Utazol egy körülbelül negyvenötezer pudos villamoson. Futnak alattad a verszták. Csak bámulsz ki bután a fejedből, nézed a nyírfák táncát a végtelen sztyeppén. A Blahán fölszáll az ördög. Olyan másfél rőf. Jön és néz.
Ildikó kiváló szakpolitikus, aki komoly karrier előtt áll, amennyiben le tudja küzdeni egy apró hibáját: nem tud hazudni. Főnökei egy fiatal, ambiciózus kommunikációs szakembert küldenek el hozzá, hogy közösen dolgozzanak ezen a problémán. A tréning azonban különös fordulatot vesz, a valóság körvonalai fokozatosan elmosódnak és végképp összekeveredik az igazság a hazugsággal.
Zenés utazás, térben és időben, Szabó Tibor önálló estje, sok zenével. Amerika - innen nézve - több mint egy földrész, vagy egy ország. Mindenkinek megvan a maga Amerikája, felhőkarcolókkal, száguldó autókkal, világslágerekkel. A nagy vízen túl a kisember is sokra viheti, ha talpraesett és nem ijed meg a saját árnyékától. Legalábbis mi itt, Kelet-Európában így gondoljuk. De mi lett azokkal, akiknek nem sikerült? Akik visszajöttek? Ők mit hoztak haza magukkal Amerikából? Egy legendás nagyapa, és még legendásabb, amerikai barátja állnak a monodráma középpontjában. Ez a barát nem más, mint Frank Sinatra. Egy életút bukdácsol, száguld, ballag végig a múlt századon. Világégések, nemzeti tragédiák és családi örömök, bánatok bomlanak ki a nagyapa - hol hihető, hol hihetetlen - történeteiből. Közelmúltunk történelme sok szempontból még érzékeny téma lehet, de a világ nagy dolgaival foglalkozni csak empátiával, megértéssel és némi humorral érdemes. Közreműködnek: HORVÁTH Dániel Dudu - hegedű NAGY Olivér - nagybőgő VÖLGYI Attila - pengetős hangszerek
- történet- Marianna D. Birnbaum Mici forgatókönyve és Apu című elbeszéléseiből színpadra adaptálta: Borgula András Anyu, szorítsd meg a kezem, ha hallod, amit mondok – ismételgeti egy kétségbeesett nő egy kórteremben, kómában fekvő édesanyja ágya mellett. Anyu nem válaszol, pedig talán nem öntudatlan, talán meg tudná szorítani a kezét, hiszen hallja, amit mond – csak úgy dönt, hogy nem teszi. Ők ketten sosem tudtak kommunikálni egymással, miért pont most kezdenék el? Valahol, valamikor márpedig el kell kezdeni. Mici, a magyar-zsidó asszony, és Daisy, a lánya, aki eddigre már ízig-vérig amerikai, beszélgetni kezdenek. A lány nem tudja, hogy az anya mindent hall, az anya nem tudja, hogy a lány korábban mit hallott. Most, az öntudatlanságban, a halál küszöbén, végre megpróbálnak egymásra figyelni. Vajon igaz a mondás, hogy sosem késő? Marianna D. Birnbaum irodalom- és kultúrtörténész, aki évtizedekig a kortárs magyar irodalom nagyköveteként tevékenykedett az Egyesült Államokban, egyszer csak úgy döntött, megírja a szülei történetét. Hogyan bántak édesanyjával az országok, az évtizedek, az emberek. Hogyan bánt vele a férje, és hogyan bánt vele ő maga. Animáció és vetítés: Tóth Zs. Szabolcs Ez egy igaz történet. De nem csak az ő igaz története. Számtalan 20. századi anya és lánya története, akik nem tudtak meglenni egymással, de nem akartak meglenni egymás nélkül. Történet egy anyáról és egy anya lányáról, történet az átveszekedett évtizedekről, történet arról, hogyan hagyja el egy ország a polgárait, aztán a polgárai egy országot, történet egy egyszerűnek hitt emberi kapcsolatról, történet a múltról, történet a múlt férfijáról, férjről és apáról, történet a szeretetről, történet a történtekről. Szorítsd meg a kezem
(Shall We Dance?) A színdarab alapjául szolgáló filmforgatókönyv szerzője: Masayuki SuoAz Altamira Picture „Shall We Dance?" című filmje alapjánEredeti ötlet, forgatókönyv és rendezés: Masayuki Suo Szerető feleség, sikeres karrier, anyagi biztonság. Richardnak tökéletes az élete... csaknem. És mégis –vagy épp ezért – valami hiányzik a munkahelyre való a mindennapi ingázáson és a családi életen túl.Mígnem egy szép napon, hazafelé tartva a vonatablakból észrevesz egy titokzatosan vonzó, fiatal nőt,aki a „Miss Betsy tánciskolája” neon fölötti ablakból néz el valahová a messziségbe... A pillantás rabul ejti a férfit. Legyőzve félénkségét, beiratkozik a tánciskolába...A filmtörténet kultikus darabja a világon először a Játékszínben kerül színpadra. Társastánc koreográfus: Molnár Andrea Továbbá: könyvelők, táncosok, utasok
A színdarab szövegét Mohácsi János és a szereplők közösen válogatták. Gerincét személyes visszaemlékezések adják, Claude Lanzmann Shoah című filmjének textusán kívül - mint az Mohácsi János előadásaiban megszokott - számos vendégszöveg is található benne.
