kirúgtad Putyint?

Ajánlom neked a legfrissebb célpontot, érdemes megnézni. (címe: Mûbalhészervezõk és félremagyarázók)
Gyurcsány megint hlyét csinál magából, Vadai meg konkrétan szerintem azt sem tudja mit beszél ezeken a gyûléseken, de mindezt baromi büszkén teszi.
Õk a Demokratikus Koalíció, hát gratulálok.

Á, egyelõre nem teltem be azzal, hogy mennyire õrültek az oroszok.
http://www.youtube.com/watch?v=qAVqLpSxllI
(ugyanaz, más szögbõl): http://www.youtube.com/watch?v=10Ae2nN8RiY&t=3m40s
(még durvább): http://www.youtube.com/watch?v=NqxFAJvQa1w
Van még pár videó, hajmeresztõ.
Eközben Angliában... :)

Tulajdonképpen nem értem, hogy miért mindig Hoffmann Rózsát nyaggatják? Mikor ott lapul mögötte a miniszter, mint kifehéredett kutyaszar a fûben. http://index.indavideo.hu/video/educatio
Megadja az emailcímét, majd ír....

"Talán csak a Bolond mulatságos, ahogy integet,
Hogy majd ír! Igen.
És nem felejt el semmit."
http://www.youtube.com/watch?v=DyWuTrKw8p8


(Az orosz közlekedésrõl még annyit (magamtól nem jutott eszembe, pedig "logikus") hogy az utakon a "megélhetési bûnözés" is "virágzik". Az összezsúfolódó jármûveket, a dugókat fel lehet használni például arra, hogy kiraboljanak egy jármûvet, vagy leszámoljanak egymással, mittudomén. http://www.youtube.com/watch?v=PdQJpmj1GSg )

Persze õk maguk is gondolkoznak azon, hogy az agressziónak mi az oka. Például megnéztem egy rövid kis videót, amiben egy dzsipben ülõ lány mutogat egy srácnak (hogy az idióta), aztán meg nekimegy a kocsijával. A kommentekben elõször azt írták, biztosan szexhiány a lány vezetési "stílusának" az oka. Aztán meg azt, hogy á, ha ennek a nõnek dzsipje van, akkor nem tisztességesen szerezte, ez egy kurva. Naszóval, a lényeg az, hogy az okok keresése a szex körül forgott :) Ezt azzal fejelték meg, hogy nõket nem szabad a volán mögé engedni, mert a nõk alapból hülyék. Egy másik videónál gratuláltak egy fickónak, amiért az kiszállt a kocsijából és nekiment egy BMW-snek, mert aki BMW-t vezet, az megérdemli, ha "megleckéztetik".

Nemrég valahol olvastam, hogy egy orosz milliomos megvett egy francia kastélyt, és kiadta a munkásoknak, hogy a kastélyt fel kell újítani, a mellette levõ kis melléképületet pedig lebontani.
A munkások lebontották a kastélyt.
Jaj, most látom - nem oroszok voltak a munkások, hanem lengyelek...
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/veletlenul-a-kastelyt-dozeroltak-le-a-feszer-helyett-2123265

