Kedves Csilla!

Sajnálom, hogy ilyen gyûlölet van benned, tudod, azért rengeteg szép dolog van a Katolikus Egyházban, és a közösségét megtestesítõ emberekben, papokban is. Talán ha kevésbé elõítéletes szemüveggel tekintenél rá, te is észrevennéd. Persze ehhez elengedhetetlen, hogy megismerkedj ilyen emberekkel..akikkel nem tudsz, mert élbõl elzárkózol tõlük.
Te pont a film "lényegére" mondod, hogy felesleges dobálózni a számokkal. Egyébként köszönöm a kommentedet, mert megerõsítette bennem azt a félelmet, hogy pontosan ilyen embereknek készítették a filmet, mint te. Akik körbeülik, nem gondolkodva elkezdenek köpködni, és mutogatni, hogy na (éppen) "ezért nem szeretem" az Egyházat.
Az Egyházat nem tudod "szétzavarni", mert Isten, és a hívek tartják össze, (az Egyház mint szervezet segítségével) akik szabadon döntöttek Isten mellett, és ezen hívek összessége alkotja az Egyházat, nem csak az Egyház maga, mint szervezet.
A hozzászólásod második felével maximálisan egyet értek, hogy nem szabad hagyni, hogy ilyen történjen - nem csak az Egyházban, hanem sehol máshol a világon. És azzal is egyetértek, amit szintén te (is) írtál, hogy a pap nem csak egyházi szervezet tagja, de ugyanúgy ember is. Éppen ezért nem is értem, hogy ha valaki emberileg rossz, akkor miért kell rögtön az Egyháznak nekimenni? Hisz nem az Egyház tehet róla, hogy ilyen lett. (én egyébként azt feltételezem, hogy már a felszentelése elõtt is meg volt ez a beteg hajlama) Éppen ezért ezen emberek kiszûrését szintén szorgalmazom, jobban vizsgálják meg, kit szentelnek fel, mert ezek a beteg emberek súlyos problémákat okoznak az Egyháznak. Még egyszer megjegyzem: a pap nem csak a Katolikus Egyház felszentelt papja, azért, mert felszentelték, attól még megmarad "gyarló" embernek, a felszenteléstõl nem válik automatikusan szentté.
Végezetül pedig: hívõként én is az Egyház (vagy ha úgy tetszik szervezet) tagja vagyok, és bár vannak hibáim-mint mindenkinek, nem tartom magamat egy "velejéig rohadt" embernek, ahogyan te tituláltad az Egyházat. Mivel az Egyházat az emberek sokasága és Isten alkotja, így ha az Egyházat köpködöd,kritizálod, akkor az Egyházat alkotó embereket is köpködöd,kritizálod.
Köszönöm a véleményed, máskor fogalmazhatsz kevésbé gyûlölködõn.
Jó indulattal,
Csanád

Felesleges dobálózni a számokkal. Tény, hogy a katolikus egyház iszonyatos bûntetteket tussolt el. Az egész szervezet mocskos és velejéig rohadt. Ha a nap 24 órájában folyamatosan érné a támadás - az is kevés lenne. Rászolgált. Ha szétzavarnák õket, az lenne a méltó bánásmód.
Teljesen mindegy, hogy egy munkahelyen hány szexuális zaklatás történik, egyházi szervezetben, "erkölcsi magas lovon" egy is sok. És itt nem az a legnagyobb baj, hogy megtörtént, a pap is ember, semmivel sem jobb vagy különb, mint a többiek. Az a legnagyobb baj, hogy ahelyett, hogy azonnal átadták volna õket a polgári hatóságoknak, eltussolták a történteket. És nem csak Amerikában, fenéket. A világon mindenütt.
Ezzel pedig foglalkozni kell, amilyen gyakran csak lehet, hogy még a lehetõsége se maradjon meg annak, hogy akár egyetlen elkövetõ vagy bûnpártoló biztonságban érezze magát. Akár a legmagasabb szintig.