A francia szerző darabja „intim csúcstalálkozó” a 20. század két nagy alakja között. Erős,hatalmas személyiségek – egészen emberi közelségben: Winston Churchill és Greta Garbo.Két legenda véletlen találkozása és közös hajóútja a Skorpió szigete felé, miután a világóriásszínpadairól távoztak.A történet kiindulása valós. Monte-Carlo, 1959 júliusa. Egy Christina nevű luxusjachthorgonyoz a kikötőben. Szalonjában francia impresszionisták képei. Bizonyos értelemben egybirodalom központja a hajó közvetlen telefonvonallal a legnagyobb nemzetközitőzsdeközponthoz, repülőgéppel a hátsó fedélzetén. Tulajdonosa Aristoteles Onassis görögmilliárdos. Onnan irányítja az üzleteit, ott látja vendégül a világ vezető politikusait,mágnásait, művészeit. A jacht Onassis privát szigetére tart, a Scorpiosra. Az egyik idős utaskülönösen imádja a tengert. Valamikor a brit Admiralitás Első Lordja volt. Majd háromszor isminiszterelnök. Egyik híres beszédében „vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket” ígért. ŐSir Winston Churchill. Miután segített megmenteni a világot, 1955-ben visszavonult. Kissédepressziós. Whiskyzik és szivarozik. És fest. Magányába sétál be Greta Garbo, a filmtörténetlegtitokzatosabb színésznője, aki egyenesen Rómából érkezik a jachtra, ahol ismétvisszautasította Visconti filmrendező ajánlatát. 1941 óta nem forgat Garbo. „Krisztinakirálynő” – fogadja őt Churchill utalva a svéd sztár zseniális szerepére. „A szabad világmegmentője” – szól a viszontüdvözlés. A hajó pedig elindul a távoli görög Skorpios szigetfelé, s ezzel megkezdődik a két bálvány közös útja, amelynek során a kölcsönös csodálatfelszínét feltépve mélyen emberi vallomásokig jutnak el saját magukról. Szenvedélyes ésszeretetteljes beszélgetések két nehéz ember között, akik az életük egy adott közös pontján alegközelebb kerülnek egymáshoz. Életük, választásaik ellentétesek – például Churchill mindigvágyott a dicsőségre, Garbo könnyen lemondott róla –, de azért mindkettejük számára kérdés:mit csináljanak a fennmaradó idővel? Churchill harciasan próbálja meggyőzni Greta Garbót,akinek abszolút rajongója, az összes filmjét látta, hogy nem vonulhat vissza élete közepén, aművészeknek erkölcsi kötelességük, hogy ne hagyják el a közönséget. Párbeszédükbe olykorbekapcsolódik Churchill titkára, rajta keresztül pedig eljut hozzánk a jacht legendás „édesélete”, pontosan követhetjük, mi történik a hajón, mondjuk, Maria Callas operadívával.
