Lehet, hogy a mi hibánk, mert inkább politikai szatírát, de legalábbis valami vagányat vártunk Seth Rogentől, aki végül egy kedves romantikus vígjátékot hozott össze Charlize Theronnal.
Az új Chuckie-film sok szempontból hű maradt a gyilokbaba eredeti szériájához, sőt, egy jó kis retró érzést is hoz, de képes hozzátenni az elvetemült játékszer karakteréhez, és nem is keveset.
Ez a Casanova nem az a Casanova, akit eddig ismertünk, ez egy életunt, lusta pasas. akinek ugyan tetszik egy kissé transzvesztitának kinéző fiatal kurtizán, de ha van is csábereje, azt derogál neki elővennie.
Az év horrorjának és a modern idők Texasi láncfűrészesének kiáltották ki a Budapesten forgatott Fehér éjszakákat.
Elképesztő, hogy mennyi minden belefér pár vacak fröccsöntött műanyag játék meséjébe, kaland, érzelmek, humor, technikai bravúrok és főleg eredetiség. Rengeteg eredetiség.
Persze, tudom, hogy a világűr, az űrhajó és minden más itt csak egy bazi nagy allegória, sőt, az allegória is valaminek az allegóriája, mert művészfilmről beszélünk, de Robert Pattinson akkor is rémes asztronauta..
Visszatért az MiB, de már nem a régi, nem karcos, nem sötét, és nincs benne Tommy Lee Jones, és bár lett volna fantázia a nemzetközi vonalban, szinte semmit nem hoztak ki belőle.
Szinte csak rosszat olvasni a csütörtök óta nálunk is játszott Men in Black – Sötét zsaruk a Föld körül című sci-fi/vígjátékról.
Elkezdődött az utóbbi idők egyik legnépszerűbb sorozatának, A szolgálólány meséjének harmadik évada. Kérdés, hogy tud-e valami újat mutatni, vagy továbbra is csak szenvedést láthatunk. Az első három részről írtunk - kisebb spoilerekkel.
Három, születésükkor egymástól elszakított, majd különböző családokhoz örökbe adott egypetéjű iker talál egymásra már fiatal felnőttként, és hatalmas a boldogság, egészen addig, amíg fel nem tesznek bizonyos kérdéseket.
A címbéli férfi technikai értelemben valóban hűséges, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne több nővel is viszonya, de ez nekünk, egyszerű nem francia halandóknak kicsit bonyolult.
Jean Grey, a fantasztikus erővel felruházott telekinetikus mutáns újra elmondott történetével búcsúzunk kedvenc génmódosult csapatunktól, de a búcsú kicsit szürkére, kicsit jellegtelenre sikerült.
Megdöbbentő, sokkoló, hátborzongató, szívszaggató - egy csomó elkoptatott, ócska jelzővel jellemezhetnénk az HBO minisorozatát, és az a helyzet, hogy mindegyik igaz.
Bár nagyjából minden rendben van vele, nem lett az új Bohém rapszódia az Elton John életét feldolgozó film. Főleg azért, mert Elton soha nem esett egy súlycsoportba Freddie Mercuryval...
Ma már szinte közmegegyezés, milyen rosszul sikerült a népszerű fantasysorozat záró, nyolcadik évada. Az ennek forgatása során készült doku azonban sokaknak lehet a kedvence, hiszen nagyon szerethető.
Az alapkoncepcióért le a kalappal: az Oscar-díjas Octavia Spencer ugyanis eddigi szerepitől merőben eltérően most egy hibbant nőszemélyt alakít, aki a helyi fiatalokat veszélyezteti.
Olivia Wilde rendező(női) bemutatkozása tulajdonképpen a Superbad csajos verziója, de a történet egy rutinosabb filmes kezei között annál sokkal több is lehetett volna.
Épül a gigantikus MonsterVerzum, és visszatér a legnagyobb szörny, kedvenc atommag-hasadás leheletű gigászgyíkunk, hogy egy seregnyi böhöm nagy ellenféllel küzdjön meg, mi pedig kicsit elveszünk a szörnyek között.
Nem arra kapja fel a fejét az ember, ha egy film angol scrabble megszállottakról szól, de ez a kedves családi mese arról, hogy mit hagy maga után a tékozló fiú, megér egy misét, pláne Bill Nighy és Sam Riley főszereplésével!
A legendás amerikai filmrendező Dániában, dán pénzből és javarészt ismert dán színészekkel készített egy olyan akcióthrillert, aminél egy kezdő is jobbat csinált volna. Fogjuk ezt a producerekre vagy De Palma korára!