Kedves valaki!

Senki nem bagatellizált el semmit, az hogy értelmezési problémáid vannak, az nem hiszem, hogy nekem róható fel. Például amikor statisztikát nézel, nem mindegy, hogy 1 év átlaga alapján jön ki 16 fõ, vagy 30 év átlaga alapján.. És egy területi szegmensen belüli értékeket nem lehet általánosítani az egészre vonatkozóan, de persze biztos én bagatellizálok. :D
Az írásomból természetesen látszik, hogy nem objektív, mivel az én véleményemet tükrözi, és a saját meglátásomat írtam le - nem is értem mi a fene a bajod, de betudom ezt is értelmezési problémának. ;)
Ha rendesen értelmezted volna a leírtakat, láthattad volna, hogy egy múltbéli eseményt dolgoz fel, és ebben az esetben múlt idõben szokás beszélni róla. Ugyanígy szomorúan olvastam, hogy szerinted cáfoltam ezeket. Ha igazán figyelmesen értelmezted volna a leírtakat, feltûnt volna az alábbi kijelentésem a kommentbõl:

"Félreértés ne essék, elfogadom, hogy volt ilyen probléma egy amerikai Egyházkerületben, és egyet értek vele, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozni kell!"

A film pedig az adott Egyházkerület statisztikájából indult ki, és innen kezd el következtetni (induktív módon). Senki sem tagadta azt sem, hogy az elmúlt években sajnos volt hasonló eset Olaszországban is. A szillogizmus azonban sosem volt jó út, amikor ilyen állításokkal találkozunk, amit ez a film sugall.
Ha már statisztika (igaz ez egy 2004-es adat, bocsi, de sajna nem volt több idõm arra, hogy a felszínességed miatt adatokat keressek):
Papok 405 178
Püspökök 3 475
Állandó diakónusok 27 824
Papságra készülõ szeminaristák 113 044
Szerzetesek (nõk) 764 459
Szerzetesek (nem felszentelt férfiak) 55 030

Ez alapján akárhonnan is nézem, számolom, sehogy nem jön ki a filmben említett százalékos arány. 1% is több, mint 5000 fõt jelentene. Valamint a különbözõ okok miatt visszavonult papokat egy kalap alá venni a szellemileg beteg, pedofil emberekkel szintén nem túl szerencsés..
Bostonnál 249 papot írt, és világszinten 215 helyet említ, ahol történt atrocitás. Egyet értek mindenkivel abban, hogy ez felháborító, és a leginkább elszomorító..de ebbõl általánosítani nevetséges, és alaptalan uszítás. (nem beszélve azokról a papokról, és egyházi személyekrõl, akik tisztességesen, tiszta szívvel Istennek szentelték az életüket, és segítik az embereket!)
Ennél az aránynál, még egy sima multi cégnek is többre jön ki a szexuális zaklatásoknak a száma.

Ami viszont a legfontosabb: senki nem akarja elmosni azon tényt, hogy fény derült ilyen problémára az Egyházban, ezzel foglalkozni kell, de nem mindegy hogy a témával úgy foglalkozik valaki, hogy szembenéz vele, és általánosan megbélyegzi az egészet (Egyházat), vagy azt mondja, hogy igen, van ilyen probléma is, ezt meg kell szüntetni. Ahogy meg is tették az ehhez szükséges lépéseket. Ferenc pápa õrizetbe is vetette a Vatikánban az adott püspököt, más papokat is, és tárgyalás után kizárták õket a papi rendbõl. Ferenc pápa nagyon keményen fellép az ilyen visszaélésekkel szemben. Érdekes ezeket valamiért nem említették a filmben..

Válaszolva a korábbi felvetéseidre: fenntartom az eredeti véleményemet, melyet névvel fel is vállaltam, valamint 3. diplomámat végzõ, (+2 szakirányú végzettséggel bíró) dolgozó értelmiségi ember vagyok, nem hiszem hogy nekem lennének felfogási problémáim, Isten áldjon!