The Wall. A Pink Floyd rockoperájának színpadi változata a Citylights Entertainment előadásában. E koncepciózus mű a szakértők szerint minden idők egyik legjobb rocklemeze. Szól az emberi bezártságról, kiszolgáltatottságról, tehetetlenségről. Szól a reménytelennek tűnő szerelmi, s emberi kapcsolatokról, egy egyen világ kiépítéséről. Szól a háborúról, az újjáéledő fasizmusról, minden olyan ránk telepedő hatásról, mely elmagányosít, s bezár bennünket. Főszereplője Pink egy képzeletbeli falat épít maga és a külvilág közé. Sodródik a fantázia világa és a feldolgozhatatlan valóság között. Minden egyes rossz élmény egy újabb tégla a falban. Végül egy képzeletbeli bíróság arra ítéli, hogy rombolja le a falat. Mert az ember életében nincs más alternatíva. Mindenféle bezártságot le kell rombolni. De mi történik ezután? Erre már nincs válasz.A Citylights előadása tökéletesen visszaadja és erősíti a zene vízióit. Izgalmas, audiovizuális látványvilága megfogja a nézőt. Egyszerre 19 szereplő, zenészek, táncosok sulykolják.
Nádtengeri rejtélyek, az Inversedance - Fodor Zoltán Társulat előadása. A nagy sikerrel bemutatott Rumini című előadásunk után ezúttal is Berg Judit egyik ikonikussá vált kalandregénye elevenedik meg, hogy izgalmas utazásra hívja a gyerekeket. Ezúttal a sok kötetet számláló Lengemesék sorozatból az egyik legérdekesebbet állítottuk színpadra, mely cselekvő szereplővé teszi fiatal közönségünket. Ők szövik majd ugyanis a mese fonalát. A Nádtengeri rejtélyekben Vilkó és Táltos a békaderbire készülődnek, mely az egyik legizgalmasabb esemény Lengevárban. A vidám felkészülésnek Rana Gedeon, a pökhendi békafiú vet véget, aki gaztetteivel rendszeresen megzavarja a városka nyugalmát. A Locsogó-tó partján azonban Gedeonnál sokkal veszélyesebb ellenség leselkedik. Vajon sikerül főhősünknek megmentenie a Nádtenger lakóit a fenyegető veszedelemtől, vagy ő maga is csapdába esik? Gyere, és döntsd el te milyen utat járjon be Vilkó, legyél részese a kalandoknak! Előadják az Inversedance Társulat táncművészei és vendégei. Technikai munkatárs: Petróczi Attila.
A groteszk családtörténetolyan témákra kérdez rá, mint a válás, a vallás vagy a hagyományos családmodell túlélési lehetősége
Az est fellépője Fujima Rankoh neves japán táncművész, aki Japánban és külföldön egyaránt aktív. Külföldi irodalmi művekre és zenére új táncokat alkot és ad elő, miközben az Edo-kor óta létező tekintélyes japán Fujima tánciskola Daichi ágának képviselőjeként a klasszikus művek továbbvitelére is törekszik. Fujima az est folyamán három darabot ad elő hagyományos japán suodori táncstílusban, ami jelmez, paróka és smink nélküli, kimonóban és hakamában előadott táncot jelent. A bemutatót Sakurai Takako tánckritikus kommentálja. Előadásában a darabok tartalma és kiemelt elemei, valamint a japán tánc általános története kerül ismertetésre. Az est nyitótánca a klasszikus Oimatsu, amit maga a Fujima-iskola alapítója Fujima Kanbee koreografált az 1700-as években. A második tánc, a Miyako-furyu shamisen zenére táncolt nagauta koreográfiáját Fujima Rankoh nagyanyja, Fujima Fujiko készítette, aki női előadóként elsőként kapta meg az Élő Nemzeti Kincs jelzőt. A zárótánc ötvözi a keletet és a nyugatot Fujima Rankoh saját, Beethoven Holdfény szonátájára készített koreográfiáján keresztül. Fujima Rankoh 1962-ben született Tokióban. Öt évesen kezdte el tanulni a nihonbuyo, a tradicionális japán tánc művészetét nagyanyjától, Fujima Fujikótól és édesanyjától, Fujima Rankeitől, rá egy évvel pedig már a színpadon is bemutatkozott. 