem tanulságait szépen végigvezeti, de az egyes eseményekhez nem hû.

Most sikerült megnéznem és egy kis érdekességre lettem figyelmes:

Spoiler veszély!
Mielõtt a szaracénok megtámadnák Jeruzsálemet, Balain (Orlando Bloom) tart egy kis beszédet (amikor "lovaggá üti" az egyszerû népet) no e közben felcsendül halkan egy igen ismerõs dallam, ami a 13. harcos címû filmben volt hallható. Kicsit meglepõdtem, azonnal beugrott hol hallottam már, vajon miért használták fel megint?

figyelj, alapjába véve a keresztény vallás nem rossz dolog. de tudod az egyházzal már minden értelmes embernek tele van a töke. csak pár kérdés a Bibliából
1. Isten azt parancsolta szaporodjunk. nemtom a papok mér nem házasodhatnak
2.osszuk szét vagyonunkat. nemtom Olaszországban mér van minden második utcában egy cseszett nagy templom, és a püspökök mér olyan gazdagon díszített ruhában járnak.
3.szeresd felebarátodat. nos, a keresztes hadjáratok biztos felebaráti szeretetbõl történtek, ahogy az is, hogy volt mikor keresztesek majdnem kifosztották Konstantinápolyt, vagyis keresztesek harcoltak egymás ellen. több kárt okoztak maguknak mint a pogányoknak.
meg itt van az inkvizíció. biztos vagyok benne, hogy csupa szeretetbõl tette amit tett.
hidd el, hogy a keresztény hívõk ilyenek voltak

ja, és még megjegyezném, hogy a középkorban egy nõ se lett öngyilkos amiatt, mert meghalt a fia. manapság talán ez megállná a helyét, de akkoriban biztos hogy nem.

na nézzük: szóval már az elején kicsit meglepõdtem.
1. egy hullának levágták a fejét ( ez a keresztények szemében nemtom mit számítana bármit is)
2. egy nagyúr bocsánatot kér egy kovácstól mert megerõszakolta az anyját. aha. nos, biztos vagyok benne, hogy egy úr 100% hogy nem fof bocsánatot kérni egy sehonnai kovácstól, még akkor se ha ez az õ fia.
3. egy kovács NEM fog megölni egy papot, fõleg nem egy izzó vasdarabbal, mert mondjuk nem tudná megfogni.
4. az ember nem fog 2 napig nyílvesszõvel a heréiben harcolni. hogy honnan vették a készítõk ezt az eszement baromságot, arról elképzelésem sincs.
5. egy kovács alapból nem lesz profi harcos.
6. ilyen hülyeséget, hogy támadásnál emeld a fejed fölé a kardot száz hogy nem tanítottak.
7.egy püspök nem fog embereket küldeni hogy támadjanak meg kereszteseket.
8. a lovaggá ütéshez nem elég az, ha simán odamegy az úr aztán lovaggá üti, ott még pár száz dolgot el kell végezni hozzá.
9.történelmileg inkább nem ecsetelném.
10.bennem akkor tört össze valami amikor a keresztény pap megszólalt. ''Muzulmánok leszünk, aztán majd vezeklünk"
ezeket nem számítva is egy unalmas és gyenge alkotásról van szó.

Ha hiszed,ha nem,akkoriban ez ment. Késõbb meg még inkább, inkvizíció,meg egyebek.Mikszáth nem olyan rég élt,mégis azt írta,hogy: "Urrrak a papok"!

de volt, csak a másik torkát vágták át vele

Látványos film, de tartalmilag teljesen hiteltelen. Szokványos sablonokat ismételget: rossz keresztények kínozzák a fél világot.

szóval a régi világban hosszú hajú, borostás népek éltek - mivel még borotva se volt?

"A régi világban, sok évszázadon keresztül a hajvágás a gyász és a rabszolgaság jele volt."

http://www.huszadikszazad.hu/bulvar/a-rovid-haj-diadala

Az a jelenet, amelyikben Szaladin jeges vizet ad Guy de Lusignan-nak, aki tovabbadja a serleget Rajnaldnak, teljesen valos alapokon nyugszik, Sir Steven Runciman (elismert tortenesz)is emliti a konyveben. Szaladin tenyleg eskut tett, hogy Rajnaldon bosszut all, ket dolog miatt is: az egyik a Szaladin csaladjanak megtamadasa. Tudomasom szerint nem olte meg a noveret, de kicsin mulott, hogy ne tegye meg, masik ok pedig az, hogy Rajnald es a templomos lovagok nagyon sok muzulmant lemeszaroltak csak ugy, kedvtelesbol. Karavanokat tamadtak meg, fosztottak ki, bekes arab falvakat egettek fel stb... Guy de Lusignant azert nem olte meg helyben, mert kiraly kiralyt nem gyilkol. A filmben is mondta es a korabeli jog is erre kotelezte.

A rovid noi hajrol csak annyit, hogy kiveteles volt a helyzet es Szibilla csak a vegen vagta le a hajat gyaszaban.

Ibelini Balian az Ibelini-haz tiszteletremelto tagja volt, soha nem jart Europaban, ott szuletett a Szentfoldon es semmi koze nem volt Szibillahoz, mivel egy kicsivel idosebb volt nala. Az ozvegy bizanci csaszarnet vette felesegul. Mar abban az idoben is nagy tiszteletnek orvendett az Ibelini-haz, viszont kesobb, a harmadik keresztes hadjarat utani idokben tettek szert komoly politikai es gazdasagi befolyasra. Becsuletesek, csendesek es nagyon jo strategak voltak, ha lehetett, mindig a beket partoltak, soha nem akartak harcokba, vitakba, vagy esetleg haborukba bonyolodni. Komoly kapcsolataik voltak a muzulman uralkodokkal, nemegyszer nagyon jo baratok is voltak, kolcsonosen tiszteltek egymast. Igy volt ez Szaladin idejeben is (akirol koztudott, hogy alacsony szarmazasa ellenere egy talpig uriember volt, zsenialis stratega), igy volt ez Szaladin fiainak es unokainak idejeben is, egeszen addig, mig ki nem halt az Ibelini-haz.

Jeruzsalem eleste utan Guy es Szibilla egyutt maradtak (csak hollywoodi fogas, hogy ok nem szerettek egymast. Nagyon is szerettek egymast, kitartottak egymas mellett) es tovabb vedelmeztek megmaradt birtokaikat. Szibilla kesobb ikerlanyoknak adott eletet, de a lanyok is es o is meghaltak roviddel azutan.