Ha szegények, annak legfõbb oka a tékozlás. Alekszandr Szolzsenyicin: "ELTÉKOZOLTUK egykori gazdagságunkat, ELPUSZTÍTOTTUK a paraszti osztályt, településeivel együtt, elvettük a kedvét még attól is, hogy kenyérnekvalót termesszen, a földet leszoktattuk arról, hogy termést hozzon, ráadásul elárasztottuk tengerekkel-mocsarakkal."
Jómódúak is lehetnének, a földjük gazdag még akkor is, ha kegyetlen. Bõségben élhetnének, tömérdek kincsük van.
De nagyon úgy tûnik, hogy az átlagos mentalitás az, hogy nem becsülik meg sem magukat, sem azt, amijük van. Elherdálják az életüket is, a földjüket is. A szövegben az volt, hogy Szibéria elszennyezése akkora ökológiai katasztrófa, mint az Amazonas-menti õserdõk kiirtása - és Dél-Amerika a világ legerõszakosabb helye, a toplistán az 50 legerõszakosabb városból több mint negyven Dél-Amerikában van. Irtják, pusztítják magukat/egymást is meg a környezetüket is. Sokat lehet gondolkozni azon, hogy ez miért van így, nyilván rengeteg okot meg lehet nevezni, és mélyre lehet ásni a témában, most csak felszínesen, ami látszik - az emberek vadak, a környezet pusztul, és nem haladnak elõre; mint a kutya, ami saját farkát kergeti. Persze, sok különbség van a két világtáj között, nem akarok összemosni semmit semmivel, kár is volt belemenni abba, hogy a világ más részeivel vessem össze az oroszokat.
Nekem úgy tûnik, hogy valamiért nem képesek értéket adni az életnek. Vagy legalábbis kevésbé, mint máshol. Ügyesek, tehetségesek, edzettek, szívósak, sokat szereznek és rengeteg dolgot csinálnak - úgy kéne örülniük mindennek, amit elérnek, mint majom a farkának, és folyton vigyorogniuk az elégedettségtõl, hogy milyen klassz fickók/nõk, nagyszerû emberek, az élet császárai. De nem lazák, hanem feszültek, görcsösek, lazítás helyett vedelnek, vigyorgás helyett egymást verik, keserûek és dühödtek. Kockáztatnak, vakmerõek, de nem nyernek vele, hanem rengeteget veszítenek. Mintha folyton maguk alatt vágnák a fát. Nem tudom, miért. Talán a közösségi mentalitás az oka, a túlzott alá-fölé rendelõdés, az autonómia nagyon mély hiánya, ami az egyéni önértékelést totálisan tönkrevágja.
Az elégedettség szüli a szelídséget; és az az ember, aki semmilyen tekintetben nem autonóm, nem lehet elégedett magával - hiszen folyton más szabja meg az értékét, nem õ maga. Aki pedig elégedetlen, az frusztrált és dühös.
Sokat gondolkoztam, mi lenne, ha orosznak születek, miben lennék más. De még csak kitalálni sem tudom. És azt sem tudom, hogy miképpen lehet ott megõrizni magamat ennek a keserû, dühödt mentalitásnak a hatásától. (Még itt is nehéz volt, ott milyen lenne?) Sajnálom õket és csak remélni merem, hogy egyszer még gyönyörû lesz "Oroszország Anyácska" és nem kell szorongva tartani a lakóitól.

Ezt csak továbbküldöm, nem én írtam:

Mobilcsalás,msn veszély,kalóztelefonok...
RENDÕRSÉGI FELHÍVÁS!!!

A hétvégén az én telefonomra is érkezett egy +39....-es hívás, de nem
vettem észre, és mivel Olaszországra tippeltem, és senkit nem ismerek, aki
most ott lenne, nem hívtam vissza.
Szóval ez tényleg létezik.
A T-Mobile megerõsítette a hírt, kérlek, olvassátok el figyelmesen!
A Belgrádban megtartott Hitelcsalások megelõzésére vonatkozó
Fórumon, Marija Kusity, a fórum elnöke és a Raiffeisen bank dolgozója a
következõ értesítést közölte:
"Engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket egy újfajta
bûncselekményre.
Európában már több ilyen történt, sajnos hozzánk
is eljött.
A bûncselekmény folyamata a következõ: a mobiltelefon
kijelzõjén megjelenik egy nem fogadott hívás.
Erre az értesítésre sor kerülhet anélkül is, hogy a telefon megcsörrenjen.
A mobiltelefon-tulajdonos, miután megnézte, hogy milyen számról van szó, és
ha a
hívószámok a következõk: +39., +390., +391., +392., +393., +394.,
(ebben a konkrét esetben +393193260045 +393193260045 szám volt), és
mindjárt
kitörli a számot, abban az esetben további következménye nem lesz,
de ha felhívja ezt a számot, a bûnözõk áldozatává válik.
A konkrét esetben a mobiltelefon tulajdonosa jelentkezett az említett
számra, és ezzel az egy hívással több mint 2.000 EURO-s költsége
keletkezett.
Ugyanis ha jelentkezünk ezekre a számokra, nincs lehetõség rá, hogy
megszakítsuk a vonalat, s óriási költségek keletkezhetnek a
telefonszámlánkon."
A Belügyminisztériumtól kapott információk szerint már több ilyen eset
történt nálunk is.
Megkérem Önt, hogy ezen esetek megelõzése érdekben, minél több emberhez
juttassa el ezt az információt.
MSN veszély! Átverés!
Vigyázzatok!
Aki a Windows Live Messenger-t használja az msn-hez, a lap alján idõnként
megjelenik egy IQ-teszt.
Ez egy nagy átverés!!!!!
Ha rákattintasz és megcsinálod a feladatot, a telefonszámodat fogja kérni "a
válasz" megküldéséhez.
Ha itt megadod a számodat, és a tovább gombra kattintasz, kapsz egy sms-t.
Ebben a pillanatban 1.080,- forintot (Ezernyolcvan forintot) levonnak a
kártyádról, elõfizetésedrõl!
Innen kezdve az IQ-tesztrõl már szó sincs, hanem tagja lettél a "dada
klubnak", és ami a legszörnyûbb: HETENTE le fog vonni újabb 1.080,-
forintokat a rendszer, egészen addig, amíg ki nem lépsz a dadából,
de kilépni sem egyszerû, mert a honlapon nincs ilyen opció, hanem egy
telefon-automatát hívogathatsz munkaidõben.
Szóval ez a jelenlegi egyik LEGNAGYOBB CSALÁS, amely kimondottan a diákságot
célozza!
Kedves Ismerõsök!
Szeretnénk felhívni figyelmeteket arra, hogy megjelent egy kalóztelefonszám,
amely a következõ számjegyekkel kezdõdik: +4478...
Ne vegyétek fel a telefont, ha ilyen számról van hívásotok, és ne hívjátok
vissza, mert alkalmanként ez kb. 20.000 HUF-os költséget is jelenthet.
Annyi furcsaság van a dologban, hogy nagyon korán - kb. 3-4 csörgés után -
lerakják a telefont.