16 évesen a Fujima iskola mestere lett. 25 évesen tanári engedélyt szerzett, azóta is számos tanítványa van, a kezdőktől a tanárokig. Aktív tevékenységet folytat világszerte, és széles körben bemutatja a tradícionális japán táncot előadások és workshopok formájában Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Európában. 2015-ben a világhírű orosz és japán balett táncosokkal, Farouk Ruzimatovval és Ivata Morihiróval közösen hozták létre a Deai (Találkozás) című estet, ahol először mutatták be a Nobunaga c. darabot hármuk közös szereplésével. VI. Kineya Shojiro alatt tanulta a nagauta zene művészetét, a Komparu iskola noh játékát pedig az elhunyt Komparu Nobutakától sajátította el. Teaszertartási ismereteit az Urasenke iskola tagjától, Sokujtsuan Sohantól szerezte. Ezen kívül Tosha Seiko, művésznevén Tosha Kiyoshitól tanult hayashi-t (zenei kíséretet). Számtalan díjat nyert, köztük a MEXT Művészeti Ösztönző Díját, valamint a Kulturális Ügyek Ügynökségének Nemzetközi Művészfesztiválján az „Új Csillag” díjat. 2016-ban Japán kulturális nagyköveteként legfőbb küldetésének eleget téve igyekezett a japán táncot a világ különböző országaiban megismertetni a nagyközönséggel. Azóta is változatlanul a nihonbuyonak szenteli életét. Sakurai Takako oszakai születésű tánckritikus. 1992-ben részt vett Moszkvában az Orosz Színművészeti Egyetem (GITIS) továbbképzésén. Napi szinten ír kritikákat, riportokat olyan újságok és magazinok számára mint a Nikkei Shinbun és a Dance Magazine. Számos nemzetközi versenyen zsűrizik, tagja a permi Nemzetközi Balettverseny (Oroszország) illetve a vicebszki Nemzetközi Modern Koreográfiai Fesztivál (Fehéroroszország) sajtózsűrijének. Tevékenykedett a Japán Kulturális Hivatal által szervezett Nemzeti Kulturális Fesztivál végrehajtó bizottságában, később ugyanezen fesztivál művészeti bírálói, majd művészeti tanácsadó bizottságában is vállalt szerepet. 2011-2017 között a Japan Arts Council nihonbuyo részlegének programszervezője. Külföldi tudósításai 38 országra terjednek ki; ő jegyzi a Kanjiru Ballet c. könyvet, társszerzője többek közt a Ballet Gallery 30 c. kötetnek. 2012-ben a Nihon Buyo Foundation ukrajnai turnéján japán táncot bemutató szakértő kommentátorként vett részt. 2015-ben ő koordinálta a Farouk Ruzimatov orosz és Ivata Morihiro japán balett táncosok, valamint Fujima Rankoh által életre hívott Deai (Találkozás) c. estet, ahol először mutatták be a Nobunaga című darabot hármuk közös szereplésével. 2017-ben az az indiai Bhuvanesvarban rendezett Odisha Biennálén a nihonbuyo előadások szakkommentátora volt. A Japán Alapítványt a japán kormány hozta létre abból a célból, hogy nemzetközi kulturális kapcsolatokat építsen ki és ápoljon világszerte. Az Alapítvány legfontosabb feladata éppen ezért az, hogy terjessze a japán nyelvet és kultúrát, elősegítse a népek közötti kölcsönös megértést. Főbb tevékenységi területei: japán nyelvoktatás, művészeti és kulturális cserekapcsolatok, japanisztikai kutatások és kutatói csereprogramok. A Budapesti Iroda 1991-ben történt megalapítása óta, több mint 25 éve fáradozik azon, hogy közelebb hozza Japánt Magyarországhoz. Változatos kulturális programok mellett, gazdag könyvtárral, valamint évente megújuló nyelvtanfolyamokkal várja az érdeklődőket. Előadók: Fujima Rankoh, Sakurai Takako
A kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus figurája, a "Kiszlorod" (Oxigén) elnevezésű színházi mozgalom elindítója, a rendezőként és színházi pedagógusként is ismert Viktor Rizsakov az idei évadban egy fiatal orosz drámaíró, Szergej Medvegyev A fodrásznő című darabját állítja színpadra.
