A 80-as, 90-es években a ghánai sufnituning mobilmozik virágkorukat élték. A „forgalmazók” faluról-falura jártak, ahol nemhogy mozi, de sok helyen áram sem volt, az instant videóklubokat általában egy VHS-lejátszó, egy hordozható tévé és egy aggregátor alkotta. A hivatalos moziposzter pedig merő utópia volt.
Van, hogy egy színészi teljesítmény olyannyira magával ragadó, hogy eszünkbe se jut szemügyre venni az adott jelenet bárminemű egyéb körítését. Nos, Steven Seagal ennél jóval nagyvonalúbb volt, és eszébe sem jutott holmi Sztanyiszlavszkij-hókuszpókusszal elterelni a figyelmet – például – illusztris ruházatáról.
1946. február 21-én született Alan Rickman, a Harry Potter-filmek, a Die Hard és még számos mozgóképes alkotás sztárja. Cikkünkből egy kicsivel többet is megtudhatsz az életéről.
35 éve mutatták be a Drágán add az életedet, de Hans Grubernél izgalmasabb főgonoszt azóta se nagyon láthattunk.
Korábbi cikkünkből Johnny Depp és Bill Murray Hunter S. Thompsonja, Will Smith és Charlton Heston Dr. Robert Neville-je és társaik mellé újabb vicces ahaélményeket találtunk, avagy ilyen az, amikor ugyanazt a hőst egy másik filmben más alakban látjuk viszont.
Kimazsoláztuk nektek, mi mindent érdemes megnézni az elmúlt pár év megjelenései közül, ha esetleg lemaradtatok volna valamiről.
A korábbi hét színész mellé, akivel kibabráltak a stúdiók, újabb neveket találtunk: egytől egyig kiváló példákat arra, hogy adott esetben egy sztár is lehet ugyanolyan kiszolgáltatott, mint egy átlagember.
A fogadóirodák szerint az egyik jelölt nagyon elhúzott, de még arra is van esély, hogy félvér vagy ázsiai legyen őfelsége következő ügynöke.
Attól, hogy valaki híres színész, még őt is kötik bizonyos szerződések és megállapodások, így gyakran van, hogy az illető ki van szolgáltatva a stúdió kénye-kedvének, és olyasmihez kell adnia a nevét, amit amúgy – bármilyen oknál fogva – nem vállalna el.
Az RRR egyszerre akciófilm, fantasy, bromance, musical, melodráma és még sok minden más. Látni kell, hogy elhiggyük.
A 80-as években a bennünk lakozó filmesztéta két csoportba sorolta a mozikat: voltak az akciófilmek és az értékelhetetlen sallang. Fejlett kritikai érzékünk ugyanakkor mereven elutasította, hogy a rendezéssel, színjátszással, költségvetéssel kapcsolatos dilemmákat fogalmazzunk meg, a filmeket egy fényévekkel magasztosabb szempont, történetesen az áldozatok körülbelüli száma alapján rangsoroltuk.
Eredetileg hetvenéves lett volna a bosszúszomja bérgyilkos karaktere, a címet pedig Keanu Reevesnek köszönhetjük.
Adaptációk esetében gyakran előfordul, hogy ugyanazt a figurát más filmben is viszontlátjuk, és ilyenkor természetesen már egy másik színész formálja meg. Mutatjuk a legviccesebb ahaélményeket.
Vannak olyan thrillerek, sci-fik és horrorok, amelyek jól indulnak, de a befejezésükön csak röhögni tudunk.