Szájbarágósnak titulálod, mégis elbagatellizálod a statisztikás részt (úgy látszik nem figyeltél az iskolában rendesen anno).
Manipulatívnak nevezed, miközben az egész írásodból látszik, hogy nem vagy objektív (az egyház szót nagybetûvel írod, az oknyomozás idézõjeles, múlt idõben beszélsz errõl a problémáról és azt írod h csak egy amerikai egyházkerületben volt jelen).

Látszik, hogy elképzelésed sincs, h a "sci-fi" besorolás milyen filmekre vonatkozik.

Utána olvastam kicsit; a filmben elhangzott dolgok megtörténtek, érdekes h te cáfolod, míg a Katolikus Egyház (ilyenkor kell nagy betûvel írni) nem.

Itt egy részlet egy interjúból, csak neked!
Boston Cardinal Sean P. O'Malley, who took over in 2003 after disgraced Cardinal Bernard F. Law stepped down, says that the movie depicts "a very painful time" in the history of the church, when a series of reports forced the church "to deal with what was shameful and hidden." A spokesman for Cardinal O'Malley says that the archbishop would not discourage people from seeing the movie.

Egy dologban egyetértek veled: valamilyen szemüveggel nézted ezt a filmet.

Most néztem meg, kicsit utána olvastam az alapsztorinak is. Meghökkentõ és egyben elszomorító.

Az egész film értékelhetetlen, szájbarágós..
Nem véletlen, hogy nem tették ki rá a "dokumentumfilm" jelzõt. Annyira erõltetett és manipulatív a film, hogy az embernek már csak röhögni támad kedve-kínjában. Ha ilyen szemüveggel nézi az ember, mindjárt rájön mi is áll valójában a háttérben. Szerintem ennek a filmnek egy célja van: szándékosan rossz hírét akarja kelteni az Egyházi szervezeteknek. Bár az egésznek nagyobb a füstje, mint a lángja.
Ha már egy ilyen filmre adja a fejét a rendezõ, elvárná a nézõ, hogy tényleg egy független "oknyomozás" legyen. Ehhez képest az egész film a szapulásról, meg vállalhatatlan statisztikai katyvaszokról szól. Ennyi erõvel a sci-fi kategóriát is megkaphatná a film.
Félreértés ne essék, elfogadom, hogy volt ilyen probléma egy amerikai Egyházkerületben, és egyet értek vele, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozni kell! De azért amit ez a film állít és általánosít, az nevetséges, és manipulatív. Persze a rendezõ morális felelõsségét sose vonja senki és semmi kétségbe, nyilván bármit belehazudhat feltételezésekre hagyatkozva a filmbe. Egy oknyomozó filmnek, ha be akarja tölteni a funkcióját, az lenne a feladata, hogy objektív képet mutasson...hát ezt sajnos pont nem sikerült produkálni.
Több, mint 90 perc szenvedés, álriogatás, kamu feltételezések, és semmis színészi alakítások (az uszítást leszámítva). 90 perc veszteséget okozott nekem a rendezõ, kössz.

Kifejezetten igényes alkotás.
Ha egy film hitelesen próbál egy ilyen szövevényes, tabukat érintõ téma feldolgozásáról beszélni, nagyon nehéz elkerülni, hogy banális igazságosztásra szûkítse le a mozifilm által kínált kereteket. Ezzel párhuzamosan a másik lehetséges útja a kudarcnak, ha minden részletet aprólékosan megpróbál bemutatni, azzal szinte garantáltan követhetetlenné és befogadhatatlanná válna, az ember a 67. név említése után már egy szót se értene az egészbõl.
Nagyon jól sikerült annyira leszûkíteni a feltárás részleteit, hogy érezhetõ legyen ez az sûrû és nehezen bejárható dzsungel, de kibontakozzon egy feszült, követhetõ dráma.
Olyan filmek jutnak az ember eszébe, mint Az elnök emberei alan j. pakulától, vagy jóval frissebb A dolgok állása.