’Az összes gondolkodó, érző lény közöttLegeslegnyomorultabbak mi, nők vagyunk.’ Mitől izgalmas a Médeia történet most? Kicsoda Médeia? Ki ez a nő? Kegyetlen gyilkos vagy egy elképesztően okos, a férfi uralta világban kiválóan eligazodó asszony? Az erős nő archetípusa. De mi az erő? A Média név jelentése: férfiasság. A férfi hősök útját járatja vele a szerző, kinek sajátja az emberismeret, a mágia, a nyers őszinteség és a női és férfi szerepekben történő tökéletes eligazodás. Médeia ’játszik’, egy tökéletes bosszútervet hajt végre vagy percről – percre dönt? Iaszón a feleségét eláruló vagy csak egy életét új alapokra helyező, az erős nő fogságából szabadulni akaró férfi, antihős? A hős, aki megszerezte az aranygyapjút Peliasznak, végrehajtotta a lehetetlen küldetést, természetesen, Médeia nélkülözhetetlen segítségével. Szerette valaha Médeiát vagy csak elfogadta a nő rajongását és élvezte az ezzel járó dicsőséget és hatalmat? Ez az előadás nem szokványos módon közelít az ismert történethez, új kérdéseket generál a nézőkben és a játszókban is. Irányokat ad és mérhetetlen női erőt közvetít. Az előadás rítus és beavatás.
Bernard, a felkapott francia építész minden férfi számára irigylésre méltó életet él. Nem csak Párizs gyönyörű látképe hever a lába előtt, de a világ óriás légitársaságainak álomszép légiutas-kísérői is az ő ágyában landolnak.
HÁZIGAZDA: NÉMETH KRISTÓF FELLÉPŐK: OROSZ GYURI, REKOP GYÖRGY, VALTNER MÁLYKI, KÉFER ÁDÁM, PÁCZ VIKI, PUSZTAI GÁBOR, BEREZNYAI MARTIN A pesti BulGardenben a legfrissebb poénokkal várnak a Showder Klubból jól ismert humoristák, akik bemutatnak néhány figyelemre méltó újoncot is. Igazi klub környezet, ahol a nézők és a stand up komikusok együtt, testközelben élik át a legújabb anyagok születését. Az élményt egy vacsorával is megspékeljük, ha akarod. Te döntesz!
Kúnos László fordítása alapján Már pályám elején tudtam, hogy Ibsen két főhősnőjével, Nórával és Heddával is szeretnék rendezői értelemben találkozni. Nóra a megállíthatatlan erő, és Hedda a megmozdíthatatlan tárgy. Egymás tökéletes ellentétei, csak a világ azonos körülöttük. Nóra a világirodalom egyik legismertebb, legkedveltebb női alakja. Öntudatára ébredése és forradalmi útja, ami társadalmi tabukon gázol át, reménykeltő és generációk óta példaértékű sok fiatal nő számára. Hedda már kevésbé népszerű, mert alakja megrázóbb képet fest rólunk, kegyetlenebb történetet mesél. Nem nyújt reményt, nem vigasztal. Antihős. Hedda Gabler azt gondolja, azt tanulta, hogy ha kifelé minden rendben van, akkor valójában minden rendben is van. Státusz, pénz, komfort. A híresen gyönyörű és élesen okos, már-már tökéletes nő belső lénye tele van titkokkal, repedésekkel, sötét tónusokkal és elfojtásokkal. Amikor egy volt szerelem váratlanul betoppan az életébe, a kitalált maximalizmus sebezhető felszínén repedezni kezd a jég.Sokat foglalkoztam Hedda alakjával az elmúlt tíz évben. Szakdolgozatom egyik főszereplője is ő volt, de a mai napig nem tudok vele zöld ágra vergődni. Humora, pengeéles mondatai, kívülállósága vonz, ugyanakkor felsőbbrendűsége, manipulatív önzése taszít. Nagyszerűsége mellett tele van kicsinyes és önző vonásokkal. A bűvöletében éjjelilepkeként keringő alakok szabályos köröket leíró tánca Hedda kibillenésével kaotikus vergődéssé válik. Reprezentatív külső rétegeik alatt megláthatjuk szabálytalan, de sokkal valódibb arcukat. Felszínes dolgokra olyan sokat adó, materialista világunkban ma is élőnek és jelenidejűnek tartom ezeket az alakokat. Hedda Gabler ambivalens és komplex személyisége pedig teljes mértékben, egyedülállóan nagyszabású a drámairodalom főhősnői között. Heddát nem lehúzza az örvény, ő maga az örvény. Székely Kriszta