A telefonhívások fõleg este történnek!
Tájékoztassatok mindenkit, aki mobiltelefonnal rendelkezik!

Köszönöm a segítséget:

Kuti Erika r. szds.
bûnmegelõzési fõelõadó

Végigolvastasm az alább belinkelt hosszú tanulmányt az oroszokról, hát, hosszú volt... és mellesleg érdekes is. Ezt ki is emelem belõle:

"Alekszandr Kuprin: Párbaj címû kisregényének hõse, Romasov zászlós, egy érzékeny és tehetséges fiatal tiszt (...) az irigyei által kiprovokált PÁRBAJ elõtt, amelyben majd szabályosan kivégzik, egy utolsó nagy beszélgetésre hívja egyetlen barátját, a tüdõbajos Nazanszkij hadnagyot. Az rá akarja beszélni, hogy térjen ki a provokáció elõl, és óvja meg az életét valami ÉRTELMESEBB FELADAT számára."

(Az orosz irodalomban állandóan visszatérõ probléma a céltalanság és a tehetetlenség. Legalábbis abban a részében, amit ismerek, például Csehov drámáiban. A szereplõknek nincs semmiféle céljuk, nem akarnak elérni semmit, és ettõl szenvednek, de nem képesek jó irányba fordítani az életüket. A Mester és Margarita vagy éppen a Doktor Zsivágó alapélménye a tehetetlen sodródás. Az Anyegin vagy épp a Bûn és bûnhõdés központi problémája pedig az értelmetlen gyilkolás; vagy másképp: a két fõszereplõ nem tud más célt kitalálni és elérni a maga számára, mint a gyilkosságot. Nagyjából ez az egyetlen tudatos cselekedetük, ezen kívül Anyegin és Raszkolnyikov élete jórészt tehetetlen sodródás.
Puskin maga is párbajban halt meg.)

"Talán épp ezekbõl a nõies, vagy még inkább gyermekes vonásaikból következik, hogy az oroszok annyira KISZÁMÍTHATATLANOK. Gorkij 1905-ben lejegyezte egy beszélgetését W. James amerikai filozófussal, aki a következõkben foglalta össze az oroszokról kialakult képét. "Amikor orosz szerzõket olvasok, izgatóan érdekes emberek jelennek meg elõttem. De nem merném azt mondani, hogy értem is õket. Európában, Amerikában olyan embereket látok, akik már valamit tettek, és arra támaszkodva, amit már elértek, s amijük van, arra törekednek, hogy növeljék az anyagi és szellemi javaknak a mennyiségét. Az önök országában - nekem úgy tûnik - olyan emberek élnek, akik számára a valóság tudomásul vétele nem kötelezõ, nem törvényszerû, sõt visszataszító. Úgy látom, hogy az orosz ész feszülten elemez, kutat, lázad, de nem látom az elemzés célját, és nem látom, mit is keresnek a valóság jelenségei mögött. Arra gondolhatunk, hogy az orosz ember kívánatosnak tekinti keresni és felfedezni azt, ami kellemetlen, ami negatív. Különösen két könyv lepett meg engem, Tolsztoj: Feltámadása és Dosztojevszkij: Karamazovjai. Nekem úgy tûnik, hogy ezekben a könyvekben valamilyen más bolygóról érkezett emberek szerepelnek, ahol minden másképp és jobban van. Akik véletlenül kerültek a földre, és emiatt igen idegesek, sõt sértõdöttek. Van bennük valami gyermeteg, naív, s érzõdik bennük egy becsületes alkimista makacssága, aki hisz abban, hogy megtalálja minden okok végsõ okát! Nagyon érdekes nép, de úgy tûnik, önök hiába dolgoznak, mint az a gép, amely üresjáratban mûködik. Vagy talán önök arra vannak hivatva, hogy meglepjék a világot valami rendkívülivel, valami váratlannal?"