Ahogy a bírósági filmek - köztük néhány brilliáns alkotás - javarészt tárgyalóteremben játszódnak, az oknyomozó riportokra épülõ filmek gyakran visszatérõ helyszíne a szerkesztõség.
Ja, elég uncsi dolog, sehol egy autós üldözés, egy negyedórás tûzharc.
Nagy szerencse, hogy mindez a film rövid elõzetesébõl elég jól sejthetõ, így annak, aki az ilyen filmeket nem szereti, nem muszáj megnéznie.

Remek film, csak ajánlani tudom! Egyébiránt még csak elképzelésem sincs miként adhat valaki egy csillagot erre a filmre.hm...

Remek film a maga mûfajában. Elkapták a hangulatot és tömör képet ad az okmonyozó riporterek munkájáról. A színészi játékok nagyon korrektek. Ruffalonak és McAdamsnek is jól állnak ezek a karakterek. Nem értem a korábbi két hozzászólót. A valóságban ez USA szerte nagy botrány volt (lásd a film végén citált 600 cikket a szerkesztõség részérõl). Megértem hogy a botrányt okozó téma a mindennapi életünkben kiemelkedõen fontos, de a film témája az oknyomozói munka feldolgozása volt. A valóságban az ,,ülés, locsogás, fecsegés" 2003-ban "Public Service" kategóriában Pulitzer díjat ért. Ez a film bizonyíték arra, hogy a hollywoodi mainstream filmek is lehetnek még jók. Kellemesen csalódtam, mindenkinek ajánlom.

Nem kötött le. Jobban fel kellett volna dolgozni.

A film irodákban játszódik, ülnek, locsognak, fecsegnek. A nagy történet és a nagy dráma nem emelkedik fel ezekbõl. A megtörtént eset - már közhely. Valahogyan megrázóvá kellene tenni, mert így csak a forgatókönyv felolvasása. A filmes eszközök hiánya. Feledhetõ.

2002-ben a Boston Globe egy megrázó leleplezõ sorozatot adott ki, melyben napvilágra került, hogy a Bostoni Érsekség évtizedeken át foglalkoztatott egy papot, John Geoghan-t és parókiáról parókiára helyezte õt át, annak ellenére, hogy szilárd bizonyítékok voltak rá, hogy Geoghan szexuálisan bántalmazott gyerekeket.
Az újság Spotlight Team elnevezésû csapata hónapokon keresztül foglalkozott az üggyel, kutatott és nyomozott: fényképeket, leveleket, üzeneteket, hivatalos és egyházi dokumentumokat vizsgáltak át, hogy végül összeálljon a kép. Az ügy érthetõen nagy felháborodást keltett mind egyházi, mind politikai vonatkozásban. Hatására pedig az USA-ban újraírták az egyházi személyekre vonatkozó ilyen témájú ügyeket érintõ kivizsgálásokat és büntetéseket.
Ezt, az azóta is precedens értékû oknyomozó újságírói munkát mutatja be a film. Az inkább színészi játékáról ismert Tom McCarthy (Siriana, A dicsõség zászlaja, Drót) ezúttal – ötödik alkalommal – a kamera mögé ült. A Fel! forgatókönyvéért Oscar-díjra jelölt McCarthy meglepõen gazdag sztárgárdát kovácsolt össze legújabb filmjéhez.

Rachel McAdams, Michael Keaton és Mark Ruffalo mellett láthatjuk majd a mostanában leginkább a Ray Donovan sikerei kapcsán egyre jobban befutó Liev Schreibert, Stanley Tuccit, a Mad Menbõl ismert John Slatteryt, Billy Crudupot, valamint a Helyszínelõk örök Jim-jét alakító Paul Guilfoyle-t.

Official Trailer #1 - http://www.youtube.com/watch?v=56jw6tasomc

Bemutató dátuma: 2016. február 18.