‒ egyszerfenn, egyszerlenn szünet nélkül ‒ Külön köszönet: Parti Nóra, Csengery Dániel, László Zsolt, Kocsis Gergely, Kocsis Pál, Marton Róbert, Szatory Dávid Fenn és lenn, fenn és lenn, fenn és lenn. Így éli mindennapjait özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska a Pannónia (volt Rajk László) utcában, a huszadik század kilencvenes éveiben, meg az azt megelőző hatvan (vagy hetven) évben. Egyszer fenn, aztán lenn – ahogy az a mániás depressziósoknál szokás. A fenti időszak csodás: a nyugdíjasélet vidám, a barátok hűségesek, a család szerető, és az új szerelem lehetősége sem reménytelen. Aztán beköszönt a lent, a pokol: az öregség kínokkal teli, a magány elviselhetetlen, a család hálátlan, a szerelem pedig… ki emlékszik már arra?! Lenn, lenn, lenn, lenn. Így éli mindennapjait Maros László humorista, „a vicces Ladó”, ahogy egy ország ismeri. Házassága romokban, Vera, a szép tévébemondónő csak a bolondját járatja vele, értelmiségi humorán időnként ugyan nevet a közönség, de ő már szinte semmin. Volna mit rendbehozni az életében, de mivel anya csak egy van, ráadásul olyan, amilyen, legtöbbször az ő életét kénytelen egyengetni. És ezt özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska bizony el is várja. A jó „Lacpac” első szóra ugrik, otthagyva csapot-papot, legyen szó munkáról, családi eseményről, titkos randevúról. Ladó szabad szeretne lenni, de életét beárnyékolja a folyamatos készenlét és függés – hiszen sosem lehet tudni, mikor csörren a telefon. És ha mégsem ér rá, jön a lelki terror, majd a lelkiismeret-furdalás. Történik mindez egy darabjaira hullott családban, amelynek tagjai nem képesek valóban beszélni sem magukról, sem egymásról. Az élet meg csak telik, amíg… Meddig éljük felmenőink életét és mikor kezdjük el élni a sajátunkat?Miért olyan rohadt nehéz megértenünk egymást családon belül?Mennyit tudunk a mentális betegségekről? Illetve bocsánat… mennyit beszélünk róluk egymás közt? Mennyit tudunk arról, mit jelent megöregedni, és egy élet vége felé közeledni?És mennyire vagyunk azonosak azzal az örökséggel, amit a lehető legtávolabb szeretnénk tudni magunktól?
Résztvevő színházi előadás középiskolások számára Terített asztal. Két végén Enikő és Csaba ül. Ez csak egy átlagos ebéd vagy vacsora. Újra és újra. Mégis, valami folyton változik. Nem csak a menü. Inkább Csaba és Enikő viszonya, a köztük lévő tér. Az egyik lassan betölti, leuralja a szobát, a másik szinte eltörpül mellette. Mintha egy hangosabb szótól már el is halványulna. Két ember kapcsolata megborul, abszurd fordulatot vesz. Mégis, tízezerszám élünk benne. Amit látunk, megtörténhet szerelmesek, házastársak, barátok, tanárok és diákok, szülők és gyerekeik közt. Színházat, együttgondolkodást és részvételt kínálunk vendégeinknek a két ember közti hatalmi viszonyok témakörében. Alkotók:Színész-drámatanárok: Milák Melinda (Enikő), Takács Gábor (Csaba)
- genezis - „Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”Így kezdődik Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regénye, amelynek első fejezete, a Genezis, a bibliai teremtéstörténet különös, kavargó, mulatságos, „cigányos” olvasata. Ebből készített színházi monológot Bezerédi Zoltán.