Joseph Conrad: "Ennek a tétlenségnek nem egy nép egymással viaskodó törekvéseire van szüksége, hanem egyetlen erõs akaratra: nem sok-sok fecsegõ hangra, hanem egyetlen erõs férfira! (...) Oroszország szelleme - amely végtelen számokkal hivalkodik, különös jogot formál a szentségre, s titokzatos módon hajlamos a szenvedésben való megalázkodásra - a CINIZMUS szelleme. Ez hatja át az államférfiak nyilatkozatait, forradalmárainak elméleteit és prófétáinak misztikus jövendöléseit, s hozzá oly mélységesen, hogy a szabadságot a züllöttség valamilyen formájához teszi hasonlatossá..."

John Lukacs: "Volt valami mélységesen orosz - meghökkentõ, váratlan, CÉLSZERÛTLEN - Hruscsovnak abban az 1956. februári döntésében, hogy a pártkongresszus plénuma elõtt részletezi Sztálin bûneit. Célszerûtlen: mert így megingatta az egész pártirányítást, ami a néhány hónappal késõbbi kelet-európai felkelésekhez vezetett. Elég lett volna röviden leszögezni Sztálin hibáit és túlzásait, vagy utalásszerûen foglalkozni velük. Meghökkentõ: mert az egész ötórás beszéd úgy hangzott, mint egy gyónás (...) (Gorbacsov) a KGB támogatásával emelkedett rangra, s a következõ hat év során egy egész birodalmat adott fel. Nem kényszerûségbõl tette: Ronald Reagan technológiája nem szorította rá. (...) Amikor azt többé-kevésbé tudatosan lerombolta, a múlt hibáinál több nyomhatta a lelkét: valószínûleg benne volt az orosz bûntudat. (...) A történelemben ilyen még nemigen fordult elõ: hogy valaki lemondjon mindarról, amit egy nagy háborúban szerzett, hogy lemondjon egy egész érdekszféráról, anélkül, hogy erre külsõ vagy belsõ fenyegetés késztetné (...). És legalábbis úgy tetszik, hogy az orosz nép zöme nem törõdött különösebben Kelet-Európa feladásával, de talán még a Szovjetunió sok tagköztársaságának a kiválásával sem."

Alekszandr Szolzsenyicin: "ELTÉKOZOLTUK egykori gazdagságunkat, elpusztítottuk a paraszti osztályt, településeivel együtt, elvettük a kedvét még attól is, hogy kenyérnekvalót termesszen, a földet leszoktattuk arról, hogy termést hozzon, ráadásul elárasztottuk tengerekkel-mocsarakkal"

Itt van az orosz rulett eredetérõl egy kis írás: http://oroszok.postr.hu/az-orosz-rulett-titka
"Halál vagy dicsõség: a legrizikósabb szerencsejáték. Egészen extrém: ilyenre csak az oroszok képesek. Persze az is lehet, hogy ezt az egész orosz rulett dolgot Nyugaton találták ki, hogy lehessen vele riogatni: ezek az õrült oroszok mit ki nem találnak. (...) Ezek szerint az 1877-78-as orosz-török háborúban alakult ki ez a furcsa hõsködés. Mihail Szkobelev, a vakmerõ tábornok tisztjei nem akartak lemaradni parancsnokuktól eszementségben"
Érdekes szavak: legrizikósabb, extrém, hõsködés, õrült, eszement.

Azt olvastam egy tanulmányban, hogy egy nép lelkialkatát nagyon befolyásolja az a természeti környezet, amiben él. És erre pont az oroszokat hozták fel példának, hogy õk megszokták azt, hogy a szélsõséges idõjárás miatt a mezõgazdasági munkákat lóhalálában kell végezni, kegyetlen erõfeszítéssel; aztán rettentõ sok ideig nincs semmi, csak láblógatás. Vagyis a sztahanovista õrületet egyszerûen az idõjárás kényszerítette rájuk.
Tehát, ha megpróbálok párhuzamot vonni a nép lelkialkata és a természeti környezet között, amiben él, akkor ebbõl az következik, hogy Oroszországban a természet kegyetlen, kíméletlen, szeszélyes, extrém, szélsõséges, kiszámíthatatlan, gazdag és pazarló. A természet nem tanította meg õket arra, hogy megõrizzék azt, amijük van, nem tanultak meg takarékoskodni.
Az osztrák természeti környezet például sokkal szegényesebb, mint az orosz; de amilyen munkát, erõfeszítést az ember a tájba beletesz, azt sokkal inkább megõrzi és nem pusztítja el olyan könnyedén, mint ahogy az orosz muzsikok vetését elpusztította.
Persze nem lehet mindent ezzel magyarázni, de egyféle magyarázatnak mégiscsak érdekes a táj és a mentalitás kapcsolata. http://epa.oszk.hu/00000/00005/00022/ot33-15.htm